Az egész életen át tartó tanulás óvodás-, és kisiskoláskori megalapozásának vizsgálata

Preview	PDF (thesis) Download (6MB) | Preview
Preview	PDF (booklet) Download (388kB) | Preview
Preview	PDF (cover page) Download (71kB) | Preview

Abstract in Hungarian

A globalizáció kihívásaira reagálva az egész életen át tartó tanulás a 21. század vezető tanulási-tanítási paradigmájává vált. A koncepcióhoz köthető tudományos munkák és a köznevelési szabályozás dokumentumai egyaránt hangsúlyozzák az első 12 év fontosságát az egész életen át tartó tanulásban (Berman, 1984; Kraiciné, 2009; ÓNOAP, 2012; NAT, 2012). Ennek ellenére azonban máig nem születtek olyan kutatások, amelyek az alapozó szakasz, az óvodás-, és koragyermekkor vizsgálatával foglalkoznának e tekintetben. Kutatásunk ezt az űrt hivatott betölteni, hiszen a pedagógusok tevékenységén és nézetein keresztül vizsgálja az egész életen át tartó tanulás alapozó szakaszát. Kutatási célunk elérése érdekében 5 kutatási kérdést állítottunk fel, amelyek az kutatási eszközeink megbízhatóságára és érvényességéra fókuszálnak (K1), a pedagógusok LLL támogató tevékenységeit (K2), LLL nézeteit (K3), tevékenységeik és nézeteik összehasonlítását (K4) célozzák, valamint az óvodapedagógusok és a tanítók összehasonlítása is sor kerül az egész életen át tartó tanulás tevékenysége és ahhoz köthető nézeteik szempontjából (K5). Kombinált kutatásunkban kérdőív (N = 603), megfigyelés (N = 65) és interjú (N = 201) segítségével vizsgáltuk az óvodapedagógusokat és tanítókat. Elméleti keretünk egy saját fejlesztésű modell, amely Klug et al. (2014) munkáján és kvalitatív előkutatásunk eredményein alapszik. A validálás és a megbízhatóság érdekében triangulációt alkalmaztunk és statisztikai elemzéseket végeztünk (EFA, CFA, Cronbach Alpha). Az adatgyűjtés 2019-ben és 2020-ban történt. A kérdőíves felmérést online platformon, szakértői mintavétel segítségével végeztük, majd az adatok elemzéséhez az SPPS, az AMOS és az Atlas.ti szoftereket használtuk. Eredményeink azt mutatták, hogy a pedagógusok LLL nézetei erősen befolyásolják LLL tevékenységüket (33%). Az LLL-lel kapcsolatos gondolkodásuk azonban gyakran egydimenziós, amit a „tanulás” kifejezés miatti félreértések is okozhattak. A motiváció bizonyult a leghangsúlyosabbnak az LLL támogatásában, azonban felfedeztünk néhány különbséget az óvodapedagógusok és a tanítok között a támogatás módjában. Míg az óvodapedagógusok a motivációban bizonyultak aktívabbnak a LLL támogatásában, addig a tanítók részmintáján az önszabályozás volt hangsúlyosabb az óvodapedagógusokhoz képest. Kutatásunk eredményei jó kiindulópontot jelentenek további tudományos munkák megalapozásához, valamint a pedagógia gyakorlata számára is, hiszen alapul szolgálhatnak a 21. századi, új módszertani kultúra megismeréséhez is.

Abstract in foreign language

Responding to the challenges of the globalization, lifelong learning has become the leading learning-teaching paradigm of the 21st century. Scientific works and documents of public education regulations emphasize the importance of the first 12 years in individual's life in lifelong learning (Berman, 1984; Kraiciné, 2009; ÓNOAP, 2012; NAT, 2012). However, research only deals with the topic from higher education (Berman,1984). Our research fills a gap in this respect, as it examines the foundational phase of lifelong learning from a pedagogical perspective. To achieve our research goal, we set up 5 research questions dealing with the reliability and validity of our instruments (Q1), pedagogues’ LLL supporting activities (Q2), LLL views (Q3), the comparison of activities and views (Q4), and the comparison of kindergarten teachers and primary teachers in the respect of LLL activity and views (Q5). Using combined research, we examined kindergarten teachers and primary teachers via questionnaire (N=603), observation (N=65), and interview (N=201). Their theoretical framework is a self-developed model based on Klug et al. (2014)’s work and the results of our qualitative preliminary research. For validation and reliability, we used triangulation and statistical methods (EFA, CFA, Cronbach Alpha). Data collection took place in 2019 and 2020. The questionnaire survey was conducted on an online platform based on expert sampling. For data analysis we used SPPS, AMOS and Atlas.ti. Our results showed that the LLL views of pedagogues strongly affect their LLL activity (33%). However, their thinking about LLL is often one-dimensional, which may be caused of a misunderstanding due to the term “learning”. Motivation proved to be the most emphasized in supporting LLL, however, we discovered some differences between kindergarten teachers and primary teachers. While kindergarten teachers stood out in motivation, primary teachers seemed to help more their students in their self-regulation.

View Item