A Kárpát-medence honfoglalás kori (10-11. századi) lakosságának valamint mai magyar nyelvű népcsoportoknak összehasonlító mitokondriális alapú filogeográfiai analízise

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (14MB)
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (73kB)
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (68kB)
	PDF (bírálati lap) Restricted to Csak az archívum karbantartója Download (2MB)

Magyar nyelvű absztrakt

A magyarság korai története egy igen összetett problémakör, amelyet több tudományág különböző nézőpontokból próbál megközelíteni. Számos, egymásnak gyakran ellentmondó eredmény és elmélet született a magyarság eredetével és őstörténetével kapcsolatban. A mai anyaország határain kívül több magyar nyelvű népcsoport él elszigetelten (pl. székelyek, csángók), akiknek eredetére nézve szintén számos elképzelés látott napvilágot. Ezeket az eredményeket egészítheti ki, esetleg néhány kérdést tisztázhat a molekuláris genetika. Segítségével népek rokonsági viszonyait, genetikai eredetét vizsgálhatjuk. Több ezer éve élt emberek történetéről és származásáról azonban akkor kaphatunk igazán információt, ha módunk van korabeli leletekből származó DNS vizsgálatára. Így munkánk során 10-11. századi, különböző lelőhelyekről származó csontleletek segítségével próbáltuk feltérképezni a honfoglalás kori Kárpát-medence genetikai összetételét. Azt vizsgáltuk, hogy mennyire volt egységes a honfoglaló magyarság hazánk területére érkezésekor, továbbá milyen arányban tartalmazott európai, illetve esetleg az őshazából származó ázsiai genetikai elemeket. Emellett a mai magyar nyelvű populációk (anyaországi magyar, székely, gyimesi és moldvai csángó) genetikai analízisével azt vizsgáltuk, hogy kimutatható-e genetikai folytonosság a honfoglalás kori és a mai magyar nyelvű populációk között, másrészt hogy a nyelvi izoláció mennyiben jelent genetikai izolációt a szomszédos, indoeurópai nyelvet beszélő népcsoportoktól. Vizsgálatainkat a mitokondriális DNS analízisével végeztük. A mtDNS mutációs rátája elég magas ahhoz, hogy segítségével filogenetikai folyamatokat nyomonkövessünk, és mivel kizárólag anyai ágon öröklődik, szekvencia variációk kizárólag az anyai vonalon bekövetkező új mutációk akkumulációja során keletkeznek. Így igen alkalmas arra, hogy segítségével populációk anyai ági leszármazási vonalait nyomon kövessük. Ásatag leletekben főleg a csöves csontok és a fogak őrzik meg a DNS-t több ezer évig. A csontot ért környezeti hatások következtében az aDNS minősége azonban igen rossz és mennyisége nagyon limitált, amely megnehezíti az aDNS-sel való munkát. A legnagyobb veszélyt az exogén DNS-sel való kontamináció jelenti. Ezért az eredmények hitelességének érdekében a minta feldolgozása során minden munkafázist szigorú követelményrendszernek megfelelően kell végrehajtani. Vizsgálataink során régészek által jól meghatározott, a Kárpát-medencében található 10-11. századi lelőhelyekről származó csontmintákat elemeztünk.

Tétel nézet