A tesztszorongás vizsgálata és összefüggése a matematikai szorongással és a matematikai gondolkodás részterületeivel egyetemi tanulmányaikat kezdő hallgatók körében

Előnézet	Szöveg (Disszertáció) Download (3MB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (458kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (200kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Az értekezés a tesztszorongás, a matematikai szorongás és a matematikai teljesítmény — azon belül a logikai-deduktív, az arányossági és a kombinatív gondolkodás — összefüggéseit vizsgálja egyetemi tanulmányaikat kezdő hallgatók körében, és feltárja, hogyan alakul a szorongás és a hozzá kapcsolódó teljesítményérzelmek a teszthelyzet egyes szakaszaiban. A tesztszorongás értékelési helyzetekben aktiválódó, viszonylag stabil személyiségvonás, amely negatív kapcsolatban áll a teljesítménnyel, az önbecsüléssel és a munkamemória-kapacitással, ezért csökkentése és összefüggésrendszerének feltárása kiemelt pedagógiai jelentőségű. Az értekezés empirikus részének adatait egy vizsgálat keretében a Szegedi Tudományegyetem Karrierépítés alapozó kurzus elsőéves hallgatói adták az eDia rendszeren keresztül 2023 szeptemberében és augusztusában. Az első elemzés a tesztszorongás mérését és prevalenciáját tárta fel elsőéves egyetemisták körében (N = 1792), a Rövidített Friedben Tesztszorongás Skála magyar adaptációjának (B-FTAS-H) pszichometriai elemzésével együtt. A megerősítő faktoranalízis igazolta a háromfaktoros struktúrát, a Társas Leértékelés, a Kognitív Gátoltság és a Feszültség dimenzióinak elkülönülését. A hallgatók közel 89%-a közepes vagy magas tesztszorongással jellemezhető, a mérési invariancián alapuló nemi összehasonlítás pedig kimutatta, hogy a nők minden dimenzióban szignifikánsan magasabb szorongásszintről számoltak be.A második (N = 1722) és a harmadik (N = 1680) elemzés a matematikai szorongás és a matematikai teljesítmény kapcsolatát elemezte, majd egy strukturális egyenletmodell keretében azt vizsgálta, hogy a matematikai szorongás közvetíti-e a tesztszorongás teljesítményre gyakorolt hatását. A legfontosabb eredmények: (1) a matematikai szorongás tanulási aspektusa erősebb negatív előrejelzője a teljesítménynek, mint a vizsgahelyzethez kötődő értékelési szorongás; (2) a matematikai szorongás teljes mértékben közvetítette a tesztszorongás hatását — a tesztszorongás önmagában nem, kizárólag a matematikai szorongáson keresztül függött össze a teljesítménnyel; (3) a legerősebb negatív hatás a nem rutinszerű, kombinatív gondolkodást igénylő feladatoknál jelentkezett; (4) a kognitív gátoltság bizonyult a gyenge matematikai teljesítmény legerősebb korrelátumának.A negyedik vizsgálat (N = 1775) a teljesítménnyel kapcsolatos érzelmek — köztük a tesztszorongás — időbeli alakulását követte nyomon a teszt előtti, alatti és utáni szakaszban, egytételes mérőeszközökkel. A tesztszorongás a vizsga alatt csökkent, majd a teszt után a teszt előttihez hasonló szintre emelkedett. A többi pozitív teljesítményérzelem — az intrinzik motiváció és az önhatékonyság — a várakozásokkal ellentétben nem javult, hanem romlott a teszt után. Egyedül az önhatékonyság és a matematikai teljesítmény közötti kapcsolat változott szignifikánsan az idő függvényében: ez a teszt alatt volt a legerősebb. Az egytételes mérés alkalmasnak bizonyult a teljesítménnyel kapcsolatos érzelmek nyomon követésére.Az értekezés hozzájárul a tesztszorongás empirikus kutatásához: egy megbízható magyar mérőeszközt mutat be, igazolja a matematikai szorongás teljes mediáló szerepét a tesztszorongás és a matematikai teljesítmény kapcsolatában, valamint ajánlásokat fogalmaz meg az intervenciók tartalmi fókuszára és időzítésére vonatkozóan. Az eredmények szerint a tesztszorongás csökkentése egyéni, pedagógiai és intézményi szintű, összehangolt beavatkozást igényel, amely figyelembe veszi a tantárgyi sajátosságokat és a vizsgahelyzetek időbeli dinamikáját.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The dissertation examines relationships between test anxiety, mathematics anxiety, and mathematics performance (logical-deductive, proportional, combinatorial reasoning) among first-year university students, tracking how anxiety-related emotions change across a testing situation. Test anxiety, a stable trait activated in evaluative situations, negatively relates to performance, self-esteem, and working memory. Data were collected via the eDia system from first-year students in the "Career Building" course at the University of Szeged (Aug–Sept 2023). Study 1 (N = 1792) validated the Hungarian Brief Friedben Test Anxiety Scale (B-FTAS-H); factor analysis supported a three-factor structure (Social Derogation, Cognitive Obstruction, Tension). Nearly 89% of students showed moderate-to-high test anxiety, with women scoring higher on all dimensions. Studies 2 (N = 1722) and 3 (N = 1680) examined how mathematics anxiety affects performance and mediates the effect of test anxiety on it. Learning-related anxiety was the stronger predictor, mathematics anxiety fully mediated test anxiety's impact, combinatorial reasoning showed the largest negative effect, and cognitive obstruction was the strongest correlate of poor performance. Study 4 (N = 1775) tracked emotions before, during, and after a test. Test anxiety dropped during the exam and rebounded afterward; motivation and self-efficacy unexpectedly declined post-test, with only self-efficacy's link to performance varying significantly over time, peaking during the test. The dissertation offers a validated Hungarian instrument, demonstrates mathematics anxiety's mediating role, and provides recommendations for coordinated, subject-specific interventions timed to the phases of testing.

Tétel nézet