Investigation of traditional ecological knowledge of wild animal species in the Carpathian Basin

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (5MB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (386kB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (397kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

A tájjal szoros kapcsolatban élő emberek ökológiai ismereteire vonatkozó kutatásokra világszerte növekvő figyelmet fordítanak. Hagyományosan az etnozoológiai kutatások elsősorban a gerinces fajok népi taxonómiájának alapkutatására és néhány további, az emberek számára különösen fontos, feltűnő taxon vizsgálatára fókuszáltak. Ezen disszertáció e két téma vizsgálata mellett a gerinctelenekkel kapcsolatos ismeretek és az ökológiai/természetvédelmi kérdések célzottabb tanulmányozását tűzte ki célul. Az adatgyűjtés nagyobbrészt a romániai Szilágyságban, a szlovákiai Gömörben és a horvátországi Drávaszögben történt. A helyi emberek eurázsiai hódról alkotott percepcióinak vizsgálatához a terepi adatgyűjtések Romániában (a Kászoni-medencében) és Magyarországon (Szigetközben és a Mura mentén) készültek. Az emlősökről és gerinctelenekről készített interjúk során fotókat használtunk, félig strukturált interjúkat készítettünk és képválogatást végeztettünk az adatközlőkkel. Ezeket az eredményeket használtuk fel a népi taxonómia rekonstruálásához. Az eurázsiai hód ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásának percepciója kapcsán 30-30 helyi adatközlővel összesen három vizsgálati helyszínen strukturált interjúkat készítettünk. A negyedik tanulmányban egy lineáris modellt készítettük annak számszerűsítésére, hogy a taxonok egyes jellemzői (morfológiai, etológiai stb., mint magyarázó változók) hogyan járulnak hozzá a megfigyelt ismertség szintjéhez (azaz a függő változóhoz). Továbbá felkértük 20 magyarországi és romániai zoológust, hogy az egyes fajokat négy kategóriába sorolják a helyiek körében általuk várt ismertségi szint alapján. Ezután Spearman-féle rangkorrelációt alkalmaztuk a következő statisztikai függőségek tesztelésére: a) a specifikus magyarázó változók rangsorolása és a zoológusok által valószínűsített helyi ismertség szintje között, valamint b) a specifikus magyarázó változók rangsorolása és a zoológusok általi túl- vagy alábecsülés között. A fajok a megfigyelt ismeretségi szintek alapján kerültek rangsorolásra a helyi tudással rendelkező adatközlők alapján, valamint a zoológusok által megjósolt ismertségi szint szerint. Végül kiszámítottuk a két rang közötti különbségeket. A vadon élő emlősökről és gerinctelenekről szóló általános hagyományos tudás vizsgálatát tárgyaló első két részben leírt legfontosabb eredmények a következők: • 208 népi gerinctelen és 42 népi emlős faj került azonosításra • leírásra került 859 gerinctelen és 122 emlős népi név – népi (és tudományos) taxon azonosítás • gerinctelenek és emlősök népi taxonómiájának első ismertetése magyar (közép-európai) közösségek esetében • megtörtént a gerinctelenek és emlősök száliens (elkülönítés alapjául szolgáló) jellemzőinek leírása az összes ismert népi faj esetében • a gerinctelenek 30 különböző hagyományos felhasználását dokumentáltuk Három ökológiailag elkülönülő, változatos vidéki tájban tanulmányoztuk a hódok helyi ismeretét, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a helyi megélhetésre gyakorolt hatásuk percepcióját, illetve az általános károsságuk és hasznosságuk megítélését. A legfontosabb eredmények: • a helyiek részletes ismeretekkel rendelkeztek a hódok viselkedéséről és hatásairól • a leginkább negatívan érintett emberek konstruktívabban álltak a hódok védelméhez, mint a kevésbé, vagy közvetlenül egyáltalán nem érintettek • sokkal többen viszonyultak negatívan a hódok jelenlétéhez, mint azok, akiket személyesen érintettek Megvizsgáltuk, hogy zoológusok vagy egy jellegalapú lineáris modell hatékonyabb-e a vadon élő állatok egyes taxonjaihoz kapcsolódó helyi ismeretek szintjének előrejelzésében. A legfontosabb eredmények: • zoológusok és egy jelleg alapú lineáris modell hasonló pontossággal becsülte meg a a helyi etnozoologikai ismeretek mértékét (mindössze 60% és 70%-ban) • 50% -os átfedést azonosítottunk a zoológusok és a jellegalapú lineáris modell által pontatlanul becsült fajok között • sem a túlbecsült, sem az alulbecsült fajcsoportok nem különböztek szignifikánsan száliens tulajdonságaikban (tendenciák: a zoológusok becslésének pontossága kisebb volt a helyi folklór és a helyi hasznosság alulbecslése, valamint a feltűnő morfológia fontosságának túlértékelése esetén; a modell túlhangsúlyozta a morfológiát, méretet és gyakoriságot) A tudóstársadalom feladata, hogy megismerje, megőrizze és használja az állatokhoz kapcsolódó tudást, ugyanakkor a zoológusok feladata az is, hogy dekolonizálják megközelítésüket, nyissanak a hagyományos ökológiai tudás felé, és megtanulják, hogyan működjenek együtt a helyi közösségekkel. Úgy gondoljuk, hogy a tudásrendszerek hatékonyabb összekapcsolása növelheti többek között a természetvédelmi és fenntarthatósági célok megvalósulásának esélyeit, és javíthatja az együttműködést a természetvédelmi gyakorlat, az akadémiai tudomány, valamint a hagyományos és helyi tudás ismerői között.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

