ʿAbdu l-Ġaffār Qırımī ʿUmdetü l-aḫbār ’A hírek lényege’ című krónikájának helye az Arany Horda historiográfiájában

	PDF (disszertáció) Download (2MB)
	PDF (tézisfüzet) Download (603kB)
	PDF (tézisfüzet) Download (352kB)

Magyar nyelvű absztrakt

A jelen munka a legnyugatibb mongol utódállam, az Arany Horda historiográfiájának kérdéskörét érinti. Központi forrása a 18. század egyik legjelentősebb krími tatár krónikája, amely az ʿUmdetü l-aḫbār ’A hírek lényege’ címet viseli. Témánk szempontjából kiemelt jelentőségét az adja, hogy szerzője, a kánság kancelláriájának írnoka, ʿAbdu l-Ġaffār Qırımī, különös figyelmet fordított és jelentős teret szentelt az Arany Horda kánjainak és egyes méltóságviselőinek történetére, s tette ezt több, a kutatás számára mindeddig kevéssé vagy egyáltalán nem ismert forrásbázisra hivatkozva. Az ʿUmdetü l-aḫbār ily módon a Ǧoči-ulus történeti irodalmának lenyomatát őrizte meg. Az említett krími tatár forrás mellett a disszertáció részletesen tárgyalja a Hívai Kánságból származó 16. századi történetíró, Ötemiš Ḥāǧǧī történeti művét, az ún. Čingiz-nāmet is, az egyik legkorábbi krónikát, amely az Arany Horda kánjainak történetét foglalja össze. Górcső alá veszi e két írás egymáshoz való viszonyát, tisztázza a kérdést, hogy milyen szerepet játszott a Čingiz-nāme az ʿUmetü l-aḫbār keletkezéstörténetében, s reflektál arra is, hogy e szerep hogyan befolyásolja az Arany Horda történeti irodalmának jelenlegi kutatásait. Ily módon figyelmünket e historiográfia két, egymástól időben, földrajzilag és kulturálisan is távol álló, de mégis egymással szorosan összefüggő történeti művére összpontosítjuk. Egyszerre vizsgáljuk e történetírás egyik legkorábbi és egyik legkésőbbi alkotását, így lehetőség nyílik annak tárgyalására is, hogy a Čingiz-nāmeban megőrzött narratíváknak milyen recepciójuk volt a 18. századi Krími Kánságban. A disszertáció három nagyobb tartalmi-tematikus egységből áll. Az első az Arany Horda területéről származó Dzsingiszída eredetű történeti művek eltérő csoportjait ismerteti, röviden leírja azokat a krónikákat, amelyek az egyes csoportokon belül keletkeztek, valamint ismerteti ezek közös jellemzőit, és a közöttük lévő eltéréseket. Célja, hogy vázolja azt a keretrendszert, amelyben a munka primer és secunder forrása, az ʿUmdetü l-aḫbār és a Čingiz-nāme keletkezett. A második tartalmi-tematikus egység e krónikák szerzőit és történeti műveiket helyezi vizsgálata tárgyává. Ebben megismerkedünk ʿAbdu l-Ġaffār életútjával, irodalmi munkásságával, krónikájával, valamint azzal a forrásbázissal, amelyre alapozva munkája arany hordai fejezetét megírta. A szerző forrásai átvezetnek bennünket Ötemiš Ḥāǧǧī és krónikája részletes vizsgálatához, amelynek keretein belül tárgyaljuk az arany hordai történetírás aktuális kérdéseit, valamint a Čingiz-nāme írott és szóbeli forrásait. Végül e tematikai egység tisztázza a két krónika egymáshoz fűződő viszonyát, valamint e viszony jelentését Ǧoči ulusának historiográfiai kutatásaira. A disszertáció harmadik része hat különálló tanulmány keretein belül azt vizsgálja, hogy ʿAbdu l-Ġaffār hogyan adoptálta az ʿUmdetü l-aḫbārba a Čingiz-nāmeból azokat a narratívákat, amelyek kétszáz évvel korábban, eltérő földrajzi, társadalmi és kulturális keretek között jöttek létre.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The current work discusses the historiography of the western most Mongol successor-state, the Golden Horde. The primary source of the dissertation is an 18th century Crimean Tatar chronicle called ʿUmdetü l-aḫbār ‘The Essence of History’. This historical work is unique, because the author, ʿAbdu l-Ġaffār Qırımī, a former scribe in the chancellery of the Crimean Khans, devoted an exhaustive chapter of his work to the history of the khans and several dignitaries of the Golden Horde, based on a number of little or completely unknown sources. Thus the ʿUmdetü l-aḫbār embodies an excerpt of the historiography of the Ulus of Ǧoči. The secondary source of the dissertation is the so called Čingiz-nāme of the 16th century chronicler of the Khanate of Khiva, Ötemiš Ḥāǧǧī who produced one of the earliest chronicle of the same subject. The dissertation scrutinises the relation of these two historical works, explores the role the Čingiz-nāme played in the compilation of the ʿUmdetü l-aḫbār and determines how this role influences the research on the historiography of the Golden Horde. The dissertation consists of three major part, followed by a transliteration and Hungarian translation of the chapter on the Golden Horde of the ʿUmdetü l-aḫbār. The first part gives a short overview of the historiography developed in the successor-states of the Golden Horde, as well as some of their common fundamental features. The second introduces the authors of the above-mentioned chronicles, their manuscripts, and potential sources. It includes an exhaustive textual analysis of the historical works, and answers the question what role of the Čingiz-nāme played in the compilation of the ʿUmdetü l-aḫbār played, and how this role shapes the academic understanding of the historiography in the Golden Horde. The third part of the work consisting of six separate studies analyses how the ʿUmdetü l-aḫbār incorporated narratives of the Čingiz-nāme compiled two centuries earlier and in a different cultural setting.

Tétel nézet