Identity Negotiation through the Lens of Language Rights: Refugee and Migrant Children and Youths in MissionPlace*, Budapest

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (2MB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (314kB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (67kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Ez a disszertáció egy kvalitatív tanulmány, mely a nyelvek és kultúrák közötti lehetséges feszültségeket és konfliktusokat kutatja a magyar közoktatásba bekerülő menekült és migráns gyermekek esetében, továbbá arra is keresi a választ, hogy megoldási módokat találnak oldják fel ezeket az identitásnegociáció segítségével. Ez a tanulmány egy fő és négy alkérdést vizsgál. A fő kutatási téma a következő: Hogyan képviselik a menekült és migráns gyermekek és fiatalok az identitásukat, ha egy potenciálisan ellentmondásos nyelvi vagy egyéb kulturális szükségletük támad mindennapi iskolai tevékenységük során? Ezen kérdések vizsgálatához a szociokulturális nyelvi megközelítést (Bucholtz és Hall, 2005) és az elbeszélő kérdezés (Connelly és Clandinin, 2006) módszereit használtam. Három csoport vett részt a kutatásban. Az első csoportot 22 migráns hátérrel rendelkező gyermek és fiatal alkotta. A másik kettőt pedig nyolc közoktatásban dolgozó tanár és intézményvezető, illetve a Misszió* 12 munkatársa alkotta. Az anyaggyűjtés egy interjú-sorozat elkészítésével valósult meg; a gyermekek és fiatalok esetében strukturáltalan, a tanárok és intézményvezetők esetében félig strukturált, a Misszió* munkatársaival pedig etnográfiai interjúk készültek. A három csoportból három adatsor alakult ki. A gyermekek és fiatalok elbeszéléseiből született adathalmazt narratív megközelítéssel, a másik két adatsort tematikus analízissel elemeztem. A tanulmány helyszíne egy budapesti civil szervezet, amit a Misszió* álnévvel védek. A narratív analízis esetében, a szociokulturális nyelvi megközelítés öt alapelvét követve kutattam az identitás alkotóelemeit. Az adatokat – az elbeszélésekben fellelhető identitásnegociációs folyamatok szerint –a következő címek alatt kategorizáltam: (1) menekülés a háború elől és jövőkép, (2) megértési csatornák a magyar és az anyanyelv között, (3) lavírozás két kultúra közt, (4) nyelvi akadályok leküzdése az iskolában, és (5) motiváció, beilleszkedés és elismerés a magyar nyelven keresztül. Az tanárokkal, intézményvezetőkkel és a Misszió* munkatársaival készített interjúk tematikus elemzéséhez, a három kategóriába soroltam a vizsgálati anyagot a következő címek alatt: (1) az oktatáspolitika számára láthatatlan menekült és migráns gyermekek, (2) az egynyelvű oktatási gyakorlat határok épít az osztályteremben, (3) Misszió*: a gyermek, a család és az iskola közötti közvetítés színtere. Alkalmazott nyelvészeti kutatási szempontból, ez a tanulmány folytatja azt a vitát, hogy az elbeszélő elemzéssel hogyan lehet jobban megérteni az oktatáson keresztüli európai integrációs folyamatot, melynek célja, hogy egy ilyen multikulturális környezetben együttélési stratégiákat alakíthassunk ki és vezethessünk be. A nyelvi sokszínűséget és a társadalmi igazságosság közötti kérdéseket jövőbe mutató útnak tekinthetjük.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

This dissertation is a qualitative study that aims at investigating the potential tensions and conflicts among languages and cultures of refugee and migrant children in the Hungarian educational context and how they solve them by negotiating their identities. The study examines one main research question and four sub-questions: (1) How do refugee and migrant children and youths negotiate their identities when facing potentially contradictory linguistic and other cultural needs in their daily activities in school? (a) How do these children perceive themselves in the school as new arrivals in Hungary? (b) What roles do the languages spoken by these children play in their construction and negotiation of identity? (c) How do school teachers understand the education and integration process of migrant and refugee children in Hungary? (d) What is the role of MissionPlace* in the social inclusion of these children? In order to address these research questions, the sociocultural linguistic approach (Bucholtz & Hall, 2005) and the narrative inquiry (Connelly & Clandinin, 2006) were used. Three groups of participants were part of the study. The first group was comprised of 22 children and youths with migrant backgrounds. The other two groups comprised eight school teachers and principals and 12 members of the staff in MissionPlace*. The instruments used to generate data were interviews. Unstructured interviews with children and youths, semi-structured interviews with school teachers and principals, and ethnographic interviews with the staff in MissionPlace*. Three sets of data resulted from the three groups. The data set corresponding to the narratives of the children and youths was analyzed under the narrative approach, and the other two sets of data were examined using thematic analysis. The setting of the study is an NGO in Budapest that is protected under the pseudonym of MissionPlace*. For the narrative analysis, the five principles underlying the sociocultural linguistic approach were used to explore the constructions of identity. These five principles are (1) emergence, (2) positionality, (3) indexicality, (4) relationality, and (5) partialness. Data are categorized according to processes of identity negotiation found in the narratives, with the names of (1) fleeing from war and envisioning their future, (2) acting as conduits for understanding between Hungarian and their mother tongue, (3) navigating between two cultures, (4) overcoming the language barrier in school, and (5) empowerment, integration, and recognition through Hungarian. For the thematic analysis used to examine the interviews with school teachers and staff in MissionPlace*, three categories were organized under the titles of (1) invisibility of refugee and migrant children in the educational policies, (2) building boundaries in the classroom through monolingual teaching practices; and (3) MissionPlace* as the place of mediation between children, family, and school. Although there are studies on the topic of migration in Europe, this study is different from other studies as it is related to the identity construction of migrant children in Hungary. This is due to the fact that Hungary is a country that is not considered as an immigration country within the EU but rather a transit country for asylum seekers. In terms of research in applied linguistics, this study continues the debate on how from the narrative analysis, the process of integration through education in Europe can be better understood for the design and implementation of strategies of coexistence in multicultural settings. Issues in the relations between linguistic diversity and social justice can be considered as a way forward for such a future. The findings revealed that education in the multilingual context of Europe has not received enough attention in Hungary. Although the Hungarian official policy is hostile to immigration, it still receives migrants from different backgrounds. The education policy continues to be based on principles of the monolingual habitus, which puts distance between the goal of integration and the teaching practices that are implemented in the classroom. As these migrant children do not know Hungarian, the language of the host country, they are not able to follow the contents of the subjects in the school and are left behind, making their integration very difficult. This is a conflicting situation that calls for a comparative analysis of the language policies of the member states of the European Union in the future in order to recognize and accept a philosophy of language that is aware of the diversity as an investment to strengthen the economic and social structures of the society.

Tétel nézet