A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés jelentősége és lehetőségei. Nemzetközi és hazai jogalkotási, jogalkalmazási és adatgyűjtési kérdések

Előnézet	Szöveg (Disszertáció) Download (1MB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (493kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

A disszertáció – a magyar jogrendszerben és közbeszédben viszonylag új keletű – gyűlölet-bűncselekmények jelenségét és szabályozását vizsgálja. A dolgozat kiinduló pontja, hogy a gyűlöletvezérelte bűncselekmények számos szempontból megkülönböztethetőek más bűncselekményektől. E jelenség hatásai három különböző szinten ragadhatók meg: az egyén, azaz a sértett; a közösség, azaz a védett csoport; valamint a társadalom szintjén. A dolgozat első fele áttekinti a gyűlölet-bűncselekmények fogalmával kapcsolatban kialakult különböző nézeteket, valamint e bűncselekmények egyénre, közösségre és társadalomra gyakorolt hatásait. Ezt követően a dolgozat azt próbálja meg bemutatni, hogy az adott ország történelmi és társadalmi sajátosságait figyelembe véve, a jogalkotónak mely kérdésekben kell állást foglalni a gyűlölet vezérelte bűncselekményekre vonatkozó szabályozás kialakítása során, elsősorban az egyes szabályozási modellek és védett csoportok kapcsán. Ehhez kapcsolódóan pedig igyekszik rámutatni az egyes szabályozási modellek előnyeire és hátrányaira, valamint ismerteti a kiemelt büntetőjogi figyelemre vonatkozó különböző pro és kontra nézeteket. Majd elsősorban azokkal a – Magyarország szempontjából jelentőséggel bíró – fontosabb nemzetközi emberi jogi dokumentumokkal és közösségi jogi szabályokkal foglalkozik a dolgozat, amelyek a diszkrimináció különböző formáinak tilalmához és gyűlölet-bűncselekményekhez kapcsolódnak. A szabályozási és jogalkalmazási nemzetközi kitekintés a különböző nemzeti mintákat ismerteti és hasonlítja össze jogalkotás, jogalkalmazás, hivatalos adatgyűjtési rendszer és jó gyakorlatok szempontjából, annak reményében, hogy a vizsgált országok tapasztalatai a gyűlölet-bűncselekmények hazai szabályozásának és az azokkal kapcsolatos jogalkalmazás hatékonyságát növelő javaslatok megfogalmazásához is hozzájárulnak. A dolgozat második nagyobb egységének célja, hogy átfogó képet nyújtson a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos hazai tapasztalatokról elsősorban a közösség tagja elleni erőszak tényállása kapcsán, a jogalkotás, a jogalkalmazás, a hivatalos adatgyűjtési rendszer és a jó gyakorlatok szempontjából. Illetve figyelembe véve a társadalom, a civil szervezetek és az állam részéről létező különféle megoldásokat, megoldási javaslatokkal szolgál a fenti kérdésekben a gyűlölet-bűncselekmények hatékonyabb megelőzése és kezelése érdekében.

Tétel nézet