Digital Nativeness and translanguaging in Vojvodina: Multilingualism, English language media, and Vojvodina Hungarian linguistic practices

Előnézet	Szöveg (Melléklet) Download (139kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Disszertáció) Download (7MB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (4MB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Jelen értekezés a digitális bennszülöttség és a többnyelvűség jelenségét vizsgálja a vajdasági magyar közösségben Szerbiában. A kutatás azzal foglalkozik, hogy a digitális jártasság hogyan hat a digitális nyelvhasználati gyakorlatokra, a nyelvválasztásra, a transzlingválásra, valamint a magyar, szerb és angol nyelvhez való viszonyulásra a vajdasági környezetben. Az adat- és módszertani trianguláció lehetővé tette a jelenség mélyebb feltárását. Az adatok gyűjtése interjúk és kérdőív segítségével történt, amely összesen 615 résztvevőt eredményezett. A kutatás alapját két adaptált módszer képezte: Lee (2014) techno-biográfiai interjúmódszere, valamint Helsper és Eynon (2010) digitális bennszülöttségi tesztje, hogy azonosíthatóak legyenek a vajdasági magyar résztvevők digitális és nyelvi gyakorlatai kvalitatív és kvantitatív módon is. A statisztikai elemzések végül arra világítottak rá, hogy bár az életkor is fontos tényező, a digitális bennszülöttség mértéke számos egyéb társadalmi, oktatási és egyéni jellemzőtől is függ. Ezek a faktorok közvetlenül befolyásolják a vajdasági magyarok nyelvhasználati szokásait, ugyanis a digitálisan kompetensebb válaszadók nemcsak nyitottabbak a transzlingválásra, hanem gyakrabban is választják az angol nyelvet a digitális térben, illetve intenzívebben fogyasztanak angol nyelvi médiát is. A kvalitatív elemzés a résztvevők élettörténeteit, illetve digitális beszélgetéseiből származó transzlingváló példáit vizsgálta meg. Gal és Irvine (2019) szemiotikai keretrendszerét alkalmazva a dolgozat arra is kitér, hogyan legitimálják a beszélők saját többnyelvű gyakorlataikat. Az eredmények ez esetben is megerősítik, hogy a digitális világ szerves részét képezi a vajdasági magyarok mindennapjainak, és kulcsszerepet játszik a közösségi kapcsolatok fenntartásában, illetve a magyar nyelv megőrzésében. A kutatás eredményei arra mutattak rá, hogy a digitális bennszülöttséget nem lehet kizárólagosan életkor alapján meghatározni, ugyanis a digitális készségek sokkal inkább az egyén saját érdeklődésén és életútjától függenek, mint inkább az életkorától. A jelen értekezés megállapításai szerint a digitális terek olyan multimodális felületeknek tekintendők, ahol a tudatos transzlingválás nemcsak praktikus, hanem a digitális identitásépítés meghatározó eleme is.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The present dissertation explores the intersection of Digital Nativeness and multilingualism in Vojvodina, Serbia, among 615 minority Hungarians in order to determine whether and in what ways higher degrees of Digital Nativeness influence Vojvodina Hungarians’ language choices, translanguaging practices, and general attitudes towards Hungarian, Serbian, and English, as well as translanguaging in the present-day context of Vojvodina Hungarian communities. A preliminary study with 63 Vojvodina Hungarians was conducted with similar goals prior to the finalization of the data collection method and focus, the results of which supported the initial hypothesis that there is a connection between higher degrees of digital expertise, age, and specific linguistic practices and preferences of English. By employing a research design that is based on method and data triangulation, the data was collected via interviews and a questionnaire survey shared on various social media platforms and implemented adaptations of Lee’s 2014 techno-biographical interview and Helsper and Eynon’s 2010 Digital Nativeness Test to identify digital and linguistic practices and habits of the Vojvodina Hungarian participants. With the help of SPSS version 26 and Excel, descriptive statistics, Pearson correlation analyses, Chi-Square tests, and independent samples t-tests were conducted. The quantitative analyses revealed that while age is a factor, the extent of one’s Digital Nativeness depends on a variety of other (social, educational, and personal) characteristics alongside age which were found to influence language choices and attitudes towards translanguaging. Especially prevalent among younger individuals, higher degrees of Digital Nativeness were found to significantly and positively correlate with openness towards translanguaging, preference for English in digital spaces, higher degrees of English language media consumption as well as use. As an extension of these results, the qualitative data aimed to present Vojvodina Hungarians’ experiences with language and technology over time and analyze authentic examples of translanguaging taken from the participants’ digital conversations. Through Gal and Irvine’s (2019) semiotic processes, the dissertation examines how the Vojvodina Hungarian participants ideologically justify and reconcile their multilingual practices. Results reveal a high level of digital integration in the daily lives of the Vojvodina Hungarian interviewees and also highlight the crucial role that digital platforms play in the maintenance of social ties within the Vojvodina Hungarian community. These findings further challenge the previously imagined and supposedly unbridgeable gap between Digital Natives and Immigrants and highlight how differences in digital skills and breadth of use are much more dependent on individual interests and personal life history than solely the age of the individual. The analysis of Vojvodina speakers’ shared digital linguistic data showed how digital spaces can foster and provide multimodal platforms for habitual, practical, and intentional translanguaging, which was found to play a significant role in shaping their online identities, and is constantly influenced by a combination of contextual, social, and personal factors.

Tétel nézet