Filmic Representations of Contemporary American Masculinity in Crisis: The Joker Figure

Előnézet	Szöveg (Disszertáció) Download (1MB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Tézisfüzet) Download (525kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Melléklet) Download (79kB) | Előnézet
Előnézet	Szöveg (Melléklet) Download (68kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Ez a disszertáció a 2001. szeptember 11-e utáni válságban lévő amerikai férfiasság reprezentációját vizsgálja három jelentős Joker-karakterábrázoláson keresztül: Christopher Nolan The Dark Knight (2008), David Ayer Suicide Squad (2016) és Todd Phillips Joker (2019) című filmjeiben. A férfiasságkutatás és a „férfiasság válsága” diskurzus elméleti keretére építve a dolgozat azt kutatja, miként jelennek meg a filmekben a megtört, illetve felborult férfiidentitások a társadalmi-kulturális és politikai változások tükrében. Elemzési alapként R. W. Connell hegemón férfiasságról szóló elmélete szolgál. A vizsgálat három kulcselemre összpontosít: a patriarchátusra, az osztályhierarchiákra és az érzelmi keménységre – ezek mind a válságban lévő hegemón férfiasság jellemző vonásai. Ezek az elemek rávilágítanak a hagyományos férfiszerepekben rejlő feszültségekre, és megmutatják, miként körvonalazódnak ezek a válságok a Joker filmes reprezentációin keresztül. A dolgozat kontextusba helyezi az amerikai férfiasságot, feltérképezve annak alakulását a 20. századtól a 21. századig, különös tekintettel olyan kulturális változásokra, mint a 9/11-es támadások vagy a gazdasági világválság. Stuart Hall reprezentációelméletének integrálásával az elemzés arra fókuszál, hogyan erősítik meg vagy bontják le ezek a filmes Joker-ábrázolások a férfiasság különböző modelljeit. A tanulmány hozzájárul a 9/11 utáni-es amerikai filmekben megjelenő különböző férfiasságformák megértéséhez, tükrözve a szélesebb társadalmi-kulturális szorongásokat és a nemi normák átalakulását. A dolgozat a férfiasság minden egyes megnyilvánulását külön-külön elemez, feltárva, hogy a vizsgált filmek miként reagálnak a férfiszerepek merev elvárásaira, hogyan képviselik vagy kérdőjelezik meg azokat. Nolan Jokerét az anarchikus férfiasság megtestesítőjeként értelmezem, aki elutasítja a hegemón normákat, és anarchiát, illetve antikapitalista lázadást hirdet. Ayer Jokerét a disszociatív férfiasság példájaként azonosítom, melyet érzelmi széthullás, nőgyűlölet és erőszakos patriarchális vonások jellemeznek. Phillips Jokerét végül a karneváli férfiasság hordozójaként határozom meg: Arthur Fleck visszataszító testisége, megtört emberi kapcsolatai és társadalmi kirekesztettsége alakítják át őt egyfajta „gúnykirály” archetípusává. Ebben a szerepben ideiglenesen felforgatja a hagyományos férfieszményt, miközben végül megerősíti e pozíció labilitását is. Összességében ez a disszertáció azt vizsgálja, hogyan tükrözik a Joker filmes reprezentációi a hatalmi dinamikákat, a testpolitikát és az intimitás kérdéseit, miként jelenítik meg a szeptember 11-e utáni amerikai férfiasság válságát, a társadalmi-kulturális szorongásokat és a hegemón férfiideál kihívásokkal szembeni elmozdulásait a kortárs társadalomban. Kulcsszavak: Filmes reprezentáció, hegemón férfiasság, Joker-figura, férfiasság válsága, 9/11 utáni, amerikai férfiasság, gonosztevőábrázolás

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

This dissertation examines the representation of post-9/11 American masculinity in crisis through an in-depth analysis of three significant cinematic depictions of the Joker character: Christopher Nolan’s The Dark Knight (2008), David Ayer’s Suicide Squad (2016), and Todd Phillips’s Joker (2019). Anchored in the theoretical framework of masculinity studies and masculinity in crisis discourse, this study explores how these films portray fractured and subverted masculine identities in response to broader socio-cultural and political shifts. R.W. Connell’s conceptualization of hegemonic masculinity serves as the analytical framework. I focus on three critical elements: patriarchy, class hierarchies, and emotional toughness, all of which serve as markers of hegemonic masculinity in crisis. These elements interrogate the tensions within traditional models of manhood and identify how these crises are articulated through the Joker’s cinematic representations. This dissertation contextualizes American masculinity, tracing its evolution from the 20th to the 21st century. It examines cultural shifts influenced by events like 9/11 and the Great Recession. By integrating Stuart Hall’s theory of representation, the analysis explores how cinematic depictions of the Joker reinforce or subvert specific models of masculinity. This study contributes to the understanding of various masculinities in post-9/11 American cinema, reflecting broader socio-cultural anxieties and reshaping dominant gender norms. It analyzes each manifestation of masculinity, determining whether these films react to, represent, or challenge rigid expectations of manhood in the United States. I define Nolan’s Joker as the embodiment of an anarchic masculinity that profoundly rejects hegemonic norms in favor of anarchy and anti-capitalist insurrection. Secondly, I regard Ayer’s Joker as a prime example of dissociative masculinity, which is characterized by emotional disintegration, misogyny, and violent patriarchal traits. I ultimately defined Phillips's Joker as embodying a carnivalesque masculinity, in which Arthur Fleck’s unsightly physique, fractured relationships, and social marginalization combine to facilitate his transformation into a mock-king archetype. Through this role as a carnivalesque jester, he temporarily subverts conventional ideals of manhood, challenging hegemonic structures before ultimately reaffirming his position’s (in)stability. Viewed holistically, this dissertation examines how cinematic representations of the Joker surrounding power dynamics, body politics, and intimacy illustrate the post-9/11 American masculinity in crisis, socio-cultural anxieties, and the shifting challenges to hegemonic ideals in contemporary society. Keywords: Filmic representation, hegemonic masculinity, Joker figure, masculinity in crisis, post-9/11 American masculinity, villainy

Tétel nézet