A filozófiai és orvosi jellegű insania jelensége Seneca őrület-koncepciójában

	PDF (disszertáció) Download (1MB)
	PDF (tézisfüzet) Download (550kB)
	PDF (címlap) Download (361kB)

Magyar nyelvű absztrakt

Kutatómunkámban Seneca insaniával kapcsolatos nézeteit elemzem, az őrület megnyilvánulásának különböző okai, megnyilvánulási formái és kezelési módjai szempontjából. Sztoikus filozófusként elsősorban a filozófiai hatáskörbe tartozó őrületre, azaz a szenvedélyek miatt megjelenő insania jellegére, tüneteire, prevenciójára és gyógyítására fókuszál, ugyanakkor megfigyelhetjük nála a korabeli orvosi szakirodalom mentális betegségekkel kapcsolatos téziseinek hatását is. Disszertációm első részében arra keresem a választ, hogy Seneca írásai mennyiben tekinthetők orvosi szempontból is mérvadó megfigyeléseknek, vagy elsősorban irodalmi értékük jelentős. Kutatásom eredményei alapján elmondható, hogy Seneca passzusaiban az őrület, a pszichés zavarok egyfajta interdiszciplinaritását, komplexitását vélhetjük felfedezni, amely a sztoikus filozófus insaniáról való holisztikus gondolkodásának új megközelítését jelentheti. Az orvosi szakirodalomban megszilárdult nézetek (az elemek és a velük együtt megjelenő jellemzők: hideg-meleg, száraz-nedves, az epe és a pneuma szerepe), a különböző lelkiállapotok jellemzői és tünetei (a félelem, a szomorúság, a hangulatingadozás, az agresszivitás, a halálvágy, a képzelgések, a hallucinációk) Seneca prózai műveiben is megtalálhatók. A disszertáció második részében a filozófiai művek tragédiákhoz való viszonyára keresem a választ az őrület megjelenítését, mibenlétét és kezelését illetően. Értekezésem eredményei alapján elmondható, hogy Seneca a sztoikus hagyományokkal összhangban mutatja be a szenvedély, az őrület manifesztációjának sajátosságait az elemzett drámákban. Mindegyik műben fel lehet fedezni a prózai művekben kifejtett sztoikus filozófiai gondolatokat, ami arra utal, hogy a tragédiák filozófiai szempontból hozzátársíthatók a prózai művekhez és kerek egészként együtt kezelhetők Seneca insania-koncepciójának kutatása során. Emellett mindegyik tragédia esetében szemügyre veszem a természetből vett képi ábrázolásoknak, őrület-metaforáknak a jelenségét is, hogy hogyan világítanak rá a szerző sztoikus filozófiával való kapcsolatára.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The aim of my thesis is to analyse Seneca’s views on insania in terms of its different causes, manifestations, and treatments. As a Stoic philosopher, he focuses primarily on madness of psychic origin, i.e., the nature, symptoms, prevention and cure of insania due to passions, but we can also observe the influence of the theories of ancient medical literature on mental illness. In the first part of my thesis, I seek the answer to what extent Seneca’s writings can be considered as medically relevant observations, or their literary value is primarily significant. As a result of my research, it can be said that in Seneca’s passages we can discover a kind of interdisciplinarity and complexity of madness, which may mean a new approach to the Stoic philosopher’s holistic thinking about insania. Views consolidated in medical texts (elements and their accompanying features: cold-warm, dry-wet; the role of bile and pneuma), the characteristics and symptoms of different states of mind (fear, sadness, mood swings, aggression, desire to die, imaginations, hallucinations) can also be found in Seneca’s works. In the second part, my purpose is to investigate the relation of Seneca’s philosophical works to his tragedies in terms of representation, nature, and treatment of insania. Based on the results of my dissertation, it can be said that Seneca presents the manifestation of madness in the analysed dramas in accordance with Stoic traditions. In each work, Stoic philosophical thoughts expressed in his prose can be discovered, suggesting that tragedies can be philosophically associated with them and treated together as a complete whole in Seneca’s concept of insania. In each drama, I also highlight the anger metaphors and the pictorial representations, how these shed light on the author’s relationship to Stoic philosophy.

Tétel nézet