Köztes állapotok: Az ember és a természet kapcsolatai a magyar fantasztikus irodalomban

Előnézet	Szöveg (Disszertáció) Download (2MB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (296kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Jelen disszertáció arra vállalkozik, hogy feltérképezze, miként ábrázolja a főként 2015 és 2023 között megjelent magyar fantasztikus irodalom az ember és a természet viszonyát. A vizsgálat alapvető kérdései, hogy: Miként válnak a non- és szubhumán szereplők (állatok, növények, gombák, hibrid entitások és marginalizált csoportok) az elbeszélések központi alakjaivá? Képesek-e átírni a humánközpontú világképet? Ha igen, milyen módon? A dolgozat főleg a poszthumán és más kortárs filozófiai irányzatokra támaszkodik az animal studies, a plant studies és az ökokritika eredményeinek integrációja mellett. A dolgozat érvelése arra az állításra épül, hogy a (kortárs magyar) fantasztikum nem eszképista műfajok összessége, hanem az „itt és most” társadalmi, biológiai és ökológiai kérdéseit tematizálja a világnézeti és kulturális hagyományok reflexiója mellett. Az írás három probléma köré épül, amelyeket egy-egy, esettanulmányokat tartalmazó fejezet bont ki. Az első csomópont az állati identitások és a humán–állat hibrid viszonyok megjelenése. Olyan lényekről szóló elbeszélések interpretációi alkotják a fejezet gerincét, amelyekben az animális jegyekkel bíró szereplők a társadalmi másságot jelképezik, miközben a testük és a státuszuk a megbomló ember-környezet viszonyra is reflektálnak. A második problémakör a növényi létezők és a gombák ábrázolása köré szerveződik. A vegetális és mikológiai entitások reprezentációja során az elbeszélések igyekeznek elszakadni az antropomorfizálástól, előtérbe helyezve a növények biológiai ismérveit és a társadalom kulturális félelmeit. A szövegek a logocentrizmus kritikáját kínálják, ezáltal megkérdőjeleződik az Ember centrális pozícióját. A harmadik egység a beteg test és a beteg környezet összefonódó motívumain keresztül elemzi a természet és a kultúra kölcsönhatását. Rávilágítanak arra, hogy az emberi test, a természet és a traumák motivikus összefonódása a létezők összekapcsolódását jelképezi. A disszertáció végköveztetése szerint ezekben a művekben a természet a társadalmi, politikai és kulturális erők leképezéseként működik.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

My thesis explores how Hungarian fantastic literature (primarily works published between 2015-2023) depicts the relationship between humans and nature. Its central questions concern the ways in which non- and subhuman actors (animals, plants, fungi, hybrid entities, and marginalized groups) become focal figures of the narratives. Can they rewrite an anthropocentric worldview, and if so, how? The study draws mainly on posthumanism and other contemporary philosophical frameworks, integrating insights from animal and plant studies, and ecocriticism. It argues that (contemporary Hungarian) fantastic literature is not a corpus of escapist genres but a mode that thematizes social, biological, and ecological issues of the “here and now,” while reflecting on different worldviews and cultural traditions. The paper is structured around three problems, each elaborated through a chapter of case studies. The first cluster concerns the representation of animal identities and human–animal hybrid relations. The chapter focuses on narratives featuring hybrid beings whose animal attributes symbolize social otherness, while their bodies and social status also reflect on the destabilized human–environment relationship. The second cluster examines portrayals of plant life and fungi. In Hungarian fantastic literature, the representation of vegetal and mycological entities tends to move away from anthropomorphizing strategies, foregrounding biological characteristics and cultural anxieties surrounding plants and fungi. These texts offer a critique of logocentrism, thereby destabilizing the central position of Human. The third cluster investigates the interplay of nature and culture through intertwined motifs of the sick body and the sick environment. It demonstrates how the entanglement of the human body, nature, and trauma symbolizes the interconnectedness of all beings. The thesis concludes that in these texts, nature functions as a projection of social, political, and cultural forces.

Tétel nézet