Students’ Mathematics-Related Beliefs and Academic Performance: Cross-Sectional Studies in Indonesia

	PDF (disszertáció) Download (2MB)
	PDF (tézisfüzet) Download (272kB)
	PDF (tézisfüzet) Download (85kB)

Magyar nyelvű absztrakt

Az elmúlt évszázad során drámai mértékben megnőtt a tanulók matematika-tanulási teljesítményének hátterében álló tényezőkre vonatkozó kutatások száma. Bár nincs egyetlen válasz a matematikai teljesítmény mögött meghúzódó tényezők magyarázatára, kimutatták, hogy a matematikával kapcsolatos nézetek erős tényezők a diákok matematikai teljesítménye mögött. További kérdések merülnek fel azonban a tanulók nézeteivel és a matematikai teljesítményével kapcsolatban. (1) A személyes ismeretelméleti nézetek inkább tartalomspecifikusak vagy -általánosak? (2) Összefüggenek-e a tanulók matematikával kapcsolatos nézetei további személyes tényezőikkel? (3) Hogyan segítik elő a tanulók matematikai nézetei a matematika tanulása iránti elkötelezettségüket? (4) Hogyan hatnak egymásra a tanulók nézetei és hogyan határozzák meg egymást a matematika tanulásának egyéb nem kognitív tényezőivel? (5) Megjósolják-e a matematikai hiedelmek a tanulók matematikai tanulásban való részvételét? Ezekből a kérdésekből kiindulva az empirikus tanulmányaink a nézetek tartalomspecifikusságának és -általánosságának kérdését igyekeztek megközelíteni. Ezenkívül disszertációnk azt vizsgálta, hogy a matematika oktatásával kapcsolatos nézetek hogyan magyarázzák meg a többi nem kognitív tényezőt és a tanulók matematikai eredményeit. Az első vizsgálatot bemutató tanulmányunk empirikus bizonyítékot szolgáltat a tudásról alkotott nézetek különbségeire a különböző tartalmi területeken. A második vizsgálat empirikus bizonyítékot szolgáltatott a diákok matematikával kapcsolatos nézetrendszer-kérdőíveinek stabilitásáról és megbízhatóságáról indonéz kontextusban, és ez a tanulmány feltárta, hogy a diákok a matematikával kapcsolatos nézeteik tekintetében hogyan különböznek személyes tényezőik, például etnikai hovatartozásuk alapján. A harmadik vizsgálat feltárta, hogy a matematikai hiedelmek megmagyarázhatják a matematikai elkötelezettséget. A negyedik tanulmány feltárta, hogy a matematikával kapcsolatos nézetek és a szülők iskolai végzettsége hogyan függenek össze a matematikai eredmények meghatározásában a motivációval és attitűddel. Az ötödik vizsgálat feltárta, hogy Indonéziában a legtöbb diák hallgatólagosan úgy gondolja, hogy minden szöveges feladat megoldható rutinműveletek elvégzésével. E tanulmányok eredményei empirikus bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogyan lehet javítani a matematikaoktatás minőségét Indonéziában.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

Over the past century, there has been a dramatic increase in research about the factors behind students’ performance in mathematics learning. Although there is no single answer to explain the factor behind mathematics performance, beliefs about mathematics have been shown to be the strong factors behind students’ achievements. However, further questions arise about students’ beliefs and their performance in mathematics learning. (1) Are the personal epistemological beliefs more specific or general domain? (2) Are students’ beliefs about mathematics associated with their personal factors? (3) Do mathematical beliefs predict students’ engagement in mathematics learning? (4) How do students’ beliefs interact and determine each other with other non-cognitive factors in mathematics learning? (5) How do students believe in word problem-solving in mathematics? Based on these questions, this study-based dissertation attempts to address the issue of the generality-specificity domain of beliefs. Moreover, this dissertation explored how beliefs about mathematics education explain other non-cognitive factors and students’ mathematics achievements. The first investigation provides empirical evidence of the differences in beliefs about knowledge in the different field studies. The second study provided empirical evidence about the stability and reliability of students’ mathematics-related belief questionnaires in the Indonesian context, and this study revealed that students differ in terms of beliefs about mathematics based on their personal factors, such as their ethnicity. The third study pointed out that mathematical beliefs can explain mathematical engagement. The fourth study revealed that beliefs about mathematics and parents’ educational level are associated with motivation and attitude in determining mathematics achievements. The fifth study revealed that most of the students in Indonesia implicitly believe that all word problems can be solved by performing routine operations. The findings of these studies provide empirical evidence on how to improve the quality of mathematics education in Indonesia.

Tétel nézet