Kooperatív módszerek a matematikaórákon – vizsgálatok egy speciális pármunka hatékonyságával kapcsolatban

Kovács-Kószó Eszter
Kooperatív módszerek a matematikaórákon – vizsgálatok egy speciális pármunka hatékonyságával kapcsolatban.
Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem (2000-).
(2024)

[thumbnail of Disszertacio-Kovacs-Koszo_Eszter.pdf]
Előnézet
PDF (disszertáció)
Download (2MB) | Előnézet
[thumbnail of Tezisfuzet-Kovacs-Koszo_Eszter.pdf]
Előnézet
PDF (tézisfüzet)
Download (327kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Doktori munkám fókusza a kommunikációt középpontba helyező kooperatív tanítás-tanulás. Célunk olyan módszer vagy módszerek megkeresése, alapos feltérképezése volt, amelyet a mai hazai, túlterhelt pedagógusok kevés munkával, hatékonyan be tudnak építeni matematikaóráikba, de annak alkalmazása rövidtávon sem borítja fel a feszített, 45 perces órákra szabott tanmenetet. Célunk volt feltérképezni a módszer buktatóit, arra megoldásokat javasolni, valamint példát mutatni az oktatóknak arra, hogy ennek rendszeres alkalmazása kismértékű energiabefektetéssel a kooperatív módszerekre jellemző hasznot eredményez. Dolgozatomban bemutatom a csoportmunka, kooperatív tanítás-tanulás elméleti alapjait, majd röviden felvázolom fejlődésének útját, a legújabb nemzetközi kutatási eredményeket, valamint a hazai körülményeket. Kutatásom relevanciáját világítja meg a kooperatív oktatás mai, korszerűtlen magyarországi helyzetének részletes ismertetése. A munkám elején a Mester és Írnok aszimmetrikus pármunka ragadta meg a figyelmemet. Ez egy olyan kooperatív pármunka, melyben a pár csak egy tollat és egy munkalapot/füzetet használhat. A mester hangosan gondolkodva oldja meg a feladatot, miközben diktálja, hogy mit írjon le társa, az írnok. Az írnok feladata, hogy azt, és csak azt írja le, amit társa mond, illetve szóban segítsen, ha a mesternek szüksége van rá, vigyázva arra, hogy a szerepek ne cserélődjenek fel. Továbbá az írnok felelőssége, hogy a helyes megoldás kerüljön a papírra, tehát ha hibát észlel, azt jeleznie kell a társának. A munkamegosztás gyakori szerepcserével kerül egyensúlyba. Ennek kipróbálása céljából tíz rövid, 2-7 tanórás, tantermi kísérleten keresztül vizsgáltam meg a 10-17 éves korosztályban a leggyakoribb magyarországi iskolatípusokban az elit gimnáziumoktól a szakiskolákig. Az itt elért eredményeket felhasználva a módszert továbbfejlesztettem, majd két 12, illetve 17 tanórás kísérletsorozatot végeztem, mely számos előnyét világítja meg a pármunkának: A mester és írnok módszer alkalmazása vélhetően ritkán lassítja az óra menetét, az esetleges időveszteség nem jelentős és a tanárok nem érzik soknak a szükséges extra energiabefektetést. Érdekesebbé teheti mind a tanárok, mind a diákok számára a tanórát. Kísérleteimben a diákok többnyire dolgoztak a pármunka alatt, nem kalandoztak el és a tanórák hangulata a többség számára javult. A módszer hatására a diákok valóban verbalizálták gondolataikat, melynek pozitív hatását számos kutatás támasztja alá. Gondolataikra azonnali visszacsatolást kaptak, javították egymás hibáit. Munkájukban megjelentek a szabályozó és kulcstevékenységek, melyek tartalmas párbeszédekre engednek következtetni. Ezek jelenléte hozzájárulhat a matematikai megértéshez, tanuláshoz. Az egymás megerősítése gyakori volt, mely a diákok önbizalmára vélhetően pozitív hatással van. A diákok társuknak bár nem gyakran, de rendszeresen el is magyarázták munkájukat. Az aszimmetrikus szerepek mellett (is) ki tud alakulni a szimmetrikus párbeszéd, a közös gondolkodás. Kísérleteimben a diákok többször megszegték a mester és írnok munkamódszer szerepeit, de bár kényelmetlen, a munka nagy részében többnyire elfogadták a kereteket. A tanulóknak nehézséget okozott, hogy nincs minden leírva mindenki füzetében. A zajszint megfelelő fegyelem fenntartása esetén nem zavarta a diákokat és a tanárt sem, de ezt nehéz elérni. Egyes párok között szociális feszültségek törtek fel, a pármunka teret adhat a tanár által nem kontrollálható visszaéléseknek. Kutatásom összefoglalásaként megszületett egy tanároknak készített segédlet, melyben a mester és írnok módszer alkalmazását elősegítő javaslataimat gyűjtöttem össze.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The aims of this research were to identify and investigate a method that could be seamlessly integrated into the 45-minute daily mathematics instruction of overburdened teachers with minimal additional effort. Our objective was to demonstrate to teachers that the systematic application of this method yields benefits characteristic of cooperative learning approaches. The thesis initially reviews the theoretical foundations of group work. A comprehensive analysis of the current state of cooperative education in Hungary underscores the relevance and necessity of this research. The sage and scribe method involves the "sage" solving the problem through verbal reasoning and dictating the solution to their partner, who records it. The scribe's role is to offer assistance when necessary. This method can be implemented to replace the independent work included in the original lesson plans, without requiring any additional alterations to the structure of the lessons. Through ten short experiments and two extended two-month trials, this method was shown to align with the research objectives and demonstrate several positive effects, including: The students conversations during the pair work stays on the topic. As a result of the pair work, students verbalize their thoughts, frequently receive immediate feedback on their thoughts and collaboratively correct each other's mistakes. Their work includes regulatory and key activities, along with meaningful dialogues, the presence of which can contribute significantly to mathematical understanding and learning. Symmetrical dialogue and collaborative thinking can develop alongside the presence of asymmetrical roles. While it is not uncommon for students to break the roles of the method, they generally adhere to the framework despite the evident discomfort it may cause. They also find the absence of a written solution in the sage’s notebook problematic. The noise level does not disturb the students or the teacher if appropriate discipline is maintained; however, achieving this level of discipline is challenging. Social tensions may arise between some pairs that teachers are unable to manage effectively. I have also synthesized my research findings to provide support for educators interested in implementing this approach.

