Dinók Henriett Éva
A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés jelentősége és lehetőségei. Nemzetközi és hazai jogalkotási, jogalkalmazási és adatgyűjtési kérdések.
Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem (2000-).
(2015)
(Kéziratban)
Előnézet |
PDF
(disszertáció)
Download (1MB) | Előnézet |
Előnézet |
PDF
(tézisfüzet)
Download (493kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat) idegen nyelven
A disszertáció – a magyar jogrendszerben és közbeszédben viszonylag új keletű – gyűlölet-bűncselekmények jelenségét és szabályozását vizsgálja. A dolgozat kiinduló pontja, hogy a gyűlöletvezérelte bűncselekmények számos szempontból megkülönböztethetőek más bűncselekményektől. E jelenség hatásai három különböző szinten ragadhatók meg: az egyén, azaz a sértett; a közösség, azaz a védett csoport; valamint a társadalom szintjén. A dolgozat első fele áttekinti a gyűlölet-bűncselekmények fogalmával kapcsolatban kialakult különböző nézeteket, valamint e bűncselekmények egyénre, közösségre és társadalomra gyakorolt hatásait. Ezt követően a dolgozat azt próbálja meg bemutatni, hogy az adott ország történelmi és társadalmi sajátosságait figyelembe véve, a jogalkotónak mely kérdésekben kell állást foglalni a gyűlölet vezérelte bűncselekményekre vonatkozó szabályozás kialakítása során, elsősorban az egyes szabályozási modellek és védett csoportok kapcsán. Ehhez kapcsolódóan pedig igyekszik rámutatni az egyes szabályozási modellek előnyeire és hátrányaira, valamint ismerteti a kiemelt büntetőjogi figyelemre vonatkozó különböző pro és kontra nézeteket. Majd elsősorban azokkal a – Magyarország szempontjából jelentőséggel bíró – fontosabb nemzetközi emberi jogi dokumentumokkal és közösségi jogi szabályokkal foglalkozik a dolgozat, amelyek a diszkrimináció különböző formáinak tilalmához és gyűlölet-bűncselekményekhez kapcsolódnak. A szabályozási és jogalkalmazási nemzetközi kitekintés a különböző nemzeti mintákat ismerteti és hasonlítja össze jogalkotás, jogalkalmazás, hivatalos adatgyűjtési rendszer és jó gyakorlatok szempontjából, annak reményében, hogy a vizsgált országok tapasztalatai a gyűlölet-bűncselekmények hazai szabályozásának és az azokkal kapcsolatos jogalkalmazás hatékonyságát növelő javaslatok megfogalmazásához is hozzájárulnak. A dolgozat második nagyobb egységének célja, hogy átfogó képet nyújtson a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos hazai tapasztalatokról elsősorban a közösség tagja elleni erőszak tényállása kapcsán, a jogalkotás, a jogalkalmazás, a hivatalos adatgyűjtési rendszer és a jó gyakorlatok szempontjából. Illetve figyelembe véve a társadalom, a civil szervezetek és az állam részéről létező különféle megoldásokat, megoldási javaslatokkal szolgál a fenti kérdésekben a gyűlölet-bűncselekmények hatékonyabb megelőzése és kezelése érdekében.
Mű típusa: | Disszertáció (Doktori értekezés) |
---|---|
Publikációban használt név: | Dinók Henriett Éva |
Idegen nyelvű cím: | The Importance and Options for Combating Hate Crimes. International and national legislation, law enforcement and data collection |
Témavezető(k): | Témavezető neve Beosztás, tudományos fokozat, intézmény MTMT szerző azonosító Tóth Judit tanszékvezető egyetemi docens 10011538 |
Szakterület: | 05. Társadalomtudományok > 05.05. Jogtudomány |
Doktori iskola: | Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola |
Tudományterület / tudományág: | Társadalomtudományok > Állam- és jogtudományok |
Nyelv: | magyar |
Védés dátuma: | 2015. november 18. |
EPrint azonosító (ID): | 2748 |
A mű MTMT azonosítója: | 2988528 |
doi: | https://doi.org/10.14232/phd.2748 |
A feltöltés ideje: | 2015. okt. 23. 12:58 |
Utolsó módosítás: | 2020. ápr. 24. 11:22 |
Raktári szám: | B 5939 |
URI: | https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2748 |
Védés állapota: | védett |
Actions (login required)
Tétel nézet |