A vadászati jog, annak gyakorlása és a vadásztársaságok

Bezdán Anikó Judit
A vadászati jog, annak gyakorlása és a vadásztársaságok.
Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem.
(2013)

[img]
Előnézet
PDF (disszertáció)
Download (1MB)
[img]
Előnézet
PDF (tézis)
Download (296kB)

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

Jelen értekezésben a vadászati jog szabályozását, annak irányait és eredményeit, valamint a vadászati jog gyakorlásának helyzetét mutatom be, kiemelve a vadásztársaságokat. Szabályozásukat és a felmerülő hiányosságokat a más országok kialakult viszonyaihoz mérve is vizsgálom, javaslatot teszek a jogi hátterük további fejlesztésének menetére. Célom, hogy választ adjak arra a kérdésre: vajon a vadásztársaságok a mai szervezeti keretükben alkalmasnak látszanak-e a jövőbeli vadgazdálkodási feladatok ellátására, vagy az átalakításuk nélkülözhetetlen? Ehhez szükségesnek tartom a jogi jellemzőik áttekintését, a társadalmi és gazdasági szerepük elemzését, a méreteik, a szerkezetük és a működési jellemzőjük értékelését a gyakorlat és a lehetséges vadásztársasági formák alapján. A jogi szabályozás is eszköz lehet a modernizációra, de mindenképp nélkülözhetetlen a gyakorlatban felmerülő problémák orvoslása. Kodifikációs szempontból a kérdés folytatandó akként, hogy a jövőben szükség lesz-e a vadásztársaságok együttes vagy önálló szabályozására, vagy esetleg csupán a háttérszabályozás szükséges? A részletekből árnyaltabb kép alakulhat ki a vadásztársaságokról, amely indokolhatja egy új, sajátos jogi keret megalkotását. E kérdések megválaszolása teremthet alapot azoknak az általános tendenciáknak a bemutatásához, amelyek a mai helyzet kialakulásához vezettek. A vadásztársaságok létező jogi keretét a gyakorlat meghaladta, általános tendencia körükben az átalakítás igénye. Célom volt, hogy megpróbáljam összekötni a tudományt és a gyakorlatot, amely biztosíthatja a feltárt összefüggések praktikus hasznosulását. 1996-ban fogadta el az Országgyűlés a ma is hatályos vadászati törvényt, amely a vadászati jog gyakorlását új alapokra helyezte és a földtulajdonhoz kötötte. Választ kerestem arra, hogy a kialakult szabályozásra is figyelemmel, mely szervezeti forma lenne a legalkalmasabb a vadgazdálkodás és az ezzel összehangolt természet- és környezetvédelem szempontjainak szolgálatára, valamint hogy ezt a feladatot a nagy hagyományokkal rendelkező vadásztársaságok el tudják-e látni a jövőben. Ennek érdekében igyekeztem feltárni és bemutatni a jelenlegi szervezeti forma jogi természetét, működésének, gazdálkodásának legfontosabb ismérveit s a jelen szabályozás hibáit. Javaslatom kitér a vadásztársasági rendszer átalakítására, bár még nincs a vadásztársaságok számára kedvezőbb működési keret. Ezért vetem fel az átalakításukat és annak jog megoldását. A civil/non profit formáció két hatást válthat ki: a szervezetet csak arra ösztönzi, hogy annyi bevételt szerezzen, amennyi a költsége, minimalizálja a területre vonatkozó bérleti díjakat, valamint a természetvédelmi szempontokat a költségek és az önkéntes munka oldaláról közelítik meg. Így az egyesület nem a legmegfelelőbb forma a vadásztársaságok számára. Ha pedig inkább gazdálkodó jellegű szervezeteket állítanánk a vadásztársaságok helyére, akkor a szakmaiság nőhetne, mivel több szakember alkalmazására nyílna lehetőség, több lehetne a területekre szánt költség-ráfordítás, reális lenne a profithoz mért felelősség is, a vadkárok megfizetése nem veszélyeztetné a társaságok működését. Jelenleg e két modell közötti átmenetet valósítja meg a vadásztársaság. A szervezeti formára vonatkozó magyar megoldás nem koherens, átalakítása mindenképpen indokolt rendszerszerű változtatásokkal. Ebben nagy szerepe lehet annak, ha eldől: a vad marad-e a nemzeti vagyon része, vagy uratlan dologgá válik. Az egész kutatásom jelzi, hogy ellentét van a