"Senkinek pénzen vött rabjai nem voltunk sem nem vagyunk" Brassó és a fejedelmi hatalom viszonya a város fejedelmi szolgáltatásai tükrében, Bethlen Gábor uralkodása idején

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (3MB)
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (345kB)

Magyar nyelvű absztrakt

Doktori disszertációm az elmúlt években folytatott kutatásaimba enged bepillantást, melyek során az erdélyi szászok, ezen belül is célirányosan Brassó és a Barcaság kora újkori történetével foglalkoztam. E tágabb témakörön belül munkám egészen pontosan Brassó és a fejedelmi hatalom viszonyára irányul Bethlen Gábor uralkodása idején, egy sajátos aspektusból, Brassónak, mint privilegizált autonóm közösségnek a fejedelem számára teljesített szolgáltatásaiból kiindulva. A doktori értekezés gerincét a brassói városi számadáskönyvek jellegzetes forráscsoportja adja (Arhivele Naţionale ale României Filiale Braşov. Socoteli vilicale. Stadthannenrechnungen. Primaria municipiului Braşov. V/19–V/23.). Voltaképpen a város könyveléséről van szó, ami a pénzügyek kezelésével megbízott városi tisztviselő, a városgazda – a szászok Stadthann vagy questor/villicus névvel illették – kezén átfutó pénzek tételes kimutatását tartalmazza, bevételekre és kiadásokra osztva. A brassói számadáskönyvek tekintetében Bethlen Gábor uralkodására vonatkozóan abban a szerencsésnek mondható helyzetben vagyunk, hogy a számadáskönyveket csaknem hiánytalanul vizsgálhatjuk. Az 1618-1619-es esztendőkre vonatkozó feljegyzések sajnálatos módon nem állnak rendelkezésre, ám a fennmaradó 15 esztendőnyi anyag mégis elegendő információt szolgáltat ahhoz, hogy meghatározhassuk a főbb irányvonalakat, ami a város fejedelmi szolgáltatásait illeti, valamint adalékokkal szolgál a város diplomáciai tevékenységéhez is. A számadáskönyvek különös értéke nyilvánvaló gazdaságtörténeti jelentőségükön túl abban rejlik, hogy bejegyzéseiket gyakran olyan magyarázatokkal látták el, melyek több ponton is kiegészíthetik a bethleni időszak belpolitikájára, diplomáciájára vagy akár életmódjára vonatkozó ismereteinket is. Munkám során arra törekedtem, hogy a számadáskönyvekből nyert eredményeket egyeztessem és kiegészítsem egyéb forrásokkal, illetve a vonatkozó szakirodalommal. Különösen a diplomáciai rész volt az, ahol a leginkább merítettem a brassói állami levéltár (Arhivele Naţionale ale României Filiale Braşov) dokumentumai mellett a Magyar Országos Levéltár Thurzó- és Dóczy-levéltárából, illetve a bécsi állami levéltár Haus-Hof- und Staatsarchiv Hungarica, Turcica, valamint Hofkammerarchiv gyűjteményeinek anyagaiból. Kézenfekvő viszonyítási pontként felhasználtam még egy magyar-szász vegyes lakosságú, ám kétségtelenül a vármegyei magyar területhez idomuló kulcsos város, Kolozsvár számadáskönyveinek mikrofilmes változatát. Mindezek alapján bontakozott ki a dolgozat két fő gondolati egysége, a fejedelem és a brassói szászok diplomáciatörténeti kapcsolata, illetve a szász szolgáltatások logisztikai jellegű összetevőinek részletes vizsgálata Bethlen Gábor uralkodása idején.

Tétel nézet