Assessing Mathematical Creative Thinking: An Ethnomathematics-Based Test and Factors Influencing the Achievement of Secondary School Students in Indonesia

Előnézet	Szöveg (Disszertáció) Download (5MB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (463kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (316kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

A kreatív gondolkodás jelentősége a 21. században vitathatatlan, különösen annak kulturális és oktatási kontextusokkal való kapcsolata miatt. Indonéziában, annak ellenére, hogy az etnomatematika révén helyi kulturális elemeket próbálnak integrálni a matematikaoktatásba, a középiskolás diákok továbbra is kihívásokkal szembesülnek a matematika területén elért eredmények tekintetében. A jelenlegi, vizsgaorientált tanterv gyakran figyelmen kívül hagyja a kreatív gondolkodási készségek gyakorlati alkalmazását, ami korlátozza a diákok képességét a valós problémák megoldásában. Ez a tanulmányokon alapuló disszertáció ezekre a hiányosságokra kívánt választ adni azáltal, hogy kontextuális, etnomatematikai alapú feladatokon keresztül értékelte az indonéz középiskolás diákok matematikai kreatív gondolkodási készségeit, valamint megvizsgálta azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják ezeket a készségeket. A disszertáció egy szisztematikus szakirodalmi áttekintést és öt empirikus tanulmányt tartalmaz. A kreatív matematikai gondolkodás jelenlegi értékelési gyakorlatainak áttekintése rámutatott a kutatások korlátozott számára, különösen a matematikaoktatás területén. Emellett feltárta a matematikai értékelőeszközök hiányát, ami bizonytalanságot teremt a kreatív gondolkodás további kutatásaiban. Ezen hiányosságok pótlására a kutatás egy nyitott végű, etnomatematikán alapuló értékelőeszközt vezetett be, amelyet Rasch-elemzéssel, a valószínűségi tesztelmélet egyik megközelítésével fejlesztettek és validáltak. Az első empirikus vizsgálat egy olyan kérdőív kidolgozására összpontosított, amely a diákok matematikához való hozzáállását mérte megerősítő faktoranalízis segítségével. A kérdőív megbízhatónak és érvényesnek bizonyult indonéz kontextusban. A harmadik és az ötödik empirikus kutatásban összesen 896 középiskolás, 7–9. évfolyamos tanuló vett részt. Keresztmetszeti módszertan és útvonal-elemzés alkalmazásával a harmadik kutatás a hozzáállás és az etnikai háttér hatását vizsgálta a matematikai kreatív gondolkodással kapcsolatos ötletgenerálásra és tanulmányi teljesítményre. Az eredmények megmutatták, hogy az etnikai hovatartozás és a hozzáállás jelentős tényezők a matematikai kreativitás előmozdításában, ami azt sugallja, hogy a pozitív hozzáállás és az etnikai identitás kulcsfontosságúak a kreatív matematikai gondolkodás fejlesztésében. Emellett a kutatás több tényezőt is vizsgált, amelyek befolyásolják a diákok kreatív matematikai gondolkodását. A tényezők együttes és kölcsönhatásainak hiányos kutatása miatt a vizsgálat elemezte az attitűd, etnikai identitás, kreatív stílus, szülői iskolai végzettség, kreatív én-hatékonyság, észlelt kreativitás, valamint a számítógépes gondolkodás és a matematikai kreatív gondolkodás közötti összefüggéseket. A negyedik tanulmány egy strukturális egyenletek modelljének keretében kimutatta, hogy a matematikához való pozitív hozzáállás magasabb szintű ötletgazdagsággal, rugalmassággal és eredetiséggel járt, míg a magas fokú észlelt etnikai identitás növelte a rugalmas gondolkodási képességet. Bár a kreatív stílus és a szülők iskolai végzettsége kezdetben negatív korrelációt mutatott az általános kreativitással, ez az összefüggés pozitívvá vált, ha a különböző évfolyamok hatását számításba vettük. Különösen fontos, hogy a diákok matematikával kapcsolatos hozzáállása közvetítő szerepet játszott, befolyásolva a szülői iskolai végzettség kreativitásra gyakorolt hatását. Végül az ötödik tanulmány pozitív összefüggést mutatott ki a kreatív én-hatékonyság, az észlelt kreativitás és a matematikai kreatív gondolkodás között, bár maga a kreatív én-hatékonyság negatív kapcsolatban állt a kreatív matematikai gondolkodással. A számítógépes gondolkodás szintén pozitív közvetítő szerepet játszott az én-hatékonyság, az észlelt kreativitás és a matematikai kreatív gondolkodás közötti kapcsolatban. Összességében a tanulmányok empirikus bizonyítékokat szolgáltatnak olyan matematikai kreatív gondolkodási készségeket fejlesztő eljárásokhoz, amelyek beépíthetőek az indonéziai tantervbe.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The significance of creative thinking in the 21st century is undeniable, particularly in its connection to cultural and educational contexts. In Indonesia, despite efforts to integrate local cultural elements into mathematics education through ethnomathematics, students continue to face challenges in mathematical achievement at the secondary school level. The current exam-focused curriculum often overlooks the practical application of creative thinking skills, which limits the ability of students to solve real-world problems. This dissertation aimed to address these gaps by evaluating the mathematical creative thinking skills of Indonesian secondary school students through ethnomathematics-based contextual tasks and examining the factors that influence these skills. A systematic review and five empirical studies were carried out. The review of current practices in assessing mathematical creative thinking highlighted the limited research, especially in the field of mathematics education. Furthermore, in study 1 revealed a shortage of assessment tools for mathematics, creating ambiguity in further research on evaluating mathematical creative thinking. To fill these gaps, this study introduced an open-ended assessment tool based on ethnomathematics, which was developed and validated using Rasch analysis. The second empirical study focused on creating a questionnaire to assess students' attitudes toward mathematics using CFA, which was found to be both valid and reliable in the Indonesian context. The fourth through sixth empirical studies were conducted with 896 secondary school students from grades 7-9. Utilizing a cross-sectional methodology and path analysis, fourth studies explored the impact of attitudes and ethnic backgrounds on mathematical creative thinking. The findings emphasized that ethnicity and attitude are significant factors in promoting creativity in mathematics, suggesting that a positive attitude and ethnic identity are crucial in the development of mathematical creative thinking. Additionally, the research examined various factors influencing students' mathematical creative thinking abilities. To address the gap regarding the combined and interactive effects of these factors, study fifth analyzed the correlation between attitude, ethnic identity, creative style, parental educational background, creative self-efficacy, perceived creativity, computational thinking, and mathematical creative thinking. Using SEM analysis, this study revealed that a positive attitude toward mathematics was linked to higher levels of fluency, flexibility, and originality in creative thinking, while a strong ethnic identity was associated with increased flexibility. While creative style and parental education initially showed a negative correlation with overall creativity, this relationship became positive when examined across different grade levels. Notably, students' attitude toward mathematics acted as a mediator, influencing how parental education impacted their creativity. Finally, study sixth highlighted a positive association between creative self-efficacy, perceived creativity, and mathematical creative thinking, though creative self-efficacy itself was negatively associated with mathematical creative thinking. Computational thinking was also found to play a positive mediating role in the relationship between self-efficacy, perceived creativity, and mathematical creative thinking. Collectively, these studies provide empirical evidence to enhance the quality of mathematical creative thinking skills and can be implemented in the Indonesian curriculum.

Tétel nézet