A szegedi boszorkányperek története és forrásai (1726-1744)

	PDF (disszertáció) Download (5MB)
	PDF (tézisfüzet) Download (230kB)
	PDF (címlap) Download (37kB)

Magyar nyelvű absztrakt

A szegedi nagy boszorkányüldözés (1728–1729) a legkiterjedtebb, rövid idő alatt lefolytatott boszorkányok elleni büntetőeljárás-sorozat hazánkban. Kétségkívül kiemelkedő szerepet játszik a szakirodalmi hagyományban, mivel forrásadottsága, annak hozzáférhetősége és hírneve is igen korán felkeltette az érdeklődők figyelmét. A perek mérete (legalább. 25 személy elleni eljárás, 15 halálbüntetés, több száz eljárási résztvevő az eljárásokban), a peres iratokban olvasható démonológiai elemek (pl. külföldi jogforrások jól dokumentált használata, a diabolikus boszorkányhit megjelenése stb.) és a politikai kontextus (pl. a bécsi Magyar Udvari Kancellária vizsgálata, politikai harcok a városi frakciók között) nagymértékben eltérnek más korabeli ügyektől. Sajátos, hogy az esetnek széles nemzetközi recepciója alakult ki (pl. újságcikkek, úti beszámolók, tudományos értekezések A dolgozat egy elméleti részből (1-5. fejezet) és egy mikrotörténeti gyakorlati részből (6-10. fejezet) tevődik össze. Az első rész a kontextust bevezető fejezetet követően három tematikus egységre oszlik: a forráskiadás történetére és elméletére, magyar és nemzetközi historiográfiára, illetve a kutatásmódszertani és fogalmi kérdésekre. A második rész egy hozzávetőlegesen kronologikus felosztást követ: így felosztható a bírósági előzményeknek, az intenzív üldözés időszakának, az üldözés következményeinek és kihatásainak tárgyalására. Dolgozatomban több különböző, mégis összetartozó célt tűztem ki. Ennek egy része a forráskörnyezetet átértelmező álláspontjából fakad, más része pedig új módszertani megközelítésekből. Egyrészt közre adom és bemutatom a szegedi boszorkányüldözések teljes időszakának bírósági forrásait, kritikai kiadásban, a teljességre törekedve. Mindezt úgy, hogy bemutatom azokat a módszertani lehetőségeket, amelyek értelmezésükhöz szükségesek. Mindamellett áttekintem, hogy eddig milyen a szövegkiadási problémák merültek fel és miként lehet megoldani ezeket.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The great witch hunt of Szeged (1728–1729) is the most extensive series of prosecutions against witches in Hungary, conducted in a short period of time. It undoubtedly plays a prominent role in the literary tradition, as its sources, availability and reputation attracted the attention of the public very early on. The size of the trials (with at least 25 proceedings against individuals, 15 death sentences, and hundreds of participants in the proceedings), the demonological elements in the trial documents (e.g. the well-documented use of foreign legal sources, the emergence of the diabolic witchcraft belief, etc.) and the political context (e.g. the investigation of the Hungarian Chancellery in Vienna, and political struggles between the city factions) are very different from other contemporary cases. It is peculiar that the case has had a wide international reception (e.g. in newspaper articles, travelogues, and academic treatises). The dissertation consists of a theoretical part and a practical part on the microhistory of the sequences of the trials. The first part is divided into three thematic units: the history and theory of source publication, Hungarian and international historiography, and research methodology and conceptual issues. The second part follows a roughly chronological division: it can thus be divided into a discussion of the judicial history, the period of intense persecution, and the consequences of the persecution and its repercussions. In my dissertation, I set out to achieve several different, yet interlinked, goals. A part of this stems from a reinterpretation of the source context and a part from new methodological approaches. On the one hand, I publish and discuss the court sources of the entire period of the Szeged witch hunts, in a critical edition, aiming at completeness. I do this by presenting the methodological options that are necessary for their interpretation. In addition, I review the problems that have arisen so far in publishing the texts, and how these can be solved.

Tétel nézet