Nehézfém-indukált nitro-oxidatív stressz vizsgálata Brassica fajokban

Feigl Gábor
Nehézfém-indukált nitro-oxidatív stressz vizsgálata Brassica fajokban.
Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem (2000-).
(2015) (Kéziratban)

[thumbnail of Feigl_doktori_végl.pdf]
Előnézet
PDF (disszertáció)
Download (2MB) | Előnézet
[thumbnail of Feigl_tézisfüzet_H.pdf]
Előnézet
PDF (tézisfüzet)
Download (391kB) | Előnézet
[thumbnail of Feigl_tézisfüzet_En.pdf]
Előnézet
PDF (tézisfüzet)
Download (250kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Az elmúlt évtizedekben a különböző geológiai és antropogén hatások miatt a környezetbe került nehézfémek mennyisége radikálisan megemelkedett, így azok többé már nem elhanyagolható stresszfaktorok a növények számára. Minden növény képes a számukra esszenciális fémek felvételére és akkumulációjára (pl. réz, mangán, cink), de olyan, nemesszenciális elemek felvétele is megtörténik, amelyeknek nincs ismert biológiai funkciója, vagy károsak lehetnek a növényi szervezetekre nézve. A nehézfémstressz – az egyéb stresszorokhoz hasonlóan – morfológiai változásokat indukál a növény hajtás- illetve gyökérrendszerében (stressz-indukált morfogenetikai válaszok). Mivel a gyökér az első növényi szerv, ami a talajoldatban található nehézfémekkel találkozik, így alapvető fontossággal bír a stresszválaszok tanulmányozása során, ezért elsősorban a gyökérrendszerben tapasztalható változások vizsgálatát tűztem ki kutatásom céljául. Az általam vizsgált két nehézfém, a réz (Cu) és a cink (Zn) esszenciális mikroelem, ám míg a réz redox-aktív (azaz közvetlenül képes reaktív oxigénformák képzésére), addig a cink nem rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Magas koncentrációban mindkettő negatív hatással van a gyökér merisztematikus zónájának életképességére, és így csökkenthetik a gyökérnövekedést, illetve így az egész növény növekedésére negatív hatást gyakorolhatnak. Megfelelő koncentrációban azonban a Zn pozitív hatással van a növekedésre, illetve a Cu serkentheti új merisztematikus régiók és így új oldalgyökerek kialakulását is. A gyökérfejlődést befolyásoló hatásuk mögött többek között a reaktív oxigén (pl. hidrogénperoxid, szuperoxid gyökanion)- és nitrogénformák (pl. nitrogén-monoxid, peroxinitrit) metabolizmusának megváltozása áll. A reaktív oxigénformák (ROF) termelődése a stresszválaszok széles körű kifejeződéséhez kapcsolható, így feltételezhetően azok fontos közvetítő szerepet töltenek be a nehézfémstressz és a stressz-indukált morfogenetikai válaszok kialakulásában, valamint több ponton kapcsolódnak a reaktív nitrogénformák (RNF) jelátviteléhez. Az RNF által kiváltott tirozin nitráció, mint poszttranszlációs módosítás során a peroxinitrit reagál a tirozin aminosavakkal, módosítva a fehérjék szerkezetét, aktivitását. Ezeken kívül a nitrogénmonoxid (NO) mobilis jelmolekulaként is fontos szerepet játszik a gyökérfejlődésben és növekedésben. A ROF és RNF metabolizmusa számos ponton kapcsolódik egymáshoz, emiatt összesített hatásuk jellemzésére a közelmúltban a növénybiológia területén is megjelent a nitro-oxidatív stressz koncepciója, aminek segítségével új formában jellemezhető például a nehézfémek gyökerekre gyakorolt hatása. Kutatásaim során a réz és a cink hatását hasonlítottam össze indiai mustár (Brassica juncea L. Czern.) és olajrepce (Brassica napus L.) növényekben. A két, keresztesvirágúak családjába tartozó faj nagy gazdasági jelentőséggel bír, széles körben termesztik őket olajnövényként, így különösen fontos az abiotikus stressz-toleranciájuk – jelen esetben nehézfémtoleranciájuk – jobb megismerése, összehasonlítása. Gazdasági hasznosításuk mellett léteznek kezdeményezések ezen Brassica fajok fitoremediációs felhasználására vonatkozóan is, így a (haszon)növények nehézfémtoleranciájára vonatkozó ismereteink bővítése igen fontos lehet a jövőre nézve, a környezet nehézfémmel való egyre fokozódó szennyezése miatt.

Mű típusa: Disszertáció (Doktori értekezés)
Publikációban használt név: Feigl Gábor
Idegen nyelvű cím: Heavy metal induced nitro-oxidative stress in Brassica species
Témavezető(k):
Témavezető neve
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
MTMT szerző azonosító
Ördögné Kolbert Zsuzsanna
egyetemi adjunktus, PhD, SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék
10029284
Erdei László
egyetemi tanár, az MTA doktora, SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék
10004458
Szakterület: 01. Természettudományok > 01.06. Biológiai tudományok
Doktori iskola: Biológia Doktori Iskola
Tudományterület / tudományág: Természettudományok > Biológiai tudományok
Nyelv: magyar
Védés dátuma: 2015. november 19.
EPrint azonosító (ID): 2694
A mű MTMT azonosítója: 2931360
doi: https://doi.org/10.14232/phd.2694
A feltöltés ideje: 2015. aug. 25. 11:28
Utolsó módosítás: 2020. ápr. 23. 10:31
Raktári szám: B 5948
URI: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2694
Védés állapota: védett

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet

Letöltések

Letöltések havi bontásban az elmúlt egy évben