Mű típusa: Disszertáció (Doktori értekezés)
Publikációban használt név: Kovács-Kószó Eszter
Idegen nyelvű cím: Cooperative methods in mathematics classrooms - studies on the effectiveness of a special pair work
Témavezető(k):
Témavezető neve
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
MTMT szerző azonosító
Kosztolányi József
egyetemi docens, PhD, SZTE
10029610
Hajnal Péter
egyetemi docens, PhD habil, CSc, SZTE
10004240
Szakterület: 01. Természettudományok > 01.01. Matematika
05. Társadalomtudományok > 05.03. Oktatástudomány > 05.03.01. Általános oktatás (benne képzés, pedagógia, didaktika)
Doktori iskola: Matematika Doktori Iskola > Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskola (1993-2021)
Tudományterület / tudományág: Természettudományok > Matematika- és számítástudományok
Nyelv: magyar
Védés dátuma: 2024. október 16.
Kulcsszavak: Mester és írnok, kooperatív, pármunka, esettanulmány, kooperatív előnyök
EPrint azonosító (ID): 12253
A feltöltés ideje: 2024. júl. 26. 15:56
Utolsó módosítás: 2024. nov. 04. 11:43
Raktári szám: B 7517
URI: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/12253
Védés állapota: nem védett (Nem idézhető amíg nem kap DOI számot.)

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet