Negyedik évfolyamos tanulók olvasástechnikai sajátosságai és azok pedagógiai relevanciája

	PDF (disszertáció) Download (2MB)
	PDF (tézisfüzet) Download (324kB)
	PDF (tézisfüzet) Download (76kB)

Magyar nyelvű absztrakt

A dolgozat célja a tanulók olvasástechnikájának, azaz az idő és a pontosság sajátosságainak feltárása az általános iskola alsó tagozatának végén, mivel ötödik osztálytól már elvárás az olvasás eszközszintű használata, vagyis a diákok nem olvasni tanulnak, hanem az olvasás a tanulás eszköze. A kutatás négy fázisból áll. Az első fázisban 934 negyedikes évfolyamos diák hangos olvasását mértük fel a diagnosztikai gyakorlatban is használt Meixner olvasásvizsgálati eljárással, vizsgálva a szocioökonómiai tényezők szerepét is az olvasás hatékonyságának alakulásában. A második fázis a hibák mintázatára és jellemzőire, míg a harmadik fázis a szavak azonosítása közbeni szemmozgásokra fókuszál. Végül azt vizsgáltuk, hogy a gyenge olvasási teljesítményt mutató gyerekek részesülnek-e ellátásban nehézségeik leküzdése érdekében. Eredményeink azt mutatják, hogy negyedik évfolyamon is kiszűrhetők azok a tanulók, akiknek olvasástechnikája elmaradást mutat, ráadásul olvasási teljesítményük szignifikánsan korrelál a szövegértéssel. Szöveg olvasása során a hibák jelentős részéért helytelen szemantikai vagy szintaktikai kombináció felel, ezért az olvasási hibák inkább a betűk, szótagok és elszigetelt szavak olvasásakor detektálhatók. A településtípus és az anya legmagasabb iskolai végzettsége nagymértékben korrelál az olvasás sebességével és pontosságával. A szemmozgásokban különbség tapasztalható a jól és gyengén olvasó diákok szóazonosításában: a jobb olvasási készséggel rendelkező gyerekek kevésbé érzékenyek a szavak ortográfiai bonyolultságára. Megállapíthatjuk azt is, hogy rendszerszinten az olvasási nehézségekkel küzdő tanulók jelentős része (66%) segítség nélkül marad, az ellátáshoz való hozzáférés csak kis mértékben függ az olvasási teljesítménytől, illetve független a társadalmi-gazdasági státusztól. Kutatásunk alapján megállapítható, hogy az ortográfiai és lexikai előfeltételek megteremtésével, azaz egyes hangok alapos differenciálásával, a szótagolás előkészítésével, a szókincs bővítésével még a veszélyeztetett tanulók is biztosabb alapokon sajátíthatnák el az írott nyelvet. A probléma megoldásának leghatékonyabb módja a korai felismerés és kezelés, éppen ezért célszerű volna szűrési mérföldköveket és azokhoz kapcsolódó beavatkozásokat beépíteni az alsó évfolyamokon.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The thesis aims to explore the students’ reading efficiency, i.e., the peculiarities of time and accuracy, at the end of the lower elementary grades. From the fifth grade, children are already expected to use reading as a tool for gaining information, that is, they do not learn to read, but reading is a tool for learning. The research consists of four phases. In the first phase, we assessed the oral reading with a traditionally used Hungarian reading aloud test of a randomly selected sample that consisted of 934 fourth grade students. In the second part of this phase, we analyze the role of socioeconomic factors in reading skills. The second phase focuses on the pattern and characteristics of mistakes, while the third one concentrates on eye movements during identifying words. Finally, we examined the degree of care of children who read poorly can get access to. Our results show that we can identify students with low reading efficiency in the fourth grade, in addition, their reading performance is significantly correlated with comprehension. In text, wrong semantic or syntactic guessing causes mistakes; therefore, reading errors are more apparent while reading letters, syllables and isolated words. There is a difference in eye-movements based on mastery: children with better reading skills are less sensitive to the orthographic complexity of the words. The settlement type and the highest education level of the mother are highly correlated with the speed and the accuracy of reading. We can also conclude that on system level, a significant proportion (66%) of pupils with reading difficulties are left without assistance; the access to intervention programmes depends on reading performance only on a minor extent, regardless of socioeconomic status. Based on our research, it can be emphasized that even at-risk students could learn the written language on a more secure basis by creating orthographic and lexical prerequisites, i.e., thoroughly differentiating certain vowels, preparing syllabification, and expanding vocabulary. The most effective way to solve this problem is through early detection and treatment, furthermore; it would be highly advisable to incorporate screening milestones and related interventions during learning to read.

Tétel nézet