A misztika küszöbén (Pilinszky János és Simone Weil)

Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (2MB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Disszertáció) Download (386kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (383kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Pilinszky János kapcsán már a korai recepcióban felvetődött a misztikus jelző alkalmazása. Régi adóssága a recepció katolikus kultúrára érzékeny vonulatának, hogy rátekintsen a Pilinszky-életműre a keresztény misztika horizontjáról. Ez azonban olyan kihívás, amelynek felfejtését jelen disszertáció csak megkezdeni tudja. Három alapvető területen indítottam el a Pilinszky-oeuvre misztika-szempontú megközelítését. Egyfelől Bernard McGinn és Alois M. Haas koncepciójához csatlakozva az isteni jelenlétben ragadom meg a keresztény misztika középpontját, s Pilinszky életművét a 20. században kialakuló, az általános keresztény élet misztikájához kapcsolom. Másfelől Simone Weil és Pilinszky János kapcsolatának filológiai és hatástörténeti elemzésével foglalkozom. Állításom szerint, a recepció többségi megnyilvánulásával szemben, a weili életművet Pilinszky rendkívül autonóm módon fogadta be. Kérdéses, hogy Pilinszky álláspontjainak megerősítésén túl, mit tulajdoníthatunk a weili életműnek. Harmadrészt Pilinszky életművének hétköznapi misztikájával foglalkoztam az esztétika és a líra területén. A Pilinszky-líra legkarakteresebb állásfoglalásának Isten „távollétének kegyelmében” kirajzolódó útkeresés enigmatikus elbeszélésmódját tartom.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The attribution of a "mystical" quality to the oeuvre of János Pilinszky emerged already in its early reception. A long-standing omission within the strand of reception attentive to Catholic culture has been the lack of a perspective that considers Pilinszky’s work in the context of Christian mysticism. This dissertation aims to take initial steps toward addressing this lacuna, undertaking an exploratory analysis along three fundamental lines. Firstly, drawing on the conceptual frameworks of Bernard McGinn and Alois M. Haas, I identify the core of Christian mysticism in the experience of divine presence and situate Pilinszky’s oeuvre within the tradition of 20th-century mysticism associated with the general Christian life. Secondly, I examine the philological and reception-historical dimensions of the relationship between Simone Weil and János Pilinszky. Contrary to dominant tendencies in the critical discourse, I argue that Pilinszky engaged with Weil’s thought in a highly autonomous manner. A central question arises as to what extent Weil’s oeuvre influenced Pilinszky’s thinking beyond the affirmation of his preexisting positions. Thirdly, I investigate the manifestations of "everyday mysticism" in Pilinszky’s work, particularly in the domains of aesthetics and lyric poetry. I regard the most distinctive feature of Pilinszky’s poetic stance to be the enigmatic narrative mode through which a search for orientation unfolds within the "grace of God’s absence."

Tétel nézet