Kutatási készségek fejlesztése a kémiaórán: egy 10. évfolyamon végzett kísérlet tapasztalatai

Orosz Gábor
Kutatási készségek fejlesztése a kémiaórán: egy 10. évfolyamon végzett kísérlet tapasztalatai.
Doctoral thesis (PhD), University of Szeged.
(2023)

[thumbnail of OroszG_PhD értekezés_végleges.pdf] PDF (thesis)
Download (12MB)
[thumbnail of OroszG_Doktori értekezés tézisei_végleges.pdf] PDF (booklet)
Download (355kB)
[thumbnail of OroszG_Abstract_en_final .pdf] PDF (booklet)
Download (154kB)

Abstract in Hungarian

A Nemzeti alaptanterv (2012), a kémia kerettantervek és az érettségi vizsgakövetelmények elemzése azt mutatta, hogy a kémiaoktatás fontos célja a kutatási készségek fejlesztése, de az újgenerációs kémiatankönyvek vizsgálata során kiderült, hogy hiányoznak a kérdésfeltevéssel, hipotézisalkotással, a kísérlettervezéssel és a változókkal kapcsolatos tankönyvi feladatok. Ezért további feladatokra és a tanításban közvetlenül alkalmazható, kipróbált és bevált fejlesztő programokra van szükség (Szalay et al., 2020; Szalay et al., 2021). Kutatásunkban a „Karbonsavak és észterek” című tanegység tanításához kapcsolódóan dolgoztunk ki egy fejlesztő programot tizedik évfolyamos tanulók számára. A program célja a kísérleti változókkal kapcsolatos készségek (control of variables strategy – CVS) fejlesztése. Ezek a készségek elengedhetetlenek a megfelelő kísérlettervezéshez és a bizonyítékokon alapuló következtetések levonásához (Chen & Khlar, 1999). Ezek nélkül a tanulók nem tudják megkülönböztetni a helyes és a helytelen kísérleti elrendezéseket, és így megbízhatatlan következtetésekre jutnak (Kuhn, 2007). A CVS fejlesztése segíthet a tanulóknak a kritikai gondolkodás és a problémamegoldás fejlesztésében is (Kuhn, 2008). A program elsősorban a kutatásalapú tanuláson alapul, amelyről egy korábbi esettanulmányunkban (Orosz et al., 2023) megállapítottuk, hogy hatékony, ha megfelelő támogatást biztosítunk a tanulók számára. A fejlesztő kísérletre 2019 tavaszán került sor. A beavatkozás kontroll- és kísérleti csoportos, elő-utóméréses kutatási elrendezést követett. A minta városi középiskolák 10. évfolyamos diákjaiból tevődött össze. A kísérleti csoport öt osztályból állt (N = 121; életkor = 16,7 év, szórás = 0,4 év; fiú 42,1%, lány 57,9%), a kontrollcsoport hat osztályt tartalmazott (N = 151; életkor = 16,8 év, szórás = 0,4 év; fiú 50,3%, lány 49,7%). A kutatási készségeket egy számítógépes teszttel (Kutatási készségek teszt), a CVS-t pedig papír alapú tesztekkel (Kísérleti változók I-II. tesztek) mértük. Ezen kívül kérdőívekkel vizsgáltuk a kémiatanulási motivációt (Chemistry Motivation Questionnaire II – CMQ II, Glynn et al., 2011 alapján) és a kémia tantárgyi attitűdöket. Az eredmények azt mutatják, hogy a fejlesztésnek csekély hatása volt a diákok teljesítményére a Kutatási készségek utóteszten (Cohen d = 0,315). A kísérleti csoport átlagpontszáma nagyobb volt, mint a kontrollcsoporté, de a különbség nem volt szignifikáns. A Kísérleti változók teszten az utómérésben azonban a kísérleti csoport szignifikánsan jobb átlagteljesítményt ért el, mint a kontrollcsoport. A hatásméret közepes (parciális eta-négyzet = 0,159), ha a modellbe kovariánsként bevonjuk a Kutatási készségek előteszt, a Kísérleti változók előmérés és a CMQ II előmérés eredményeit. Így a program hatékonynak bizonyult a tanulók kísérleti változókkal kapcsolatos készségeinek fejlesztésében. Nem találtunk szignifikáns különbséget a tanulók fejlődésében a Kísérleti változók előmérés eredményei alapján képzett képességszintek és a nemek szerint, ami arra utal, hogy a gyenge, a közepes és a jó képességszintű tanulók, illetve a fiúk és a lányok is egyformán profitáltak a fejlesztésből. A beavatkozás során mind a kísérleti, mind a kontrollcsoportban csökkent a kémiatanulás motivációja, ami összhangban van Salta és Koulougliotis (2015) eredményeivel. A varianciaelemzés és a hatásméret-számítások alapján a beavatkozás nem befolyásolta a tanulási motivációt és a kémiatantárgyi attitűdöt. A diákok visszajelzései azt mutatják, hogy a kísérleti csoportban lévők élvezték a témákat, és úgy érezték, hogy jobban megértették azokat. A kutatásalapú tanulás volt a legnépszerűbb a beavatkozás során alkalmazott módszerek közül, amelyet a játékok és a feladatlapok követtek. Mindezek alapján megállapítható, hogy a fejlesztő program eredményesen alkalmazható a tizedikes diákok kísérleti változókkal kapcsolatos készségeinek fejlesztésére.

