Relationships among L2 Motivation, Anxiety, Willingness to Communicate, and Proficiency among Ethiopian Undergraduate Students

Preview	PDF (thesis) Download (5MB) | Preview
Preview	PDF (booklet) Download (72kB) | Preview
Preview	PDF (booklet) Download (528kB) | Preview

Abstract in Hungarian

Az idegen nyelv (L2) elsajátításával kapcsolatos kutatások sora tárta fel, hogy az egyéni különbségek jelentős szerepet játszanak a nyelvtanulás folyamatában és annak eredményességében. Ezen változók közötti bonyolult kölcsönhatások dinamikusak, kontextus-specifikusak, és eltérően működhetnek különböző nyelvtanulók és tanulási környezetek esetében. A disszertáció fiatal etióp felnőttek körében végzett négy empirikus vizsgálatban keresett válaszokat az egyéni különbségek szerepére. Az első (Welesilassie & Nikolov, 2022) vizsgálat célja az adaptált L2 motivációs énrendszer (Dörnyei, 2005, 2009 L2MSS) keretrendszerének értékelése és annak kapcsolatát vizsgálta a L2 szorongással. A tanulmány megerősítette mérőeszközök megbízhatóságát és érvényességét az új kontextusban. Az L2MSS három komponense közül a L2 én kapta a legmagasabb átlagpontszámot, ezt követte az ideális L2 én, és a nyelvtanulási tapasztalatot értékelték a legalacsonyabbra a válaszadók. A debilitatív szorongás magasabb átlaga volt jellemző a facilitatív szorongáshoz képest, valamint az ideális L2 én és a tanulási tapasztalat közötti erős szignifikáns pozitív kapcsolat, és gyenge pozitív szignifikáns kapcsolat jellemezte az ideális L2 ént és a debilitatív szorongást. A második (Welesilassie & Nikolov, 2025) tanulmány az L2 motiváció, a szorongás és az angol nyelvtudás közötti kapcsolatot vizsgálta etióp diákok körében. A javasolt modellt SEM segítségével teszteltem: az L2MSS három komponense független változókként szerepeltek, az angol nyelvtudást, a debilitatív és a facilitatív szorongást függő változóként kezeltem. Az L2MSS három eleme jelentős pozitív hatással volt az angol nyelvtudásra. Az ideális L2 én és a nyelvtanulási tapasztalat csökkentette a káros szorongást, míg az elvárt L2 én mértéke növelte azt. A harmadik (Welesilassie & Nikolov, 2024) tanulmány a hallgatók L2MSS, L2 kommunikációs hajlandósága (L2WTC) és angol nyelvtudás közötti összefüggéseket tárta fel szintén SEM-mel. Az L2MSS komponensei független változók voltak, az L2WTC, a nyelvtanulással kapcsolatos osztálytermen belüli és kívüli tényezőket függő változóként kezeltem. A modellben szereplő L2MSS komponensei statisztikailag szignifikáns pozitív korrelációt mutattak egymással, valamint az összes többi változóval, kivéve az ideális L2 éntől az osztálytermen kívüli L2WTC-ig vezető utat, amely nem volt szignifikáns. Az angol nyelvtudás szignifikáns pozitív előrejelző hatást mutatott az L2WTC-re az osztálytermen belül és kívül. A negyedik tanulmány (Welesilassie & Nikolov, 2024) a nyelvtanulási és nyelvhasználati (L2) szorongás, az L2WTC és az angol nyelvtudás közötti kölcsönhatást vizsgálta. Az angol nyelvtudás független változóként szerepelt az L2WTC-vel való prediktív kapcsolatának feltárásához a három kontextusban. Az etióp tanulók alacsony szintű L2WTC-t mutattak a különböző körülmények között, gyengítő szorongásuk beárnyékolta a szorongás pozitív aspektusait, és angol nyelvtudásuk szintje viszonylag alacsony volt. Ezenkívül a debilitatív szorongás negatív hatással volt mind a kommunikációs hajlandóságra, mind az angol nyelvtudásra, míg a facilitatív szorongás mindkettőre pozitív hatást gyakorolt. A négy vizsgálat eredményeit átfogó összegzésben szintetizáltam a szakirodalom tágabb kereteiben. Az elméleti keretekre és a gyakorlati alkalmazásokra gyakorolt hatásokat megvitattam, hangsúlyozva jelentőségüket. Végül kritikusan áttekintettem a tanulmány korlátait, a kutatások lehetséges hiányosságait, valamint felvázoltam a jövőbeli kutatási irányokat.

Abstract in foreign language

A series of studies on second language (L2) learning has revealed that individual differences play a significant role in the process and effectiveness of language learning. The complex interactions among these variables are dynamic, context-specific, and may function differently for various language learners and learning environments. This dissertation sought to explore the role of individual differences through four empirical studies conducted among young Ethiopian adults. The first study (Welesilassie & Nikolov, 2022) aimed to evaluate the adapted L2 Motivational Self System (L2MSS) framework (Dörnyei, 2005, 2009) and examined its relationship with L2 anxiety. The study confirmed the reliability and validity of the measurement tools in the new context. Among the three components of the L2MSS, the ought to L2 self received the highest average score, followed by the ideal L2 self, while the L2 learning experience was rated the lowest by respondents. Debilitative anxiety had a higher average compared to facilitative anxiety. A strong significant positive relationship was found between the ideal L2 self and the learning experience, while a weak significant positive relationship was observed between the ideal L2 self and debilitative anxiety. The second study (Welesilassie & Nikolov, 2025) examined the relationship between L2 motivation, anxiety, and English proficiency among Ethiopian students. The proposed model was tested using Structural Equation Modeling (SEM): the three components of the L2MSS were treated as independent variables, while English proficiency, debilitative anxiety, and facilitative anxiety were treated as dependent variables. The three elements of the L2MSS had a significant positive impact on English proficiency. The ideal L2 self and the language learning experience reduced debilitative anxiety, while the ought-to L2 self increased it. The third study (Welesilassie & Nikolov, 2024) explored the relationships between students' L2MSS, L2 willingness to communicate (L2WTC), and English proficiency, also using SEM. The components of the L2MSS were treated as independent variables, while L2WTC inside and outside the classroom and English proficiency were treated as dependent variables. The components of the L2MSS in the model showed statistically significant positive correlations with each other and with all other variables, except for the path from the ideal L2 self to L2WTC outside the classroom, which was not significant. English proficiency showed a significant positive predictive effect on L2WTC both inside and outside the classroom. The fourth study (Welesilassie & Nikolov, 2024) examined the interaction between L2 anxiety, L2WTC, and English proficiency. Debilitative anxiety and facilitative anxiety were treated as independent variables, whereas English proficiency and L2WTC in various settings (classroom, outside of the school, and in the digital setting) were considered dependent variables. Ethiopian learners demonstrated low levels of L2WTC in various circumstances, with debilitating anxiety overshadowing facilitative anxiety, and their level of English proficiency was relatively low. Furthermore, debilitative anxiety demonstrated a negative impact on both L2WTC across the three settings and English proficiency, whereas facilitative anxiety exerted a positive influence on both. The results of the four studies were synthesised in a comprehensive summary within the broader framework of the literature. The theoretical frameworks and practical applications were discussed, emphasizing their significance. Finally, the limitations of the study, potential gaps in the research, and future research directions were critically reviewed.

View Item