Gyermekkorú maradványok összehasonlító vizsgálata történeti népességekben

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (4MB) | Előnézet
Előnézet	PDF (melléklet) Download (8MB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (339kB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (590kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Az emberi maradványok segítségével vizsgálhatjuk a biológiai adaptáció folyamatát egy adott környezethez szocio-kulturális és biológiai értelemben egyaránt. Biológiai szempontból a gyermekek csontmaradványai a felnőtt korúakhoz hasonlóan alkalmasak arra, hogy olyan adatokhoz jussunk, amelyeknek a megfelelő interpretálásával még teljesebb képet kaphatunk a múlt emberéről. A jelen doktori munka elsőként tűzte ki célul a Kárpát-medence területéről származó gyermekmaradványok adatainak olyan jellegű értelmezését, hogy abból egykor élt népességek életkörülményeire lehessen következtetni. A dolgozat célkitűzése volt megbecsülni azt, A gyermekek mortalitási mintázatának, illetve a metabolikus és a fertőzéses megbetegedésekkel összefüggésbe hozható patológiai elváltozások mélyreható összehasonlító elemzésével próbáltam következtetni arra, hogy a gyermekek hogyan reagáltak az ún. kényszer-tényezők változásaira (pl. a táplálék mennyisége és összetétele, társadalmi, és környezeti változások) három különböző történelmi időszakban. Három temetőből származó 681 gyermek által reprezentált vizsgálati anyag felöleli az avar kort (7-8. század), az Árpád-kort (12-14. század) és a késő középkort (14-16. század). A patológiai vizsgálat részét képezte a poroticus hyperostosis, az endocranialis léziók és a subperiostealis új-csontképződések szisztematikus elemzése. Ebben a doktori munkában többek között cél volt az is, hogy a subperiostealis elváltozások tekintetében a gyakoriságot nemcsak az érintett egyének számára vonatkoztatva, hanem a vizsgálható csontelemek és diaphysis területek arányára is megadjuk, vagyis a gyakorisági értékeket a vizsgálható csontelemekre/területekre vonatkoztatva is értékelni lehessen. Ebben a megközelítésben a csontok diaphysisein megfigyelt elváltozások kiterjedését, mértékét is pontosabban lehetett vizsgálni, ami lehetőséget adott arra, hogy a kórfolyamatok súlyos és enyhébb formáinak a gyakorisága is kifejezhető legyen egy adott mintában. A mortalitási jellegek és a stresszindikátorok gyakoriságában jelentkező eltérések alapján különbségek feltételezhetőek a három népesség életkörülményei és az őket ért betegségek jellegei között. A mortalitási adatok alapján az avar kori Kölkeden a kisgyermekkori magas halálozást követően jelentősebb stresszhatás nem mutatható ki a másik két népességhez képest. A kánai gyerekek mortalitási és a fent említett patológiai jellegei alapján az Árpád-kor kiegyensúlyozottabb időszaknak volt tekinthető. Ugyanakkor a C-vitaminhiány tüneteinek megfigyelésével igazolható volt az is, hogy egy népességben akár időszakos hatások is érzékelhetőek lehetnek az általános jó életkörülmények ellenére. A paksi késő középkori gyermekek maradványainak vizsgálati eredményei megfelelően tükrözik a korszak negatív társadalmi és politikai viszonyok által meghatározott nehéz életkörülményeit, amely a gyermekek alacsony ellenállóképességét eredményezhette.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The process of biological adaptation to a certain environment can be studied by human remains both from socio-cultural and biological perspectives. From a biological point of view, the skeletal remains of non-adults similarly to adult remains are suitable for acquiring valuable data and with their interpretation we can get a more complete picture of past lives. This research is the first to study children from Hungarian samples in order to draw conclusions regarding the life quality in different historical periods. The purpose of our work was to estimate the impact of stress factors on non-adults with comparative analysis of their mortality patterns and with the complex interpretation of pathological legions. The material of 681 children from three cemeteries represents the Avar Age (7-8th c.), the Arpadian Age (12-14th c.) and the Late medieval period (14-16th c.). Porotic hyperostosis, endocranial lesions and subperiosteal new bone formations were involved in the systematic pathological analyses. Regarding new bone formations on the long bones it was also a primary aim not only to provide the frequency data according to the number of affected individuals but also to give the ratio of the affected bone elements. We also gave the prevalence data of the lesions according to the different locations on the diaphyses. In this way the extent and severity of these bone depositions could also be examined which made it possible to distinguish the severe, systematic infections from mild forms. The mortality patterns and prevalence of the stress markers suggest differences in life quality among these populations. Judging by the mortality rates and the above mentioned pathological characteristics of the children of Kána, the Arpadian Age can be regarded as a more balanced period. At the same time, by observing the symptoms of the lack of vitamin C, it could also be determined that temporary effects can also be observed within a population despite the generally good living circumstances. The results of the Late Medieval child remains from Paks reflect perfectly well the difficult living circumstances defined by the negative social and political relations characteristic of the age, which may have resulted in the lower resistance of children.

Tétel nézet