Az egészséggel kapcsolatos tévképzetek feltérképezése leendő pedagógusok körében

Előnézet	Szöveg (Disszertáció) Download (2MB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (394kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (136kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Az egészséggel kapcsolatos tévképzetek és laikus elképzelések jelentős hatást gyakorolnak az emberek döntéseire, beleértve az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, a terápiák elfogadását és az életmódbeli szokásokat. Ezek a tévhitek nemcsak egyéni szinten, hanem társadalmi szinten is hatnak, mivel az emberek közötti információátadás révén tovább erősödhetnek vagy változhatnak. Fontos megérteni, hogy a leendő pedagógusok egészséggel kapcsolatos tévképzetei milyen forrásból származnak, és ezek hogyan függnek össze az életkorukkal, szocio-demográfiai jellemzőikkel, képzési területükkel és a képzés munkarendjével. Ezek az információk lehetőséget nyújtanak arra, hogy a pedagógusképzésben célzottabb, differenciált módszereket alkalmazzunk a tévképzetek kezelésére és az egészségtudatos gondolkodás megerősítésére. A pedagógusképzés minőségének javítása érdekében elengedhetetlen annak vizsgálata is, hogy a képzési programok hogyan segítik elő az egészségnevelési kompetenciák fejlesztését. A jelenlegi képzések leginkább elméleti alapot nyújtanak, miközben a gyakorlati alkalmazhatóság fejlesztése jelentős mértékben hozzájárulhatna a pedagógusok hatékonyabb felkészítéséhez. Az iskolai környezet változatos egészségfejlesztési kihívásaihoz való alkalmazkodás képessége kiemelten fontos, különösen a Nemzeti Alaptanterv egészségfejlesztési céljainak teljesítése szempontjából. Az utóbbi évtizedekben maga az egészség fogalma is nagyot változott, hiszen már nem csak a fizikai jóllét számít, hanem a lelki állapot, az érzelmi stabilitás, a társas és társadalmi kapcsolataink minősége, sőt még a spirituális jóllétünk is, ezért fontos volt annak feltárása, hogy ez a tágabb, holisztikusabb felfogás mennyire épült be a pedagógusképzésbe. Többféle kutatási módszer alkalmazására került sor. Egyrészt dokumentumelemzést végeztünk, másrészt pilot- és nagymintás kérdőíves felméréssel vizsgáltuk meg, hogy a pedagógushallgatók milyen tévhiteket tartanak valósnak. Kutatásunk sikeresen feltárta az egészséggel kapcsolatos tévképzetek meglétét, és azoknak a pedagógushallgatók egészségtudatosságára gyakorolt hatását, ezzel bizonyítva, hogy a tévhitek jelentős szerepet játszanak a pedagógiai nevelés és az egészségnevelés terén. Az eredmények azt mutatták, hogy a jelenlegi pedagógusképzés hiányosságai hozzájárulhatnak a tévképzetek fennmaradásához és tovább terjedéséhez. Ezért kutatásunk rávilágított arra, hogy elengedhetetlen lenne az egészségtan tantárgy bevezetése a közoktatásba is és a pedagógusképzésbe, amely a jövő pedagógusait felkészítené az egészséges életmód és egészségtudatosság hiteles közvetítésére a tanulók számára.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

This dissertation explores the development and persistence of health misconceptions among future educators, aiming to understand how these false beliefs might influence their attitudes and teaching approaches about health. The study is premised on the understanding that health is a complex, multidimensional concept encompassing not only physical well-being, but also the mental, emotional, social, societal and spiritual dimensions. Despite this holistic understanding, in Hungary, health education in both public education and in the training of future educators remains heavily focused on physical health. Through a mixed-methods approach  combining qualitative (document- and content analysis) and quantitative (questionnaire survey) methods  the research reveals that health misconceptions often develop at an early age and remain unchallenged through higher education. Many educator students continue to equate health with the absence of illness or believe that physical activity alone ensures good health. Analysis of the current Hungarian National Core Curriculum (NCC 2020) shows that mental and social aspects are underrepresented, and the educator training programs lack the practical tools needed to address and correct these misconceptions. The findings emphasize the influence of cultural norms, family traditions, and media on students' health perceptions  often outweighing the impact of formal education. The study concludes that the current training of future educators does not adequately prepare these professionals to recognize or counteract these misconceptions. It recommends the inclusion of a dedicated, practice-oriented course on health education and -promotion within educator training. Such reform is essential to support the development of a health-conscious generation and to ensure that educators are equipped to foster holistic health awareness among their future pupils.

Tétel nézet