Pluricentricity in foreign language teaching: The case of English and German in the Hungarian education system

	PDF (disszertáció) Download (2MB)
	PDF (tézisfüzet) Download (690kB)
	PDF (címlap) Download (108kB)

Magyar nyelvű absztrakt

A nyelvi többközpontúság az 1990-es évek eleje óta széles körben kutatott terület a szociolingvisztikában, amely fontos hatással van a nyelvtanításra. Jelen disszertáció az angol és a német nyelv többközpontúságának szerepét vizsgálja a magyar oktatási rendszerben, egy komplex kutatási projekt keretében. Közelebbről a jogi-intézményi háttér (azaz a tantervek és vizsgakövetelmények), valamint a tankönyvek kerülnek elemzésre a többközpontúság jelenléte szempontjából, amit a tanárok és a tanulók meggyőződéseinek empirikus vizsgálata követ, 484 tanuló és nyelvtanár kérdőíves felmérése, ill. 37 interjú alapján. A vizsgálat kiindulópontjául a következő kutatási kérdés szolgál: Milyen szerepet játszik az angol és a német nyelv sokszínűsége a magyarországi nyelvoktatásában? A kérdés megválaszolása érdekében a következő három hipotézist vizsgálom: (1) A többközpontúság marginális szerepet játszik a magyar oktatási rendszerben folyó nyelvoktatás jogi-intézményi kereteiben. (2) A tanárok a gyakorlatban kevés figyelmet szentelnek a nyelvoktatás ezen aspektusának. Következésképpen, mivel a tanulók nyitottabbak az eltérő normákra, mint tanáraik, diszkrepancia áll fenn a tanulók és a tanárok meggyőződései között. (3) A domináns nyelvváltozatok általános túlsúlya figyelhető meg a nemdomináns nyelvváltozatokkal szemben. A fenti hipotézisek közül az első és a harmadik teljes mértékben beigazolódik, ami azt jelzi, hogy kétségtelen a domináns nyelvváltozatok túlsúlya a nemdominánsakkal szemben, továbbá egyértelműen szükség van a többközpontú jelenlét beemelésére a jogi-intézményi keretbe. A második hipotézis igazolása azonban csak részleges, mivel a kérdőíves felmérés azt bizonyítja, hogy a tanulók valóban nyitottabbak a többközpontúságra, mint a tanárok, ugyanakkor az interjús vizsgálat eredményei számos ellenpélda révén cáfolják a hipotézis első részét, mely szerint a tanárok általában nem tulajdonítanak elég figyelmet a többközpontúságnak. Jelen disszertáció megállapításai releváns üzenetet közvetítenek a magyarországi oktatási rendszer egésze számára, annak minden szintjével és alkotóelemével, beleértve az alap-, közép- és felsőfokú oktatást, a tanárképzést, a tanterv- és tankönyvfejlesztést, valamint a tanárok és tanulók mindennapi osztálytermi gyakorlatát egyaránt.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

Linguistic pluricentricity has been a widely researched area in sociolinguistics since the early 1990s, and has important implications for language teaching. The present dissertation investigates the role of English and German pluricentricity in the Hungarian education system in the context of a complex research project. More specifically, the legal-institutional framework (i.e. curricula and examination requirements) and textbooks are analysed in terms of the presence of pluricentricity in them, which is followed by an empirical investigation of teachers’ and learners’ beliefs, based on a questionnaire survey of 484 teachers and learners, as well as 37 interviews. The basis of the study is the following research question: What role does the linguistic diversity of English and German play in language education in Hungary? In order to answer this question, the following three hypotheses are put to the test: (1) Pluricentricity plays a marginal role in the legal-institutional framework of language education in Hungary. (2) Teachers pay little attention to this aspect of language teaching, consequently, as learners are more open to differing norms than their teachers, there is a discrepancy between the beliefs of learners and teachers. (3) There is a general predominance of dominant varieties over non-dominant ones. The first and third of the above hypotheses are fully confirmed, indicating that there is an undoubted predominance of dominant varieties over non-dominant ones, and a clear need to incorporate pluricentric presence in the aforementioned legal-institutional framework. However, the confirmation of the second hypothesis is only partial, since the questionnaire survey shows that students are indeed more open to pluricentricity than teachers, nevertheless, the interviews provide several counter-examples to refute the first part of the hypothesis, according to which teachers generally do not pay enough attention to pluricentricity. The findings of this dissertation convey a relevant message for the Hungarian education system as a whole, with all its levels and components, including primary, secondary and tertiary education, teacher training, curriculum and textbook development, as well as the everyday classroom practices of teachers and students alike.

Tétel nézet