Halastórendszerek ökoszisztéma-szolgáltatásainak felmérése és többszempontú értékelése

Preview	PDF (thesis) Download (15MB) | Preview
Preview	PDF (booklet) Download (208kB) | Preview

Abstract in Hungarian

Tanulmányban három, fél-intenzív kezelésű halastórendszer (a Szegedi fehértó, a Biharugrai halastórendszer és az Akasztói halastórendszer) ökoszisztéma-szolgáltatásainak (ÖSZ) összegyűjtését és több, különböző szempontból végrehajtott, integrált értékelését hajtottam végre. A helyi szakemberekkel készített interjúk során összesen 17 ÖSZ került feltárásra: haltermelés, nádtermelés, legeltetett állatok élelmezése, tűzifa, vízminőség-szabályozás, víztározás, belvíz-szabályozás, mikroklíma-szabályozás, CO₂ elnyelés, levegőminőség-szabályozás, talajvíz utánpótlás, rekreáció, esztétika, inspiráció, kutatási lehetőségek, környezeti nevelés és rekreációs vadászat. Az ÖSZ-ek szocio-kulturális jelentőségét egy új, tudásalapú módszerrel jellemeztem Biharugra lakosságának körében kitöltött kérdőívek segítségével. A feltárt ÖSZ-ek közül a haltermelés után a kulturális és egyéb ellátó szolgáltatások (pl. nádtermelés) kerültel leggyakrabban említésre. A szabályozó szolgáltatások iránti preferencia bizonyult a legalacsonyabbnak. Az egyes ÖSZ-ek mennyiségét biofizikai indikátorok segítségével becsültem meg, nagymértékben támaszkodva a helyi szakértőktől származú adatokra. Eredményeim alapján a halastórendszerek jelentős mértékben képesek vízminőség szabályozásra, víztározásra és a CO₂ elnyelésre a haltermelés mellett. Ezzel szemben a kutatás, az oktatás és az inspiráció valamennyi mintaterületen viszonylag alacsony mértékben volt jelen. A mennyiségi eredmények alapján 12 ÖSZ közgazdasági értékelésére is sor került piaci árakon, illetve elkerült költségeken alapuló módszerek segítségével. A haltermelés után a CO₂ elnyelés, a mikroklíma szabályozása, a belvíz-szabályozás és a víztározás mutatta a legmagasabb pénzbeli értéket minden mintaterület esetében. A kulturális ÖSZ-ek, a nádtermelés és a tűzifa értékei voltak a legalacsonyabbak. Az ÖSZ-ek potenciális és tényleges forrásai egy-egy részvételi alapú módszerrel kerültek feltérképezésre. Utóbbi módszerek eredményeinek összegezésére egy új, energiahatékony eljárást is létrehoztam, amely a „hasznosíthatósági térképezés” nevet kapta. A hasznosíthatósági térképezés eredményei az állóvizeket, a nádas területeket, a csatornákat és a kilátókat azonosították mindhárom halastórendszer legértékesebb területeiként, ahol a legtöbb ÖSZ koncentrálódik és kerül felhasználásra. Az iparterületek minősültek a halastórendszerek legkevésbé értékes részeinek.

Abstract in foreign language

In this study, the ecosystem services (ESs) of three Hungarian fishpond systems (Whitelake of Szeged, fishpond system of Biharugra, and Akasztó) were collected and assessed from multiple aspects. Interviews with local experts uncovered 17 ESs altogether: fish production, reed production, food for grazing animals, firewood, water quality regulation, water storage, inland water retention, microclimate regulation, CO₂ absorption, air quality regulation, groundwater recharge, recreation, aesthetics, inspiration, opportunities for research, environmental education, and recreational hunting. Socio-cultural significance of the ESs were characterized with a new, knowledge-based method by conducting questionnaires among the residents of Biharugra. Out of the available ESs, recreational and provisioning services (e.g. reed production) were mentioned the most often after fish production. Regulatory services were highlighted rarely. The amount of each ESs were estimated with quantitative indicators, highly relying on data from local experts. Measurements revealed that fishpond systems have significant capabilities in providing fish, water quality regulation, water storage, and CO₂ absorption. On the other hand, research, education, and inspiration were at a very low level at all sites, including recreation opportunities in the case of the Biharugra and Szeged fishpond systems, and the regulatory ESs of the Akasztói fishpond system. Based on the quantitative results, the economic value of 12 ESs were also evaluated where it was possible, using market price and avoided cost methods. After fish production, CO₂ absorption, microclimate regulation, inland water retention, and water storage showed the highest monetary values in all cases. Cultural ESs, reed production, and firewood had the lowest values. The potential and actual sources of ESs were mapped through participatory methods. To summarize the results of the previous methods, a new, energy efficient procedure was also created, named "usability mapping". Results of usability mapping identified certain parts of stagnant waters, reedy areas, canals, and lookout towers as the most valuable areas of all three fishpond systems, where most of the ESs are concentrated and used. Industrial areas were the least valuable parts of the systems.

View Item