Hetedik évfolyamos tanulók tudomány természetével kapcsolatos nézeteinek és természettudományos episztemológiai meggyőződéseinek vizsgálata

Nagy Márió Tibor
Hetedik évfolyamos tanulók tudomány természetével kapcsolatos nézeteinek és természettudományos episztemológiai meggyőződéseinek vizsgálata.
Doctoral thesis (PhD), University of Szeged.
(2024)

[thumbnail of NagyMT_PhDertekezes_vegleges_2024.pdf]
Preview
PDF (thesis)
Download (7MB) | Preview
[thumbnail of NagyMT_tezisfuzet_javított_végleges.pdf]
Preview
PDF (booklet)
Download (375kB) | Preview
[thumbnail of NagyMT_abstract_eng_2024.pdf]
Preview
PDF (booklet)
Download (145kB) | Preview

Abstract in Hungarian

A nemzetközi természettudományos neveléshez kötődő kutatások egyik fő fókuszában a NOS-nézetek (l. Lederman, 2007) és a természettudományos episztemológiai meggyőződések vizsgálata áll (Kampa et al., 2016), és ezek a tartalmak egyre inkább megjelennek a tantervi dokumentumokban (Elby et al. 2016; Peffer & Ramezani, 2019). Hazánkban azonban még nem vizsgálták a NOS-nézeteket. Ez a kutatás az első olyan hazai nagymintás vizsgálat, amely információt ad a hetedik évfolyamosok tudomány természetével kapcsolatos nézeteiről és természettudományos episztemológiai meggyőződéseiről. A kutatás három terület köré szerveződik: (1) a NOS-nézetek és az episztemológiai meggyőződések értékelésére alkalmazott mérőeszközök validitásának vizsgálata; (2) a NOS-nézetek és az episztemológiai meggyőződések értékelése, összefüggés- és különbségvizsgálata, a tanulók fejlettségének profilokkal történő meghatározása és a profilok jellemzőinek ismertetése; (3) a NOS-nézetek és a természettudományos episztemológiai meggyőződések kapcsolatának feltárása. A kutatásunkban, melyben 1480 tanuló (M=13,41 év, SD=0,70, 54,59% lány) vett részt, összesen 11 hipotézist fogalmaztunk meg. Az adatok elemzése során a kutatási céloknak megfelelő, változatos módszerek alkalmazására törekedtünk, így a leíró statisztikai elemzéseken és a különbség- és összefüggés-vizsgálatokon túl megerősítő faktoranalízist, látensprofil-elemzést, kereszttábla-elemzést és strukturális egyenletekkel történő modellezést használtunk. Eredményeink a következők: (1) a SINOS és a Conley-kérdőív látens szerkezete és megbízhatósága megfelelő; (2) a naiv és a kifinomult állításokat tartalmazó alskálák között a kérdőívekben nincs korreláció, a kérdőívek között a naiv alskála a naivval, a fejlett alskála a fejlettel korrelál a tartalmi koncepciótól függetlenül; (3) a fejlett alskálák állításaival a tanulók magabiztosabban értenek egyet; (4) a NOS-nézetek tekintetében öt tanulói profil, a természettudományos episztemológiai meggyőződések tekintetében négy tanulói profil azonosítható; (5) a NOS-nézetek fejlettsége és az episztemológiai meggyőződések fejlettsége között szignifikáns kapcsolat van a profilok szintjén; (6) a fejlett NOS-nézetek erős előrejelzői a fejlett természettudományos episztemológiai meggyőződéseknek; (7) a tanórai kutatási tevékenységek, a tanórai NOS-tartalmak és az iskolai teljesítmény gyenge előrejelzői a NOS-nézetek fejlettségének. Kutatásunk eredményei a tizenegy hipotézisünkből, tízet megerősítettek. Eredményeink jól illeszkednek a nemzetközi kutatások korábbi eredményeihez (pl. tanulói episztemikus fejlettségi profilok mintázata; nemek közötti különbségek; NOS-nézetek és természettudományos episztemológiai meggyőződések közötti kapcsolat), és azokhoz új eredményekkel is kapcsolódnak: személyközpontú megközelítések (látens profil elemzés) alkalmazásának lehetősége a NOS-nézetek fejlettségének jellemzésére; a két terület kapcsolatának bizonyítása a fejlettségi profilok tekintetében. Kutatásunkkal szeretnénk felhívni a figyelmet annak fontosságára, hogy a NOS-tartalmak bekerüljenek a hazai tantervi dokumentumokba is, és ezen keresztül megjelenjenek tanulási eredményként a hazai természettudományos nevelésben. Ehhez fejlesztőprogramok kidolgozására és hatásaik értékelésére van szükség, amihez a mérőeszközök a kutatásunk eredményeként már rendelkezésre állnak.

