A búza (Triticum aestivum L.) glutamin szintetáz enzim viselkedése abiotikus stresszfolyamatok ( szárazság- és az alumíniumstressz) során

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (3MB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (186kB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (109kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

A mezőgazdasági termelésben nagyon fontos, hogy a növények megfelelő környezetben tudjanak növekedni, fejlődni és termést hozni. Ezt kétféle módon lehet elérni. Az egyik, hogy megfelelő agrotechnikával biztosítják a megfelelő tápanyag és vízellátottságot, a kórokozók és gyomok ellen megfelelő vegyszerekkel védekeznek. A másik, hogy olyan növényeket termesztenek, amik képesek alkalmazkodni az élettanilag nem optimális körülményekhez. Természetesen a legjobb hatásfokot a két mód párhuzamos és megfelelő használata jelenti. A növények kiválasztásánál fontos, hogy a nemesítés során megfelelő élettani tulajdonságokra tudják szelektálni őket. Kutatásaink során a növények stresszre adott válaszait vizsgáltuk a nitrogén metabolizmus egy enzimének aspektusából, hogy ezáltal is jobban megismerjük és megértsük, hogy milyen folyamatok mennek végbe a gabonafélékben. Az itt szerzett adatokat a későbbiekben akár fel tudják használni a nemesítés folyamatában, illetve a további kutatások tükrében jobb modelleket tudjanak felállítani az élőlények túlélési stratégiáiról. Munkánk során azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy két abiotikus stresszhatás, mégpedig a vízhiány és az alumínium jelenléte, hogyan befolyásolja a búza növények (Triticum aestivum L.) nitrogén metabolizmusában kulcsszerepet játszó glutamin szintetáz (GS, EC 6.3.1.2) enzimet. Az általunk vizsgált búza fajták a következők voltak a szárazságstressz esetében: Cappelle Desprez, Mv Emese, GK Élet, Kharchia, Kobomugi és Plainsman V. Az alumínium hatásait Jubilejnaja-50 nevű búzafajtán vizsgáltuk. A mintavétel időpontjaként a stresszhatás szempontjából legjelentősebb időszakokat választottuk. Ez a szárazságstressz esetében a szemfeltöltődési időszak volt, mivel a terméseredményeket ez a fejlődésiszakasz határozza meg leginkább. A virágzás utáni kilencedik napot választottuk ki a mérések időpontjaként. Az alumíniumstressz esetében pedig a fiatal 1 hetes csíranövényeket vizsgáltuk. Az alumínium hatása már ebben az időszakban is jelentős a gyökér növekedésének gátlása miatt...

Tétel nézet