The Representation of Covid-19 in Trumpian Political Discourse and Media Reports: The Ideology of Racism and Xenophobia

Előnézet	Szöveg (Disszertáció) Download (1MB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (264kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Disszertáció) Download (87kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Összefoglaló Jelen kutatás a Covid-19 világjárvány fogadtatását övező politikai médiadiszkurzust vizsgálja az Amerikai Egyesült Államokban. A dolgozat az elnök, Donald Trump Twitter-bejegyzéseiben alkalmazott diszkurzív stratégiákra, azoknak a két legnagyobb nézettségű amerikai hírportál, a CNN és a Fox News vezércikkeiben történő rekonstrukciójára és ismétlődésére, továbbá az ezekhez kapcsolódó közösségi médiafelületeken megjelenő közönségreakciókra összpontosít. A tanulmány módszertani megfontolásai a jelentésképzési folyamatok során a digitális platformok közvetítő (mediációs) szerepének fontosságát hangsúlyozzák a politikai diszkurzus strukturálásában és az állampolgári részvétel befolyásolásában, ami különösen hangsúlyos a választott közegészségügyi aggodalmakkal terhelt időszakban. A vizsgálat kontextusát Donald Trump elnökségének első ciklusa (2017–2021) adja, amely egybeesett a Covid-19 világjárvány megjelenésével. Ennek megfelelően az elemzett tweetek a 2020. március 16. és 2021. január 20. közötti időszakból származnak. Trump elnökségét a közösségi média, különösen a Twitter intenzív használata jellemezte, amely elsődleges kommunikációs csatornaként szolgált az elnök számára, retorikája pedig gyakran váltott ki bírálatot a gyűlöletbeszéd alkalmazása miatt. Ebből eredően a tanulmány célja a gyűlöletbeszéd felerősödésének és terjedésének feltárása a három lépcsős media láncban a Covid-19 „kínai vírusként” („China/Chinese virus”) történő jelentéskonstruálása kapcsán, amely az ázsiai-amerikaiakat és közvetve a kínai állampolgárokat célozta meg. A projekt túlmutat ezen, és azt vizsgálja, hogyan közvetítette a „kínai vírus” kifejezéshez társított jelentéstartalmakat a CNN és a Fox News. Bár számos kutatás vizsgálta már Trump retorikájának hatását a járvány idején, jelen tanulmány hiánypótló annyiban, hogy empirikus elemzési módszerekkel elemzi, hogyan szivárgott át ez a hangnem az amerikai médiatérbe, onnan pedig az állampolgárok nyelvhasználatába. Az elemzés feltárja és kimutatja a hírmédia szerepét a trumpi retorika artikulációjában és működtetésében, valamint annak normalizálódását a közösségi médiában megjelenő állampolgári kommentek révén. A tanulmány három fő kérdésre keresi a választ: (1) Hogyan funkcionáltak Donald Trump vírusról szóló tweetjei és hoznak létre rasszista és/vagy idegengyűlölő jelentéseket a „kínai vírus” kifejezés körül? (2) Hogyan tartották fenn vagy kérdőjelezték meg ezeket az ideológiákat a CNN-nek és a Fox News-nak a Trump járvánnyal kapcsolatos kommunikációjáról szóló tudósításai? (3) Hogyan ismétlődtek meg vagy váltak vitatottá a rasszizmus és az idegengyűlölet diszkurzusai a két hírportál Facebook-oldalán található felhasználói kommentekben, s járultak hozzá az elnöki gyűlöletpropaganda terjedéséhez és normalizálásához? E kérdések együttes célja annak bemutatása, hogy a trumpi diszkurzus nem csupán egyéni sajátosság, hanem a közösségi média közvetítése révén létrejövő domináns kommunikációs beszédmód. Módszertani szempontból az elemzés a Kritikai Diskurzuselemzést (CDA) alkalmazza, kiegészítve a Rendszerelvű Funkcionális Nyelvészettel (SFL) (Martin, 2011) és a korpusznyelvészettel, azon belül a Baker (2004, 2006) által kidolgozott kulcsszóelemzéssel, konkordanciasorokkal és klaszteranalízissel. A dolgozat Fairclough háromdimenziós CDA modeljét (szövegelemzés, diszkurzív gyakorlat, társadalmi gyakorlat) (Frclough, 1995b) és az Értékelés-elméletet (Appraisal Framework – attitűd, fokozás és elköteleződés elemzése) (Martin & White, 2005) használja. A harmadik kutatási kérdéshez a kutatás korpusz alapú kritikai diskurzuselemzési (CACDA) megközelítést alkalmaz, amely a korpusznyelvészet módszereit ötvözi a kritikai diskurzuselemzéssel a lexikai választások és az ismétlődő kifejezésmintázatok szisztematikus vizsgálata érdekében (Subtirelu & Baker, 2018). Az adatok három különálló halmazt alkotnak a három kutatási kérdésnek megfelelően, melyeket a 2020. március 16. és 2021. január 20. közötti időszakban gyűjtöttem: (1) egy 708 tweetből álló korpusz Donald Trump bejegyzéseiből, amelyek a „Covid”, „koronavírus”, „világjárvány”, „ázsiai/Ázsia” és „kínai vírus” kulcsszavakat tartalmazzák; (2) a CNN és a Fox News e tweetekről szóló híradásai; valamint (3) az olvasó közönség reakciói e két hírportál megfelelő Facebook-oldalain. Az elemzés az intertextualitásra összpontosít, vizsgálja mind az explicit hivatkozásokat, mind az implicit feltételezéseket annak bemutatására, hogy miként konstruálódik és terjed adott jelentés az adott platformokon átívelő szövegláncolatokban.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

