A hátránykompenzáció lehetőségei digitális matematikai fejlesztőprogrammal 3-4. évfolyamos tanulók körében

Előnézet	Szöveg (Disszertáció) Download (7MB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (529kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (68kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

A disszertációban bemutatott digitális matematikai fejlesztőprogram célja a szorzás és osztás megértésének elősegítése 3. és 4. osztályos tanulók körében. A program elsődlegesen a COVID-19 miatti iskolabezárások okozta tanulási veszteségek kezelésére, valamint a hátrányos helyzetű, alulteljesítő diákok támogatására irányult. A kutatás során a fejlesztőprogram hatékonyságának monitorozására egy 35 tételből álló mérőeszközt hoztunk létre. A három altesztből – szorzás, osztás, szöveges feladatok - álló teszt reliabilitása jónak bizonyult, a konstruktum validitását is alá tudtuk támasztani. A NAT követelményein és szakirodalmi alapokon nyugvó, 15 egységre bontva 306 feladatot tartalmazó fejlesztőprogram digitális manipulatív tevékenységeket, metakognitív elemeket és egyéni tanulási utakat biztosít. A pilot kutatás 13 iskola bevonásával zajlott, és a kísérleti csoport szignifikáns fejlődést mutatott a kontroll csoporthoz képest. A nagymintás kutatás kvázi-kísérleti elrendezésben zajlott. 36 iskola 810 tanulójának előteszten, utóteszten és késleltetett utóteszten felvett adatait elemeztük. A nagymintás kutatás főbb eredményei: (1) A kísérleti csoport matematikai teljesítménye rövid és hosszú távon is szignifikáns javulást mutatott. (2) A fejlesztőprogram leginkább az alacsony képességszinten lévő diákok fejlődését segítette. (3) A fejlesztőprogram hatékonyságának mértékében nincsen különbség a fiúk és a lányok között. (4) A kutatás során igazolt fejlesztőhatás megerősítést nyer a látens szintű elemzések során a teljes teszt és az altesztek esetében is. (5) A HH és HHH státuszú tanulók körében a kísérleti csoport tagjai szignifikánsan jobb teljesítményt értek el a késleltetett utóteszten, mint fejlesztésben nem részesült társaik. (6) A hátrányos helyzet meglétének befolyása a teljesítményre csökkent a fejlesztés hatására. A kutatás korlátai elsősorban a fejlesztési időszak során bekövetkezett nagy mennyiségű adatvesztésből, illetve a szorzás-osztás tanításának területén jelentkező szakmai nehézségekből fakadnak. Eredményeink alapján megállapítható, hogy egy olyan, Magyarországon legjobb tudásunk szerint egyedülálló, a lemaradók fejlesztésére fókuszáló digitális matematikai fejlesztőprogramot hoztunk létre, amely a tantervhez illeszkedve, az iskolai mindennapokba integrálva, a pedagógusoktól többletmunkát nem igényelve alkalmas a szorzás és osztás területén a lemaradások pótlásának elősegítésére.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The dissertation focuses on the development and evaluation of a digital mathematics intervention program designed to improve multiplication and division skills for 3rd- and 4th-grade students in Hungary, particularly addressing learning losses from COVID-19 school closures and supporting disadvantaged students. A 35-item assessment tool was developed to evaluate these skills, showing strong reliability and construct validity through three subtests: multiplication, division, and word problems. The intervention integrated literature, national curriculum standards, and constructivist learning principles, featuring interactive activities, metacognitive prompts, and adaptive support. Following a pilot study involving 13 schools, the program was refined into 15 learning units comprising 306 tasks. A large-scale study included 810 students from 36 schools, using a quasi-experimental design with pre-tests, post-tests, and delayed post-tests. Key findings revealed: (1) Significant improvements in both short-term and long-term evaluations for the experimental group, with half of the progress credited to the intervention. (2) Low-achieving students exhibited accelerated learning gains. (3) Both genders benefited equally. (4) Enhanced conceptual understanding and procedural skills were confirmed across tests. (5) The program effectively supported disadvantaged students, narrowing the achievement gap with their non-disadvantaged peers. (6) In the control group, the achievement gap widened without targeted support. Overall, the program has been demonstrated to effectively enhance mathematical learning and address educational inequalities, promoting skill retention and narrowing achievement gaps. Despite limitations such as data loss and concurrent instruction influences, this research contributes significantly to mathematics education and equity in learning opportunities.

Tétel nézet