A környezeti igazságosság térbeli vizsgálatának lehetőségei Magyarországon

Előnézet	Szöveg (Disszertáció) Download (12MB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (1MB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (1MB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóság, a globális klímaváltozás hatásai számos tudományterület kutatási fókuszába került. Ezek a vizsgálatok gyakran olyan kutatási kérdéseket fogalmaznak meg, melyek földrajzi aspektusokkal rendelkeznek, mint például, hogy hogyan befolyásolja a különböző társadalmi csoportok, emberek életét az őket körülvevő környezet, vagy éppen, hogy: van-e különbség az egyes csoportok sérülékenysége vagy érzékelése között a környezeti hatások tekintetében. A disszertáció a környezeti igazságosság elméleti keretében értelmezi a hazai árvizek, belvizek és a vörösiszap katasztrófa rövid-, közép- és hosszútávú következményeit Magyarországon. A disszertáció kérdőíves és interjús felmérés segítségével, valamint terepbejárással és sajtóelemzés módszereit felhasználva statisztikai elemzésen alapul. A kutatás két fő kérdést fogalmaz meg, az egyik elméleti jellegű, arra vonatkozik, hogy a környezeti igazságosság hogyan illeszthető be a földrajzi kutatásokba, milyen definíciói, elemei vannak, mindezek hogyan kapcsolódnak a hazai kontextushoz. A másik kérdés arra vonatkozik, hogy hogyan nyilvánulnak meg hazánkban különböző természeti és civilizációs katasztrófák esetében a környezeti igazságosság elvei. A dolgozat rávilágít, hogy az említett katasztrófák a települések nem csak épített környezetét, de gazdasági, társadalmi viszonyait, illetve imázsát is megváltoztatják. Mindebben nagy szerepe van a helyi hatalmi viszonyoknak és az állami beavatkozások rendszerének.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

In recent decades, sustainability and the effects of global climate change have been in the focus of research in many scientific disciplines. These studies often ask research questions that have geographical aspects, such as how different social groups, people are affected by the surrounding environment, or whether there is a difference in the vulnerability or perception of each group regarding environmental impacts. The dissertation measures and evaluates the floods, inland excess water and the red mud spill-related changes on short,- middle,- and longterm, in the framework of the Environmental Justice. The dissertation is based on statistical analysis through questionnaire and interview surveys, field trips and press analysis methods. The research raises two main questions, one of which is theoretical: how environmental justice can be integrated into geographic research, what are its definitions and elements, and how these are related to the domestic context. The other question is how the principles of environmental justice are manifested in different natural and civilization disasters in Hungary. The dissertation highlights that these disasters change not only the built environment of the settlements but also their economic, social conditions and image. Local power relations and the system of state interventions play a major role in this.

Tétel nézet