Pozitív testképpel összefüggő tényezők vizsgálata serdülőkorú lányok körében

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (2MB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (192kB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (366kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

A disszertáció fókuszában a pozitív testkép egyik összetevője a testbecsülés áll. A testbecsülés fontosságát korábbi tanulmányok is alátámasztják. A kutatások szerint a testbecsülés szoros kapcsolatban áll az önértékeléssel, az optimizmussal és az élettel való elégedettséggel. Továbbá, a testbecsülés pozitívan korrelál az élvezeten alapuló fizikai aktivitással és negatívan korrelál az alkoholfogyasztással, a dohányzással és a fogyókúrával. Látható, hogy a testbecsülés magas szintje számos pozitív következménnyel és hatással jár. Egy változásokkal teli időszakban, mint a serdülőkor, a pozitív testkép kialakítása fontos lehet a fiatalok mentális egészségének megőrzésében, az egészségtudatos viselkedés kialakításában. Kutatásunk célja a testbecsülés és annak összefüggéseinek vizsgálata egészséggel kapcsolatos, pszichológiai, antropometriai és családdal kapcsolatos tényezőkkel, valamint a médiából érkező megjelenéshez kötődő elvárások internalizációjával magyar serdülő lányok körében. Eredményeink rávilágítottak a testbecsülés fontosságára a pozitív testkép kialakításában és fenntartásában, valamint a pszichológiai jóllétben és az egészségviselkedésben játszott pozitív szerepére. A szülői nevelési stílus és a testbecsülés kapcsolatának eredményei rámutattak a kontextuális hatások, a családi környezet és a családi interakciók szerepére a serdülő lányok testképének alakulásában. A médiában látható megjelenéssel kapcsolatos üzenetek vizsgálati eredményei megerősítik annak fontosságát, hogy a testképről, valamint a médiabeli megjelenések hatásairól beszélni kell a serdülőkkel, mind a családon belül, mind tágabb környezetben, mint például az iskolákban. Eredményeink hozzájárulhatnak olyan komplex egészségnevelő programok kidolgozásához, amelyek a pozitív testkép kialakítására és fenntartására irányulnak. Az egészségnevelési programoknak érdemes lenne kitérniük a médiatudatosság erősítésére és a média által közvetített üzenetek – pl. a vékony testalkat propagálása, a nem valós képek bemutatása – elleni reziliencia kifejlesztésére. Ezenfelül, amint eredményeink is mutatják, az önértékelés, az önelfogadás támogatása szintén lényeges egészségnevelési elem, ami valamennyi probléma¬viselkedés megelőzése szempontjából is meghatározó lehet. A programok fókuszába nemcsak a negatív testképet és annak rizikótényezőit, veszélyeit kellene állítani, hanem a pozitív testkép és a testbecsülés fontosságát is érdemes lenne kiemelni. Lényeges lenne a pozitív testkép protektív tényezőinek hangsúlyozása is, a már meglévő erőforrások erősítése és további védőfaktorok kialakítása. Hatékonyabb lehet, ha olyan üzeneteket küldünk a serdülőknek, amelyek a testtel való elégedettséget segítik, illetve azon törekvést, hogy gondoskodjanak testükről. Magyarországon az egészség¬nevelési programok még ritkán fókuszálnak a pozitív testkép kialakítására, kutatásunk eredményeivel szeretnénk hozzájárulni ilyen elősegítő és megerősítő program kialakításához.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The focus of this dissertation is body appreciation, one of the components of positive body image. The importance of body appreciation is supported by previous studies. Research has found that body appreciation is closely related to self-esteem, optimism, and satisfaction with life. Furthermore, body appreciation positively correlates with enjoyment-based physical activity, whereas negatively correlates with alcohol consumption, smoking and dieting for thinnes. It can be seen that a high level of body appreciation has many positive consequences and effects. In a time of change, such as adolescence, developing a positive body image can be important to help young individuals maintain mental health, develop healthy behaviors, and perform well in their studies. The aim of our research was to investigate body appreciation and its association with health related variables, psychological, anthropometric, and family-related factors, as well as media internalization. Our results highlighted the importance of body appreciation in the development and maintenance of a positive body image and its positive role in psychological well-being and health behaviour. The results of the relationship between parenting style and body appreciation revealed the role of contextual influences, family environment and family interactions in the development of adolescent girls' body image. The findings of media internalization confirm the importance of talking to adolescents about body image and the effects of media, both within the family and in wider settings such as in schools. Our results can contribute to the development of complex health education programmes to promote and maintain a positive body image. Health education programmes should focus on raising media awareness and developing resilience against messages conveyed by the media, e.g. the promotion of a slim body, and the presentation of unrealistic images. Moreover, as our results show, promoting self-esteem and self-acceptance should also be an essential element of health education, which can be crucial for the prevention of all problem behaviours. Programmes should focus not only on negative body image and its risk factors and dangers, but also on the importance of positive body image and body appreciation. It would also be essential to emphasise the protective factors of positive body image, to strengthen existing resources and to develop additional protective factors. In Hungary, health education programmes rarely focus on the development of positive body image, with our results we would like to contribute to the development of such facilitating and reinforceing programmes.

Tétel nézet