Átalakulás és hitelezővédelem az uniós normák és a közép- és kelet-európai tagállamok jogának keresztmetszetében

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (2MB)
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (369kB)

Magyar nyelvű absztrakt

A kutatás célja az európai jogalkotási irányokra való kitekintés és a jog-összehasonlító elemzés keretében kétirányú: 1. Az átalakulás általános fogalmát az Európai Unió társasági joga nem használja, annak megvalósulási esetköreit, személyi hatályát az egyes tagállamok jogi szabályozása is eltérően kezeli. Ehhez kapcsolódóan egyrészt a gazdasági társaságok átalakulásának uniós vetületeivel és eltérő tagállami szabályozási gyakorlatával összefüggésben azokat az anomáliákat kívánjuk feltárni, amelyek több jogrendszer találkozása esetén nemzetközi színtéren okoznak joghézagokat az Európai Unión belül. Ennek keretében az átalakulás határokon átnyúló aspektusainak az elemzéséhez kapcsolódóan először dogmatikai kitekintést teszünk arra vonatkozóan, hogy a gazdasági társaságok jogutódlási folyamatai – azok szupranacionális szinten megjelenő rendszertani elhelyezését tekintve – az alapszabadságok körébe hová, azok mely fajtájába illeszthetőek be. Ezt követően az átalakulás fogalmának és egyes megvalósulási esetköreinek uniós alapjait, valamint a tagállamok gyakorlatában ismert formáit tesszük a vizsgálat tárgyává. Központi kérdésként kezeljük azokat a csomópontokat, amelyekkel a későbbi jogfejlődés keretében az uniós jogalkotó egységesítő törekvései révén konfrontálódhat, illetve amelyek az átalakuláshoz kapcsolódó további jogintézmények, például a hitelezővédelmi eszközök alkalmazását is befolyásolják. 2. Ezen elméleti alapvetéseket követően – tekintettel arra, hogy az átalakulással összefüggésben megfogalmazható kérdések igen szerteágazó kört ölelnek fel – egy olyan példát, az átalakuláshoz kapcsolt hitelezővédelmi rendelkezések bemutatását választottuk a szemléltetésre, amely egyrészt az átalakuláshoz kapcsolódó valamennyi uniós jogforrásban megjelenik, másrészt pedig mind a hazai végrehajtó jogszabályokban, mind a tagállamok nemzeti rendelkezéseinek az együttes alkalmazása során számos szabályozási hézag kialakulására adott okot. Az Európai Unió társasági jogában a hitelezővédelem területén sem találunk egységes harmonizációs törekvéseket, így a hitelezővédelmi politika a tagállamokban különböző színvonalon valósul meg. Ehhez kapcsolódóan célunk az egyes tagállamok gyakorlatában érvényesülő azon hitelezővédelmi rendelkezések feltárása (különös tekintettel a lejárt tartozások esetében a felelősségi rendelkezésekre, míg az esedékessé nem vált követelések vonatkozásában a hitelezők biztosíték-követelési jogára nézve), amelyek a gazdasági társaságok átalakulási folyamatában rejlő kockázati tényezőket kiegyensúlyozva a hitelezői követelések megtérülésének a biztosítására hivatottak. A kutatás céljait tekintve dolgozatunk második nagy részében az uniós normákhoz kapcsolódóan az egyes hitelezővédelmi eszközök tagországokban történő megvalósulási lehetőségeit vizsgáljuk annak érdekében, hogy a különböző tagállamokban érvényesülő hitelezővédelmi rendelkezések feltárásával irányokat mutathassunk a hazai jogalkotó számára az átalakuláshoz kapcsolt garanciák továbbfejlesztésére. Uniós szinten ezzel összefüggésben a határokon átívelő átalakulási kapcsolatok vonatkozásában kialakult joghézagok, valamint az eltérő tagállami rendelkezések együttes alkalmazásának a következtében előtérbe kerülő visszásságok bemutatására törekszünk...

Tétel nézet