Abstract in foreign language

The analysis of the National Core Curriculum (2012), the chemistry framework curricula and the school-leaving examination requirements showed that the development of inquiry skills is an important goal of chemistry teaching in Hungary, but the results of the textbook analysis show that there is a lack of exercises that require formulating questions, hypotheses, designing experiments and working with variables. There is therefore a need for additional tasks and tried and tested educational intervention programmes that can be directly implemented in teaching (Szalay et al., 2020; Szalay et al., 2021). In our research, we have developed an intervention for tenth-grade students related to the teaching of the „Carboxylic acids and esters” unit. The programme aims to foster the control of variables strategy (CVS). These skills are essential for proper experimental design and for drawing evidence-based conclusions (Chen & Khlar, 1999). Without them, students cannot distinguish confounded experiments and unconfounded experiments and thus reach unreliable conclusions (Kuhn, 2007). Developing CVS can also help students to develop critical thinking and problem-solving skills (Kuhn, 2008). The programme is primarily based on inquiry-based learning (Orosz et al., 2023), which we found in a previous case study to be effective when appropriate scaffolding is provided. The educational experiment took place in spring 2019. The intervention followed a control- and experimental-group, pre-posttest research design. The sample consisted of grade 10 students from urban high schools. The experimental group consisted of five classes (N = 121; Age = 16.7 years, SD = 0.4 years; boy 42.1%, girl 57.9%) and the control group contained six classes (N = 151; Age = 16.8 years, SD = 0.4 years; boy 50.3%, girl 49.7%). Inquiry skills were assessed with an online test (Inquiry skills test), and the CVS was assessed using paper-and-pencil tests (CVS tests). In addition, we examined the impact of the intervention on students' attitudes towards chemistry and chemistry learning motivation, using an adapted questionnaire (Chemistry Motivation Questionnaire II – CMQ II, based on Glynn et al., 2011). The results show that the intervention had a small effect on students' performance in the Inquiry skills post-test (Cohen's d = 0.315). The experimental group had a larger mean score than the control group, but the difference was not significant. The experimental group had a significantly better average performance in the CVS post-test than the control group. The effect size is medium (partial eta-squared = 0.159) when the results of the Inquiry skills pretest, the CVS pretest and the CMQ II pretest are included as covariates in the model. Thus, the program has been shown to be effective in enhancing students' skills in identifying and controlling variables. There is no significant effect of performance categories when included as an independent variable in the model, nor is the interaction of performance categories and the intervention significant, suggesting that low, medium and high-performing students benefited equally from the programme. Furthermore, there is no significant effect of gender when included as an independent variable in the model, so it can be concluded that the development does not differentiate between boys and girls. During the intervention, both the experimental and control groups' motivation to learn chemistry decreased, which is in line with the results of Salta and Koulougliotis (2015). Analysis of variance and effect size calculations suggest that the intervention did not affect learning motivation and attitudes towards chemistry. Student feedback suggests that students in the experimental group enjoyed the topics and felt that they gained a greater understanding. Of the methods used in the intervention, inquiry-based learning was the most popular, followed by games and worksheets. Our research has shown that the CVS of tenth-grade students can be fostered through our intervention programme during chemistry teaching. In the thesis, we present the implications of the findings, the limitations, and the possible improvements.

Item Type: Thesis (Doctoral thesis (PhD))
Creators: Orosz Gábor
Title of the thesis in foreign language: Fostering Inquiry Skills During Chemistry Education: Conclusions from an Educational Intervention Programme for Grade 10 Students
Supervisor(s):
Supervisor
Position, academic title, institution
MTMT author ID
Korom Erzsébet
tanszékvezető egyetemi docens, Neveléstudományi Intézet SZTE / BTK
10002045
Subjects: 05. Social sciences > 05.03. Educational sciences
Divisions: Doctoral School of Education
Discipline: Humanities > Pedagogy
Language: Hungarian
Date: 2023. November 21.
Uncontrolled Keywords: kémiatanítás, kutatási készségek, változók kontrollja stratégia, kutatásalapú tanulás, fejlesztő kísérlet, középiskola; chemistry education, inquiry skills, control of variables strategy, inquiry-based learning, educational intervention, secondary school
Item ID: 11829
Date Deposited: 2023. Jul. 26. 14:38
Last Modified: 2024. Jan. 22. 12:49
Depository no.: B 7289
URI: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/11829
Defence/Citable status: Not Defended. (Do not cite until it has not assigned DOI number!)

Actions (login required)

View Item View Item