Abstract This research explores the political media discourse surrounding the reception of the Covid-19 pandemic within the United States, concentrating specifically on the discursive strategies employed in the US president, Donald Trump’s Tweets, their subsequent reconstruction and reiteration within news editorials of two major US news portals, CNN and Fox News, and the corresponding audience commentaries on their social media platforms. The study underscores the importance of digital platform mediation in structuring political discourse and influencing citizen participation in meaning-making processes, particularly during a period marked by significant public health concerns.   The context for this investigation is the first period of Donald Trump’s presidency (2017-2021), the period coinciding with the emergence of the Covid-19 pandemic. The President’s Tweets collected and analyzed fall between March 16, 2020 to January 20, 2021. Trump’s presidency is characterized by his intensive use of social media, particularly Twitter, as a primary channel of political communication channel, and his rhetoric frequently drew criticism for employing hate speech. The objective of this study is to explore the intensification and propagation of this hate speech around the construction of the meaning of Covid-19 as “China/Chinese virus”, targeting Asian American and, indirectly, Chinese citizens. The project goes beyond that and investigates further how the meaning associated with the term “China/Chinese virus” through the mediation of CNN and Fox News reports becomes a shaping force and gets perpetuated in the platform users’ comments. While some research has examined the impact of Trump’s rhetoric in the pandemic, this study addresses a gap by empirically investigating the ways his disposition could permeate the US media field. The analysis explores the role of digital news media in the articulation and perpetuation of the Trumpian rhetoric, and its normalization through its reconstruction and reiteration on news platforms and in citizen comments on social media. The study seeks answers to three main research questions: (1) How did Donald Trump’s Tweets about the virus function persuasively to produce racist and/or xenophobic meanings around the term ‘China / Chinese virus’? (2) How were those ideologies sustained or challenged by CNN and Fox News in their reporting of Trump’s pandemic-related communications? (3) How are discourses of racism and xenophobia reiterated or contested in citizen comments on the two news outlets’ Facebook pages, contributing to the circulation and normalization of the president’s hate propaganda? These questions collectively aim to show that the Trumpian discourse was not merely an individual peculiarity but became a dominant communicative mode in citizens’ language use through the mediation of social media circulation.   Methodologically, this interpretative research employs Critical Discourse Analysis (CDA), informed by Systemic Functional Linguistics (SFL) (Martin, 2011) and Corpus Linguistics, namely keyword analysis, concordance lines and cluster analysis as developed by Baker (2004, 2006). It utilizes Fairclough’s three-dimensional CDA framework (textual analysis, discursive practice, social practice) (Fairclough, 1995b) and the Appraisal Framework of SFL (analyzing attitude, graduation, and engagement) (Martin & White, 2005). For the third research question, it employs a Corpus-Assisted Critical Discourse Analysis (CACDA) approach, combining the methods of corpus linguistics with critical discourse analysis to systematically investigate lexical choices and recurring phrase patterns (Subtirelu & Baker, 2018). The data comprises three distinct sets for the three research questions respectively, all collected between March 16, 2020 and January 20, 2021: (1) a corpus of 708 tweets by Trump containing the keywords ‘Covid’, ‘Coronavirus’, ‘pandemic’, ‘Asian/Asia’, and ‘China/Chinese virus’; (2) news reports on these tweets from CNN and Fox News; and (3) audience comments on the corresponding Facebook pages of these two news outlets. The analysis focuses on intertextuality, examining both explicit references and implicit assumptions to understand how ideological meaning is constructed and spread across the textual chains on these platforms.   The key findings indicate that the Trumpian rhetoric is a strategically constructed discourse with significant socio-political consequences. His tweets systematically employed geography- and ethnicity-based naming conventions (“China/Chinese virus”) as a strategy to racialize the pandemic, legitimize xenophobia, align audiences against the given ethnic group and divert criticism from his administration’s inadequate handling of the health crisis. Additionally, the study demonstrates that media outlets reports are not neutral accounts but active participants in constructing what counts as the reality of the pandemic.

Tétel nézet