A kreatív szövegalkotási képesség vizsgálata az idegennyelvórán: A kreativitás tartalomalapú fejlesztésének lehetősége a kreatív pedagógia és a kreatív nyelvtanulás kontextusában

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (7MB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (305kB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (145kB) | Előnézet
Előnézet	PDF (kapcsolódó saját publikációk) Download (149kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Vizsgálatom fókusza a kreatív nyelvtanítás, azon belül a kreatív szövegalkotási képesség fejlesztése kreatív írás gyakorlatok által. Kutatási célom továbbá, hogy megismertessük a pedagógus kollégákat azokkal a kreatív (nyelv)pedagógiai módszerekkel, amelyek által nemcsak a tanulók idegen nyelvi kompetenciája, hanem divergens gondolkodása és alkotóképessége is fejlődik.Jelen munka nem vállalkozik a kreativitás elméleti problematikájának ismertetésére, helyette a fejlesztés lehetőségeire helyezi a hangsúlyt. Fontosnak tartom a témát a kreatív pedagógia kontextusában tárgyalni, mivel a kreativitás hatékony fejlesztéséhez átfogó oktatási koncepció szükséges. A különböző elméleti és gyakorlati megközelítéseket magában foglaló pedagógiai irányzat hiánypótlónak számít a hazai szakmai diskurzusban. A kreatív pedagógia részét képezik a kreatív tantárgypedagógiák, amelyek révén megvalósul a képességfejlesztés és a tananyag-közvetítés összekapcsolása. Jelen munka esetében a kutatási kérdések egyrészt a divergens gondolkodás és alkotóképesség vizsgálatára irányulnak, másrészt az idegen nyelvi kreatív szövegalkotó képességre. Az empirikus vizsgálatok során kísérletet teszünk a kreativitás mérésére egy tartalomtól független, standardizált és egy saját fejlesztésű, tartalomalapú mérőeszköz segítségével. Az idegen nyelvi kreatív szövegalkotás vizsgálatára alkalmazott mérőeszköz és a hozzá kapcsolódó kiértékelési útmutató célja a kreatív minőség megragadása a tanulói szövegekben. Kutatásmódszertani szempontból jelen munka akciókutatásnak tekinthető, mivel a pedagógiai innováció kifejlesztése és kipróbálása több cikluson keresztül zajlott, és a mindennapi pedagógiai gyakorlatba ágyazódott pedagógus kollégák bevonásával. A fejlesztő programok során kvázi kísérleti modellt alkalmaztunk. A kutatás keretében három fejlesztő kísérletet valósítottunk meg a 2019-től 2022-ig tartó időszak alatt. Az első kísérlet eredményei alapján nem volt kimutatható fejlődés a divergens gondolkodás és alkotóképesség szempontjából a kísérleti csoportban, viszont a kontroll csoportban jelentős visszaesés mutatkozott. A kreatív szövegalkotás tekintetében nem változott a két csoport teljesítménye. A második kutatási szakaszban az eredmények ismét nem igazolták vissza a fejlesztő program hatékonyságát, noha a tanári-tanulói reflexiók pozitívak voltak. A harmadik kutatási szakasz empirikus mérési eredménye előremutató, mivel az idegen nyelvi kreatív szövegalkotásban fejlődést tapasztaltunk. Az empirikus vizsgálatok igazolták a fejlesztés hatékonyságát, mivel az illesztett mintájú kísérleti csoport szignifikánsan jobb eredményt ért el az idegen nyelvi kreatív szövegalkotásban, mint a kontroll csoport. A divergens gondolkodás és alkotóképesség viszont konstansnak bizonyult a fejlesztés időtartama alatt, ugyanis egyik minta esetében sem volt szignifikáns változás. A hipotézis miszerint a nyelvtudás szerepet játszik az idegen nyelvi kreatív szövegalkotásban, megerősítést nyert. Az eredmények alapján tehát elmondható, hogy idegen nyelvi kreatív szövegalkotási képesség nem független a nyelvismerettől, viszont úgy tűnik, nincs összefüggés a tanulók nyelvtanulással töltött éveinek száma és a kreatív szövegalkotási képessége között. A szülők nyelvtudása és a kreatív szövegalkotási teljesítmény közti összefüggést a három vizsgálatból két esetben tudtuk igazolni.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The aim of our research was the development of creativity and creative writing skills of elementary school students in the foreign language class. We implemented and evaluated three pedagogical experiments between 2019 and 2022. Furthermore, we considered it necessary to develop a suitable tool for measuring FL creative writing skills. In the first part of the dissertation, the theoretical background of the research is presented. We cover creativity theories in education, teachers' views and measurement tools of creativity. We also introduce the concept of creative pedagogy, and the practice of creative language teaching, with a focus on creative writing as a method in foreign language education. The review of the literature is followed by the characterization of the empirical study (goals, research questions, hypotheses). Finally, results of the studies are presented, summarized, and conclusions are drawn for each. The investigations were carried out in two primary schools in Hungary, and can be considered as action research, since they took place over three research cycles, with different developmental goals. The first pedagogical experiment focused on a classroom task, facilitated by the guidence of the language teacher. The second one was a home assignment, and the third intervention was implemented by collaborative teaching. For the assessment quasi-experiment design was used with pre- and post-test. We investigated some background variables like the number of years spent learning the language and parents' language skills. The most important result of the research is that creative writing skills developed significantly when the treatment was implemented as a regular FLL activity by collaborative teaching. However, we have not achieved progress in creative thinking skills development, as measured by the Test for Creative Thinking (TCT/DP) by Jellen & Urban (1988). Based on teacher and student feedback, the methodology we developed proved to be suitable for classroom application. The main limitation of the research is the relatively small sample size based on open-ended tasks of creative writing, that require a lot of time to evaluate. This study draws attention to the content-based creativity enhancement in everyday classroom practices. The creative language learning method may serve as a basis for further teacher training programs.

Tétel nézet