Research on ecological knowledge of people living in rural areas is receiving increased attention worldwide, and research on this field has also become more significant in Hungary in the last 10 years. Traditionally, ethnozoologists were primarily interested in basic research on the folk taxonomy of vertebrate species and more direct examination of some highly salient taxa which have direct relevance to people. In this thesis, in addition to the examination of these two topics, a more focused study of invertebrate-related knowledge and ecological/conservation issues were targeted. We collected data among ethnic Hungarians practicing small-scale traditional agriculture in different landscapes: in Romania (Sălaj), Slovakia (Gemer) and Croatia (Baranja). The studies on local people’s perceptions on the Eurasian beaver were carried out in Romania (the Kászon Basin) and in Hungary (Szigetköz and in the Mura River valley). Related to interviews about mammals and invertebrates we used photos, held semi-structured interviews, and conducted picture sortings. We used these results to reconstruct the folk taxonomy. For the data collection for local people’s perception of the Eurasian Beaver’s impact on ecosystem services structured interviews were conducted with 30-30 local people for three study sites. In the fourth study (in which we examined predictions by zoologist and a feature-based linear model on local knowledge) we determined the level of observed familiarity among local peoples. A linear model was constructed to quantify how particular features (morphological, ethological, etc.; i.e. explanatory variables) contribute to the level of observed familiarity (i.e. the dependent variable). We also asked 20 zoologists from Hungary and Romania to classify each species on our list into four categories based on the level of familiarity they would expect from locals. Spearman’s rank correlation was applied in order to test the statistical dependence between a) the ranking of specific explanatory variables and the level of familiarity expected by zoologists and b) the ranking of specific explanatory variables and over- or underestimation of familiarity by zoologists. Species were ranked according to the observed levels of familiarity based on traditional knowledge holders, and by the level of familiarity predicted by the zoologists. The differences between the two ranks were calculated. With the documentation of folk knowledge on wild mammals and invertebrates the most important findings are: • 208 invertebrate and 42 mammal folk species were identified • 859 invertebrate and 122 mammal folk name – folk (and scientific) taxon identifications were made • first description of the folk taxonomy of invertebrates and mammals in Hungarian (Central European) communities • salient features of invertebrates and mammals were described for all known folk species • 30 different uses of insects were documented We studied local knowledge of beavers and the perception of their impact on ecosystem services and local livelihoods, and the perception of their general harmfulness and usefulness in three ecologically distinct, diverse rural landscapes. The most important findings: • locals had a deep knowledge on beavers’ behavior and impact • the negatively most affected people were more constructive related to the conservation of beavers • much more people had negative attitude towards beavers than those who were personally affected We examined whether the expert judgment of academic zoologists or a feature-based linear model is better at predicting the observed level of local familiarity with wild animal species. The most important findings: • similar accuracy of zoologists’ and a feature-based linear model’s estimates on local ethnozoological knowledge (ca. only 60%, and 70 %) was identified • 50% overlap was identified between the species most inaccurately estimated by the zoologists and a feature-based linear model • neither the overestimated nor the underestimated group of species was significantly different in their traits (tendencies - zoologists’ accuracy decreased by undervaluation of local folklore and local usefulness and overvaluation of the importance of striking morphology; the model overemphasized morphology, size and abundance) It is the scholars’ responsibility to learn, archive and use the knowledge connected to animals, meanwhile, zoologists would have the opportunity to decolonize their approaches, open up to traditional knowledge, and learn how to work in collaboration with local people. We believe that a more efficient bridging of knowledge systems could increase the chances of success in nature conservation and sustainability and lead to improved cooperation between conservation practice, academic science, and indigenous and traditional knowledge holders.

Tétel nézet