Az iskolai jóllét vizsgálata 5. és 8. osztályos tanulók és tanáraik körében

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (2MB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (355kB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (60kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

A doktori disszertáció az iskolai jóllét fogalmi meghatározásával és általános iskolás tanulók körében végzett empirikus vizsgálatával foglalkozik. Az értekezés első része a téma magyar és nemzetközi szakirodalmának áttekintésével, a második a tanulók és tanáraik körében végzett kutatások jellemzésével és az eredmények bemutatásával, majd értelmezésével foglalkozik. Az első rész fejezetei a jóllét értelmezésének alakulásán keresztül a szubjektív jóllét, majd a tanulói és az iskolai jóllét fogalmát, összetevőit és vizsgálatának jellemzőit tartalmazzák. A dolgozat fogalomértelmezése szerint az iskolai jóllét összetett, többtényezős fogalom, ami az iskolában átélt érzelmek, tapasztalatok mellett a környezeti és személyes tényezők interakciójának eredményét jelenti. Az értekezés második részében a kutatási cél bemutatása után a mérések módszereinek és eredményeinek jellemzése olvasható. A kutatás célja általános iskolás 5. és 8. osztályos tanulók (N=419) iskolai jóllétét befolyásoló tényezőinek vizsgálata, és a tanáraik (N=55) iskolai jóllétről alkotott véleményének feltárása, majd az eredmények összevetése és többszempontú elemzése. A kutatás hipotéziseit az iskolai jóllét feltételezett összetevői és a vizsgálatba bevont háttérváltozók mentén állítottuk fel. Az iskolai jóllét összetevőit adaptált kérdőív segítségével vizsgáltuk, amely az iskolai jóllétnek öt faktorát különítette el (iskolához való viszony, iskolai énhatékonyság, szociális problémák, szorongás és fizikai panaszok). A kapott tényezőket további kérdőívek bevonása után az élettel való elégedettség, a szubjektív jóllét, a társas támogatás, a tesztszorongás és az osztálylégkör elemeivel vetettük össze. Az eredmények feldolgozása háttérváltozók mentén történt. A kérdőívekben szereplő nyílt kérdések a kapott eredményeket további információkkal egészítették ki. A tanárok mérése azonos módon is időszakban történt, az iskolai jóllét összetevőit a nyílt és zárt végű kérdésekre adott válaszok mentén hasonlítottuk össze. Az eredmények segítségével bővebb információ szerezhető az iskolai jóllét hazai jellemzőiről, a tényezők feltárása pedig lehetőséget ad a tanulók előmenetelét támogató iskolai feltételek megteremtéséhez, fejlesztéséhez.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The doctoral dissertation deals with the conceptual definition of school well-being and its empirical study among primary school pupils. The chapters of the first part contain the concept and components of subjective well-being, and student and school well-being, as well as the characteristics of its study. Based on the review, school well-being is a complex, multifactorial concept. It is the impact of emotions, experiences, practices, and personality factors experienced at school on pupils’ subjective well-being and the result of the interaction of environmental and personal factors. In the second part of the dissertation the aim of our research is presented and the methods and results of the measurements are characterized. The aim of the research is to examine the factors influencing school well-being of primary school (5th and 8th grade) pupils (N = 419) and to compare results with the opinion of teachers (N = 55) about school well-being. The research hypotheses were set along the hypothesized components of school well-being and the background variables included in the study. The components of school well-being were examined using an adapted questionnaire that was found to be reliable. It distinguished five factors of school well-being: relationship to school, school self-efficacy, social problems, anxiety, and physical complaints. After including additional questionnaires, the obtained factors were compared with the elements of life satisfaction, subjective well-being, social support, test anxiety and class atmosphere. The processing of the open-ended questions of the questionnaires supplemented the results with additional information and allowed for a more accurate interpretation. Teachers were assessed with the same method in the same time period, and the components of school well-being were compared along the answers to open-ended and closed-ended questions. With the help of the results, more information can be obtained about the Hungarian characteristics of school well-being. The exploration of the factors provides an opportunity to create and develop school conditions that support the progress of students.

Tétel nézet