From Haunted Castles to Haunted Homes: Mapping Embodied Space in the Female Gothic Tradition

Előnézet	Szöveg (Disszertáció) Download (5MB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (557kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (268kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Kapcsolódó saját publikációk) Download (181kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Kapcsolódó saját publikációk) Download (638kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Kapcsolódó saját publikációk) Download (319kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Kapcsolódó saját publikációk) Download (374kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Kapcsolódó saját publikációk) Download (419kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

A disszertáció a tér egyéni és kollektív, fikcionális és faktuális tapasztalásainak és reprezentációjának nemi sajátosságait vizsgálja a gótikus női textualitás, térbeliség és testiség kontextusában, multidiszciplináris megközelítésben. A primer szövegek műfaja szükségessé teszi a gótikus irodalomtudomány, a térkutatás, a társadalmi nemek tudománya és a feminista irodalomkritika releváns elméleteinek bevonását. A dolgozat kronologikus struktúrában elemzi a női identitás és korporealitás térbeli disz/lokációját a 18. század végétől a 21. századig terjedő női gótikus narratívákban. Az elméleti fejezet ismerteti a kutatás főbb kérdésfelvetéseit, célkitűzéseit és terminológiai apparátusát. A disszertáció elméleti alapját Ellen Moers női gótika (Female Gothic) koncepciója és elmélete képezi, amelyre építve a vizsgált hat primer szöveg a női gótika alműfajába sorolható. A corporeal topography (testi topográfia), architecture(s) of feminine identity (női identitás architektúrái), és Female Gothic haunted (inter)textuality (Női gótika kísérteties intertextualitása) fogalmai Moers elméletének továbbgondolásából származnak. A dolgozat amellett érvel, hogy e fogalmak olyan gótikus narratívák sajátos alműfaját jelölik, amelyekben a gótikus ház a női test és psziché térbeli reprezentációjának kitüntetett metaforájává válik. A kutatás továbbá amellett érvel, hogy a női gótikus szerzők stratégikusan azzal játszanak, hogy az archetipikus gótikus terek – például a gótikus kastély vagy a kísértetház – eltérő félelmeket és szorongásformákat váltanak ki női szerzőkből, olvasókból és szereplőkből, mint férfi megfelelőiknél,valamint hogy az irodalmi formába öntött félelmek és szorongások alkalmasak kifejezeni a női szubjektum patriarchátus társadalmi elnyomás alatt megtapasztalt rossz közérzetét, és ezzel a művészetin közvetített félelemkeltés terapeutikus, rendszerkritikus, felforgató célokat is szolgál. Továbbá a disszertáció újraértelmezi a mentális zavarok szerepét a gótikus narratívákban és felállítja a női gótika patológiai tipológiáját, hangsúlyozva a női térszorongások és pszichopatológiák összefüggéseit. Az elemző fejezetek Ann Radcliffe, Charlotte Brontë, Charlotte Perkins Gilman, Daphne du Maurier, Shirley Jackson és Helen Oyeyemi művein keresztül vizsgálják a női test, a szentimentalitás, az őrület, a paranoia, az extimitás és az evészavarok térbeli reprezentációit a női gótika irodalmi hagyományában. Ezek az összefüggő, egymásra rímelő motívumrendszerek egy sajátos nőirodalmi hagyományt is körvonalaznak, és ezzel kihangosítják az elhallgattatott női hangokat, narratívákat, tapasztalatokat.

Tétel nézet