Tájváltozások értékelése a Duna-Tisza közi homokhátság egy környezet- és klímaérzékeny kistáján, az Illancson

Előnézet	Szöveg (Disszertáció) Download (33MB)
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (992kB)
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (977kB)

Magyar nyelvű absztrakt

Az ember tájátalakító tevékenysége és az utóbbi évtizedekben sejthető klímaváltozás következményei jelentős változásokat eredményeztek Magyarországon is. Ezek a folyamatok állnak hazánk talán legismertebb vízháztartási problémája, a Duna–Tisza közén tapasztalható talajvízszint-csökkenés hátterében is. Számos konferencia és tanulmány elemezte a változások hatótényezőit, jelentőségét a politika is elismerte. Vízhiányának kritikus mértéke és az ebből fakadó jelentős tájdegradáció mára már sem nemzetközi, sem hazai viszonylatban nem vitatott. A legérintettebb területeken ez nemcsak a természeti területek állapotromlásában tükröződik, hanem a probléma már társadalmi, gazdasági kérdés is. A legjelentősebb változások a hátság legmagasabb részein tapasztalhatóak. E kutatómunka az egyik leginkább érintett régióban (a Duna–Tisza köze délnyugati részén) fekvő Illancs kistáj tájváltozásait vizsgálja a fentebb említett probléma természetes és antropogén hatótényezőinek tükrében az elmúlt kétszáz évre visszatekintve. Időben és térben is elemezi a térség vízháztartási problémájának kialakulását, és a hatótényezők szerepét. Az értekezés a környezettudomány széles spektrumát felhasználva, a társadalmi vonatkozásokat figye-lembe véve nyújt komplex elemzést. Azon kérdésekre keresi a választ, hogy: (1) Milyen tájhasználati változások zajlottak le a területen, ennek milyen okai és következményei vannak? A tájváltozásokból milyen tájtörténeti időszakokra lehet következtetni? (2) Milyen mértékű az ember környezet-átalakító tevékenysége az Illancson? Milyen mértékben maradt fenn a természetes vegetáció e Duna–Tisza közi kistájban? (3) Milyen átalakuláson mentek át Illancs vizes élőhelyei az elmúlt 40 év gyors hidrológiai változásainak következményeként? Mennyiben azonosíthatóak a vizes élőhelyek? Megfigyelhető-e a talajok átalakulása is? (4) Mi jellemzi ma az Illancs száraz élőhelyeit? Milyen veszélyeztető tényezőkkel áll szemben (természetes és/vagy emberi hatások)? (5) Milyen kapcsolatban állnak az erdők – mint az Illancs jelenlegi fő felszínborítási kategóriája – a csapadékkal, azaz mennyire lehetnek érzékenyek a szárazodás fokozódására? Bizonyíthatja-e ez a vizsgált kistáj klímaérzékenységét? (6) A táj lakói és gazdálkodói hogyan érzékelik a változást, vagy egyáltalán érzékelhető-e változás a környezeti tényezőkben? Tapasztalják-e a változások gazdálkodásra ható negatív következményeit? Miben látják a problémák megoldását? Van-e kézzel fogható gazdasági kára a folyamatnak? A kutatás során a kistáj-szintű vizsgálatokhoz szükséges illancsi tájhatár a szakirodalomban ellentmondásokat mutatott. Emiatt a dolgozat a tájelhatárolás kérdéskörét is elemzi, a különböző határvonalakat a tájalkotó tényezők részletes háttérvizsgálatával igyekszik pontosítani. Feltárja a tájban aktuálisan zajló folyamatokat, kitekintést ad az elmúlt évszázad változásaira, így hozzájárul a lehetséges és célszerű természetvédelmi (és környezetvédelmi) kezelések reális céljainak megfogalmazásához.

Tétel nézet