Abstract in foreign language

A major focus of international science education research is the study of NOS views (see Lederman, 2007) and epistemological beliefs in science (Kampa et al., 2016) and these contents are increasingly reflected in curriculum documents (Elby et al. 2016; Peffer & Ramezani, 2019). However, in Hungary, NOS views have not yet been investigated, and the research presented in this thesis provides the first information on Hungarian students' views about the nature of science. Information on epistemological beliefs in science is already available in Hungary, thanks to a few pilot studies (see Nagy et al., 2021; Z. Orosz & Korom, 2020), but the development of students' epistemology in science has not been investigated in such a large sample. In our research, we aim not only to examine the two research areas separately and then conduct correlation studies between the two variables (e.g., Cho et al., 2011; Deng et al., 2011; Ozgelen, 2012), but also to integrate the research and methodological specificities that characterize the study of NOS views and epistemological beliefs. The logical structure of the thesis attempts to follow the steps of scientific research. Among the preparatory studies, we presented an adaptation of the SINOS questionnaire (Chen et al., 2013), which was used to assess NOS beliefs in a large sample survey, and then tested the Conley questionnaire (Conley et al., 2004) and the person-centered approach used in the research on epistemological beliefs on a sample of sixth-graders. We organized our research into three areas: (1) examining the internal structure of the questionnaires, (2) exploring the development of and individual differences in students' NOS views and epistemological beliefs, and (3) investigating the structural relations between NOS views and epistemological beliefs, as well as the relationships between the independent variables included in the study. For our empirical research, we formulated 11 hypotheses in advance, considering the literature. The data were collected in the spring of the school year 2021/2022. A total of 1,480 students participated in the study, with a mean age of 13.41 (SD = 0.70) years. Among the participants, 672 were boys (45.41%) and 808 were girls (54.59%). In analysing the data, we aimed to demonstrate our methodological diversity. In addition to descriptive statistical analyses, difference and correlation analyses, we employed confirmatory factor analysis, latent profile analysis, cross-tabulation analysis, and structural equation modelling. Our results were as follows: (1) The latent structure and reliability of the SINOS and Conley questionnaires were adequate. (2) There was no correlation between the naïve and sophisticated statement subscales in the questionnaires and no correlation between the naïve subscale and the sophisticated subscale. The sophisticated subscale correlates with sophistication regardless of the content concept. (3) Students are more confident in agreeing with the statements of the sophisticated subscales. (4) Five student profiles were identified for NOS views, and four learner profiles were identified for epistemological beliefs in science. (5) There was a medium-strength relationship between the development of NOS beliefs and the development of epistemological beliefs at the profile level. (6) Advanced NOS beliefs were strong predictors of sophisticated epistemological beliefs in science. (7) Classroom inquiry, classroom NOS content, and school performance were weak predictors of the development of NOS beliefs. The results of our study confirmed 10 of our 11 hypotheses. Our findings align well with previous international research, and based on this, we consider the research to be fruitful. The results of our large-scale survey may also provide relevant information for the international research community. It demonstrates the potential of applying person-centered approaches to the study of NOS views to create developmental portfolios, and presents a new empirical link between NOS views and epistemological beliefs in science. A further research task could involve exploring how to integrate NOS content into classroom research activities effectively, taking into account domestic curricular regulations, infrastructural conditions, and the number of science teachers. This integration aims to promote and raise awareness of the development of students' epistemological beliefs. Achieving this requires designing development programs and evaluating their impact, for which measurement tools are already available as a result of our research.

Item Type: Thesis (Doctoral thesis (PhD))
Creators: Nagy Márió Tibor
Title of the thesis in foreign language: Examining seventh-grade students' views of the nature of science and epistemological beliefs in science
Supervisor(s):
Supervisor
Position, academic title, institution
MTMT author ID
Korom Erzsébet
tanszékvezető egyetemi docens
10002045
Subjects: 05. Social sciences > 05.03. Educational sciences
Divisions: Doctoral School of Education
Discipline: Humanities > Pedagogy
Language: Hungarian
Date: 2024. November 11.
Uncontrolled Keywords: természettudományos nevelés, NOS-nézetek, természettudományos episztemológiai meggyőződések, kvantitatív kérdőívek, profil elemzés, általános iskola; science education, NOS views, epistemological beliefs in science, quantitative questionnaires, profile analysis, elementary school
Item ID: 12223
Date Deposited: 2024. Jun. 28. 13:17
Last Modified: 2024. Oct. 08. 14:50
URI: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/12223
Defence/Citable status: Not Defended. (Do not cite until it has not assigned DOI number!)

Actions (login required)

View Item View Item

Downloads

Downloads per month over past year