felkínált jogintézmény és a tevékenységet gyakorlók elvárásai között. Ezt igyekszem a dolgozat kapcsán tényekkel igazolni. További kutatási célom volt választ adni arra, hogy a túlzottan ellentétes érdekek között lehet-e harmóniát teremteni? Vajon kijelölhető-e pontosan a vadászati jog helye a jogrendszerben? A dolgozat foglalkozik a vadászati jog kialakulásával, fogalmának meghatározásával, a fellelhető európai uniós szabályozással, és ennek segítségével igyekszik kijelölni a vadászati jog gyakorlásának főbb területeit. Addig, amíg a kapcsolódó előírások uniós szinten nem jelennek meg, jogharmonizációs rendelkezések hiányában a tagállamokra és köztük hazánkra hárul a problémák jogi megoldása. Az elemzésben vizsgáltam, hogy milyen ütemben haladt a vadászati törvény elfogadását követően az érintett területen megvalósuló jogalkotás, valamint a létrejövő joganyag mennyire felel meg ez európai uniós és a sajátos magyar viszonyoknak, mennyire szolgálhatják híres vadállományunk állapotának megőrzését, fenntartását? A szabályoknak nemcsak alkotmányossági és emberi jogi szempontoknak, de a tulajdonos és környezete, illetve a közösség érdekeinek is meg kell felelniük. Az értekezésemnek nem általában a vadászati jog és gyakorlása a témája, hanem annak csupán egy részterülete, a nem állami tulajdonú területeken a vadászati jog gyakorlására jogosultak körének meghatározása, kiemelve körükből a vadásztársaságokat, a tevékenységük gyakorlását meghatározó feltételeket (a vadászterületek kijelölése, a vadászati jog gyakorlásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek ismertetése, a vadászati jog gyakorlásának és hasznosításának főbb területei), a vadgazdálkodást is érintő kérdéseket is röviden érintve. A dolgozat ennek keretében a teljesség igénye nélkül, összehasonlító jelleggel kíván néhány kérdéskört bemutatni, ahol a normatív szabályozás és a gyakorlat között ellentmondás mutatkozik. A tőkés tulajdoni viszonyok meghatározó eleme a magántulajdon; a választott témában arra a kérdésre is igyekeztem választ találni, hogy érvényesülhet-e benne a klasszikus magántulajdoni autonómia, vagy azt a magánjog és a közjog korlátozza-e? Az alapjogi korlátozásnál az arányosság kritériumának való megfelelés vizsgálatakor az Alkotmánybíróság – más alapjogokhoz hasonlóan – a szükségességi-arányossági tesztet alkalmazza. Ám a tulajdonjog a gazdasági rendet meghatározó fundamentális jellege miatt annak intézményét védi és nem az állagot, erre a közérdekű alapjog-korlátozást tesztjét dolgozta ki, amely nagy mozgásteret ad a jogalkotónak. A kialakult viszonyokat elsősorban a tulajdon és a használat, a gazdálkodási-szervezeti keretek, valamint az irányítási-igazgatási és a gazdasági jellegű tényezők befolyásolják, amelyeket igyekeztem a témában elemezni. A vadászat szabályozása körében meghatározó a tulajdonosi részjogosítványok kettéválasztása, valamint a használati viszonyok nagyobb súlya, oly módon, hogy a rendelkezési jog csak a használat függvényében gyakorolható.

Mű típusa: Disszertáció (Doktori értekezés)
Doktori iskola: Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Tudományterület / tudományág: társadalomtudományok > állam- és jogtudományok
Magyar cím: A vadászati jog, annak gyakorlása és a vadásztársaságok
Idegen nyelvű cím: Hunting Law, Its Practice and Hunters' Societies
Témavezető(k):
Témavezető neveBeosztás, tudományos fokozat, intézményEmail
Dr. Tóth Juditegyetemi docens, CSc., SZTE Állam- és Jogtudományi Karskula@juris.u-szeged.hu
EPrint azonosító (ID): 1670
Publikációban használt név : Bezdán Anikó Judit
doi: 10.14232/phd.1670
A feltöltés ideje: 2012. dec. 11. 08:44
Utolsó módosítás: 2015. jan. 28. 10:50
URI: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/1670
Védés állapota: védett

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet

Letöltések

Letöltések havi bontásban az elmúlt egy évben