Átalakulás és hitelezővédelem az uniós normák és a közép- és kelet-európai tagállamok jogának keresztmetszetében

dr. Bakos Kitti
Átalakulás és hitelezővédelem az uniós normák és a közép- és kelet-európai tagállamok jogának keresztmetszetében.
Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem.
(2012)

[img]
Előnézet
PDF (disszertáció)
Download (2MB)
[img]
Előnézet
PDF (tézis)
Download (369kB)

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

A kutatás célja az európai jogalkotási irányokra való kitekintés és a jog-összehasonlító elemzés keretében kétirányú: 1. Az átalakulás általános fogalmát az Európai Unió társasági joga nem használja, annak megvalósulási esetköreit, személyi hatályát az egyes tagállamok jogi szabályozása is eltérően kezeli. Ehhez kapcsolódóan egyrészt a gazdasági társaságok átalakulásának uniós vetületeivel és eltérő tagállami szabályozási gyakorlatával összefüggésben azokat az anomáliákat kívánjuk feltárni, amelyek több jogrendszer találkozása esetén nemzetközi színtéren okoznak joghézagokat az Európai Unión belül. Ennek keretében az átalakulás határokon átnyúló aspektusainak az elemzéséhez kapcsolódóan először dogmatikai kitekintést teszünk arra vonatkozóan, hogy a gazdasági társaságok jogutódlási folyamatai – azok szupranacionális szinten megjelenő rendszertani elhelyezését tekintve – az alapszabadságok körébe hová, azok mely fajtájába illeszthetőek be. Ezt követően az átalakulás fogalmának és egyes megvalósulási esetköreinek uniós alapjait, valamint a tagállamok gyakorlatában ismert formáit tesszük a vizsgálat tárgyává. Központi kérdésként kezeljük azokat a csomópontokat, amelyekkel a későbbi jogfejlődés keretében az uniós jogalkotó egységesítő törekvései révén konfrontálódhat, illetve amelyek az átalakuláshoz kapcsolódó további jogintézmények, például a hitelezővédelmi eszközök alkalmazását is befolyásolják. 2. Ezen elméleti alapvetéseket követően – tekintettel arra, hogy az átalakulással összefüggésben megfogalmazható kérdések igen szerteágazó kört ölelnek fel – egy olyan példát, az átalakuláshoz kapcsolt hitelezővédelmi rendelkezések bemutatását választottuk a szemléltetésre, amely egyrészt az átalakuláshoz kapcsolódó valamennyi uniós jogforrásban megjelenik, másrészt pedig mind a hazai végrehajtó jogszabályokban, mind a tagállamok nemzeti rendelkezéseinek az együttes alkalmazása során számos szabályozási hézag kialakulására adott okot. Az Európai Unió társasági jogában a hitelezővédelem területén sem találunk egységes harmonizációs törekvéseket, így a hitelezővédelmi politika a tagállamokban különböző színvonalon valósul meg. Ehhez kapcsolódóan célunk az egyes tagállamok gyakorlatában érvényesülő azon hitelezővédelmi rendelkezések feltárása (különös tekintettel a lejárt tartozások esetében a felelősségi rendelkezésekre, míg az esedékessé nem vált követelések vonatkozásában a hitelezők biztosíték-követelési jogára nézve), amelyek a gazdasági társaságok átalakulási folyamatában rejlő kockázati tényezőket kiegyensúlyozva a hitelezői követelések megtérülésének a biztosítására hivatottak. A kutatás céljait tekintve dolgozatunk második nagy részében az uniós normákhoz kapcsolódóan az egyes hitelezővédelmi eszközök tagországokban történő megvalósulási lehetőségeit vizsgáljuk annak érdekében, hogy a különböző tagállamokban érvényesülő hitelezővédelmi rendelkezések feltárásával irányokat mutathassunk a hazai jogalkotó számára az átalakuláshoz kapcsolt garanciák továbbfejlesztésére. Uniós szinten ezzel összefüggésben a határokon átívelő átalakulási kapcsolatok vonatkozásában kialakult joghézagok, valamint az eltérő tagállami