A vadászati jog, annak gyakorlása és a vadásztársaságok

Bezdán, Anikó Judit
A vadászati jog, annak gyakorlása és a vadásztársaságok.
[Thesis] (Unpublished)

[img]
Preview
PDF (disszertáció)
Download (1MB)
[img]
Preview
PDF (tézis)
Download (296kB)

Abstract in Hungarian

Jelen értekezésben a vadászati jog szabályozását, annak irányait és eredményeit, valamint a vadászati jog gyakorlásának helyzetét mutatom be, kiemelve a vadásztársaságokat. Szabályozásukat és a felmerülő hiányosságokat a más országok kialakult viszonyaihoz mérve is vizsgálom, javaslatot teszek a jogi hátterük további fejlesztésének menetére. Célom, hogy választ adjak arra a kérdésre: vajon a vadásztársaságok a mai szervezeti keretükben alkalmasnak látszanak-e a jövőbeli vadgazdálkodási feladatok ellátására, vagy az átalakításuk nélkülözhetetlen? Ehhez szükségesnek tartom a jogi jellemzőik áttekintését, a társadalmi és gazdasági szerepük elemzését, a méreteik, a szerkezetük és a működési jellemzőjük értékelését a gyakorlat és a lehetséges vadásztársasági formák alapján. A jogi szabályozás is eszköz lehet a modernizációra, de mindenképp nélkülözhetetlen a gyakorlatban felmerülő problémák orvoslása. Kodifikációs szempontból a kérdés folytatandó akként, hogy a jövőben szükség lesz-e a vadásztársaságok együttes vagy önálló szabályozására, vagy esetleg csupán a háttérszabályozás szükséges? A részletekből árnyaltabb kép alakulhat ki a vadásztársaságokról, amely indokolhatja egy új, sajátos jogi keret megalkotását. E kérdések megválaszolása teremthet alapot azoknak az általános tendenciáknak a bemutatásához, amelyek a mai helyzet kialakulásához vezettek. A vadásztársaságok létező jogi keretét a gyakorlat meghaladta, általános tendencia körükben az átalakítás igénye. Célom volt, hogy megpróbáljam összekötni a tudományt és a gyakorlatot, amely biztosíthatja a feltárt összefüggések praktikus hasznosulását. 1996-ban fogadta el az Országgyűlés a ma is hatályos vadászati törvényt, amely a vadászati jog gyakorlását új alapokra helyezte és a földtulajdonhoz kötötte. Választ kerestem arra, hogy a kialakult szabályozásra is figyelemmel, mely szervezeti forma lenne a legalkalmasabb a vadgazdálkodás és az ezzel összehangolt természet- és környezetvédelem szempontjainak szolgálatára, valamint hogy ezt a feladatot a nagy hagyományokkal rendelkező vadásztársaságok el tudják-e látni a jövőben. Ennek érdekében igyekeztem feltárni és bemutatni a jelenlegi szervezeti forma jogi természetét, működésének, gazdálkodásának legfontosabb ismérveit s a jelen szabályozás hibáit. Javaslatom kitér a vadásztársasági rendszer átalakítására, bár még nincs a vadásztársaságok számára kedvezőbb működési keret. Ezért vetem fel az átalakításukat és annak jog megoldását. A civil/non profit formáció két hatást válthat ki: a szervezetet csak arra ösztönzi, hogy annyi bevételt szerezzen, amennyi a költsége, minimalizálja a területre vonatkozó bérleti díjakat, valamint a természetvédelmi szempontokat a költségek és az önkéntes munka oldaláról közelítik meg. Így az egyesület nem a legmegfelelőbb forma a vadásztársaságok számára. Ha pedig inkább gazdálkodó jellegű szervezeteket állítanánk a vadásztársaságok helyére, akkor a szakmaiság nőhetne, mivel több szakember alkalmazására nyílna lehetőség, több lehetne a területekre szánt költség-ráfordítás, reális lenne a profithoz mért felelősség is, a vadkárok megfizetése nem veszélyeztetné a társaságok működését. Jelenleg e két modell közötti átmenetet valósítja meg a vadásztársaság. A szervezeti formára vonatkozó magyar megoldás nem koherens, átalakítása mindenképpen indokolt rendszerszerű változtatásokkal. Ebben nagy szerepe lehet annak, ha eldől: a vad marad-e a nemzeti vagyon része, vagy uratlan dologgá válik. Az egész kutatásom jelzi, hogy ellentét van a felkínált jogintézmény és a tevékenységet gyakorlók elvárásai között. Ezt igyekszem a dolgozat kapcsán tényekkel igazolni. További kutatási célom volt választ adni arra, hogy a túlzottan ellentétes érdekek között lehet-e harmóniát teremteni? Vajon kijelölhető-e pontosan a vadászati jog helye a jogrendszerben? A dolgozat foglalkozik a vadászati jog kialakulásával, fogalmának meghatározásával, a fellelhető európai uniós szabályozással, és ennek segítségével igyekszik kijelölni a vadászati jog gyakorlásának főbb területeit. Addig, amíg a kapcsolódó előírások uniós szinten nem jelennek meg, jogharmonizációs rendelkezések hiányában a tagállamokra és köztük hazánkra hárul a problémák jogi megoldása...

Item Type: Thesis (PhD)
Creators: Bezdán, Anikó Judit
Title of the thesis in foreign language: Hunting Law, Its Practice and Hunters' Societies
Divisions: Doctoral School of Law and Political Sciences
Discipline label: Social Sciences > Law and Political Sciences
Defence date label: 2013. September 06.
Item ID: 1670
MTMT id: 23397812
doi: https://doi.org/10.14232/phd.1670
Date Deposited: 2012. Dec . 11. 08:44
Last Modified: 2020. Nov . 24. 15:29
URI: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/1670
Defence/Citable status: Defended.

Actions (login required)

View Item View Item