Keletkezéstörténetek. Intratextuális és genetikus kapcsolatok Mészöly Miklós prózájában

Előnézet	Szöveg (Disszertáció) Download (1MB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Melléklet) Download (27MB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (245kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (151kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

Dolgozatomban a Mészöly-próza több lehetséges intratextuális hálózatát igyekeztem felrajzolni, többféle módon közelítve meg a szövegköziség jelenségét. A genetikus keletkezés- és alakulástörténet egyetlen rövidprózai darab eredettörténetén és alakulásán keresztül mutatja be a Mészöly-próza szerves, belülről épülő és újraalkotódó jellegét. Az alternatív nagyepikai kísérlet feltérképezésével a belülről építkezésnek egy nagyobb egységét, a kisprózai művek nagyepikai „sűrítését” vizsgálom az életmű egyik önértelmező és újrarendező struktúrájaként. A térmetaforák vizsgálata részben Mészöly önértelmezéseiből következik, s prózájának két jellemző térbeli és megértésbeli nézőpontjához segít közelebb kerülni. Minden szempont a közöttiség, a szövegek közötti kapcsolat egy-egy lehetséges formája. A Mészöly-prózát szervező, a közöttiségek különböző mintázataiban megjelenő „megnevezetlen feszültség” lehetséges lehetetlenségeinek nyomában kíséreltem meg járni – az önmagát is nyersanyagnak tekintő, belülről is építkező prózát; a szövegek mindig másképp formába öntését; a sűrítés és az áradás együttes jelenlétét; a takarásként megjelenő fényt; „a nyár mögötti nyarat”; az öt centi ferdeségben lévő realista képet; a mögöttiségben és a közöttiségben is megnyilvánuló billenést vizsgálva. A genetikus keletkezéstörténeten keresztül, a műfaji elvárásokra és kísértésekre adott alternatív nagyepikai válaszon át a Mészöly próza két jellemző térképzetének megfigyelése után egyre több lehetséges út rajzolódik ki a Mészöly-értelmezésben. A genetikus feldolgozásra a dolgozat egy lehetséges változatot nyújt. Egy kritikai kiadás mint forrásmunka több hasonló genetikus keletkezéstörténetet rekonstruálhat majd a hagyaték kéziratos anyagának feldolgozásával. Az intratextuális, szövegközi összefüggésekre való utalások helyenként, egy-egy kapcsolat, motívum, szereplő vagy helyzet révén felbukkantak már a Mészöly-értelmezésekben, de átfogó jellegű, e kapcsolatokat középpontba helyező munka még nem született. Külön figyelmet érdemelne annak a műfajközi intratextualitásnak a működése is az életműben, melyben egy-egy „Mészöly-chip” versben, prózában, drámában, esszében különbözőképpen kap formát. Az életmű külső és belső vendégszövegeinek, az így létrejövő szövedéknek a vizsgálata tovább szélesítheti a Mészöly-értelmezés horizontját. Az intertextuális kapcsolatokon belül nem csupán a Mészöly által mások írásaiból beemelt, hanem a kortárs magyar próza, Mészöly utókora által tovább működtetett Mészöly-intertextusok feltárása is elvégzendő feladat.

Tétel nézet