rendelkezések együttes alkalmazásának a következtében előtérbe kerülő visszásságok bemutatására törekszünk. A tagállamok közötti anomáliák feltárásával összefüggésben – az uniós rendelkezések bemutatásán kívül és azon alapulva – a közép- és kelet-európai térség, valamint piaci, gazdasági kapcsolatok vonatkozásában öt olyan tagállam (Magyarország, Ausztria, Csehország, Románia és Bulgária) gyakorlatát kívánjuk összevetni, amelyek az alkalmazott feltételekben eltéréseket mutatnak egymástól. A kutatás kezdeti fázisában szerepelt még Németország szabályozási rendszerének a vizsgálata is, azonban a német átalakulási törvény részletesebb elemzése arra a következtetésre vezetett minket, hogy az uniós normák nagy mértékben tükrözik vissza a német társasági jogi dogmatika megoldásait. Ebből fakadóan a kutatás későbbi szakaszában érdemesnek tűnt azon tagállamok belső jogi normái felé irányítani a figyelmet, amelyek egyrészt a német fejlődéstől eltérő vonalon haladva, azonban attól mégis befolyásolva alakították ki a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó rendelkezéseiket (például Ausztria esetében), másrészt pedig a kapcsolódó uniós jogforrások megszületését követően csak jóval később, a 2000-es években csatlakoztak az Európai Unióhoz. Ez azzal a következménnyel járt, hogy ezen tagállamok (az elemzett tagországok tekintetében Magyarország, Csehország, Románia és Bulgária) egy tőlük függetlenül kialakított uniós normarendszer átvételére és a nemzeti hagyományokkal való összehangolására voltak kötelesek. Jog-összehasonlító megközelítés keretében eddig csak kevés olyan munka született, amely nem a nagy európai jogrendszerek bemutatásának szentelt figyelmet, hanem a kisebb, illetve az újonnan csatlakozott, közép- és kelet-európai tagországok szabályozási rendszerét vizsgálta. A témaválasztás indokoltsága ezen tagállamok esetében a közös történeti gyökerekre, a szocialista rendszerből kinövő jogfejlődésre, a nagy jogrendszerek megoldásaitól eltérő nemzeti hagyományokra és jogi kultúrára, a térség gazdasági kiaknázásban rejlő lehetőségek jelentőségére, valamint a nemzeti forrásokhoz való hozzáférés korlátozott voltára vezethető vissza. Ehhez kapcsolódóan a kutatás alapjául szolgáló nemzeti jogrendszerek kiválasztása azt a célt szolgálta, hogy az átalakulásra vonatkozó szabályrendszer gazdasági jelentőségét is elismerve a közép- és kelet-európai térségben rendszerében szemlélhessük az uniós és a tagállami szabályozások együttes alkalmazását, valamint a többségében szomszédos tagországok jogának az összehasonlításával árnyaltabb képet kaphassunk saját jogunk megoldásait illetően is.

Mű típusa: Disszertáció (Doktori értekezés)
Doktori iskola: Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Tudományterület / tudományág: társadalomtudományok > állam- és jogtudományok
Magyar cím: Átalakulás és hitelezővédelem az uniós normák és a közép- és kelet-európai tagállamok jogának keresztmetszetében
Idegen nyelvű cím: Transformation and creditor protection in the European Union and in the Member States of the Central-East Europen Region
Témavezető(k):
Témavezető neveBeosztás, tudományos fokozat, intézményEmail
Dr. Papp Teklahabilitált egyetemi docens (habil; PhD)papptekla@juris.u-szeged.hu
EPrint azonosító (ID): 1609
Publikációban használt név : dr. Bakos Kitti
A mû MTMT azonosítója: 2107417
doi: 10.14232/phd.1609
A feltöltés ideje: 2012. okt. 04. 10:21
Utolsó módosítás: 2015. okt. 15. 10:44
Egyebek (raktári szám): B 5439
URI: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/1609
Védés állapota: védett

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet