A bioaktív lipidek és a zsírsav-bioszintézis szerepe a Candida Parapsilosis virulenciájában

Grózer Zsuzsanna Barbara
A bioaktív lipidek és a zsírsav-bioszintézis szerepe a Candida Parapsilosis virulenciájában.
Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem.
(2015)

[img]
Előnézet
PDF (disszertáció)
Download (3MB) | Előnézet
[img]
Előnézet
PDF (tézis)
Download (317kB) | Előnézet
[img]
Előnézet
PDF (tézis)
Download (263kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Az utóbbi évtizedekben szembesülhettünk a különböző Candida fajok által okozott opportunista fertőzések megnövekedett számával, főként az immunszupresszált betegek számának világszerte történő növekedése miatt. A nemzetség tagjai közül a fertőzések során leggyakrabban izolált fajok a Candida albicans, a Candida glabrata és a Candida parapsilosis. Ezen mikrobák egyéb mikroorganizmusokkal együtt az emlősök természetes mikrobiota közösségének részét képezik. A C. parapsilosis nem obligát humán patogén, elsősorban nem humán forrásokból izolálták, azonban mint humán kommenzalista, egyike azon gombáknak, amelyet az ember bőrfelszínéről izolálnak. Bizonyos hajlamosító tényezők megléte esetén súlyos kórfolyamatokat válthat ki, elsősorban elégtelen immunrendszerrel rendelkező betegek esetében. A C. parapsilosis katétereken, implantátumokon, valamint egyéb orvosi eszközökön történő megtapadását követően, biofilmképzés révén képes a kórházi környezetben fennmaradni. Ezen képességének következtében, a C. albicans-szal ellentétben, elsősorban horizontális terjedés jellemzi. Ismertek bizonyos hajlamosító tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a C. parapsilosis fertőzések kialakulásához. Ilyenek például az extrém magas glükóz-, illetve lipidtartalmú oldatok, a beépített protézisek és egyéb implantátumok alkalmazása. Így a legyengült immunrendszerű betegek mellett azok tartoznak a fokozottan veszélyeztetettek körébe, akik valamilyen, legtöbbször a gasztrointesztinális rendszert érintő sebészeti beavatkozáson estek át. A klinikumban ezen fertőzések leggyakoribb jellemzői a láz, a szeptikus sokk és a veseelégtelenség, továbbá tumorosodás és diabetes mellitus is kialakulhat. A leginkább érintett célcsoportok az újszülöttek, a transzplantáción átesettek és az idősek köréből kerülnek ki. Mivel a candidiázisok legfőbb okozója a C. albicans, az elmúlt 30 évben erről a fajról halmozódott fel a legtöbb molekuláris és genetikai ismeretanyag a nemzetség tagjai közül. A közelmúltban azonban néhány nem-albicans Candida faj genomszekvenciája is meghatározásra került, így lehetőség nyílt genetikai hátterük és ezáltal biológiai működésük részletesebb megismerésére. Ezen opportunista patogén fajokról gyűjtött információk hozzásegítenek az antifungális terápiák, irányított immun-beavatkozások, illetve a gombafertőzések diagnosztizálásának fejlődéséhez. A Candida fertőzések patomechanizmusát számos virulenciafaktor határozza meg, ezek közül a legjelentősebbek a gazdasejteken történő megtapadás, a pszeudohifa- és biofilmképzés, valamint a hidrolitikus enzimek szekréciója. Annak ellenére, hogy intenzív kutatás folyik a gombák virulenciafaktorainak meghatározásának érdekében, igen keveset tudunk a virulencia tényezőkről a C. parapsilosis esetében, jóllehet ezek a kutatások alapul szolgálhatnának a diagnózis, a kezelés és a lehetséges megelőzés hatékonyságának növeléséhez. Munkánk során célul tűztük ki a C. parapsilosis egy lehetséges virulenciafaktorának, a gomba prosztaglandin termelésének, illetve bioszintézisének vizsgálatát. A prosztaglandinok 20 szénatomból felépülő zsírsav metabolitok, melyek szerepet játszanak az immunválasz szabályozásában. Az emlősök arachidonsavból (AA) állítják elő ciklooxigenázok segítségével. Annak ellenére, hogy a gombáknál nem található ciklooxigenáz homológ, néhány patogén faj képes a gazdától származó AA-ból prosztaglandin előállítására. C. albicans esetében a zsírsav deszaturáz homológ Ole2 enzimet potenciális kulcsfaktorként azonosították a prosztaglandin-bioszintézis folyamatában, mivel a gomba által termelt prosztaglandin fontos szerepet játszhat a patogenezisben azáltal, hogy a gazda prosztaglandin-függő immunválaszát zavarja. Munkánk során bizonyítottuk, hogy a C. parapsilosis, hasonlóan a C. albicans-hoz, képes prosztaglandin előállítására exogén AA-ból. Megvizsgáltuk a C. parapsilosis feltételezett zsírsav deszaturáz CpOle2 enzimének prosztaglandin-bioszintézisben és de novo zsírsav-bioszintézisben játszott szerepét. Microarray analízis segítségével további géneket azonosítottunk, melyek szerepet játszhatnak a prosztaglandin-szintézisben. Elvégeztük ezen gének irányított génkiütését és a deléciós törzsek vizsgálatát. Eredményeink alapján a CpUGA3 transzkripciós faktort kódoló gén deléciója lényegesen alacsonyabb szintű prosztaglandin-termelést eredményezett a vad típusú törzshöz képest.

Mű típusa: Disszertáció (Doktori értekezés)
Doktori iskola: Biológia Doktori Iskola
Tudományterület / tudományág: természettudományok > biológiai tudományok
Magyar cím: A bioaktív lipidek és a zsírsav-bioszintézis szerepe a Candida Parapsilosis virulenciájában
Idegen nyelvű cím: The role of bioactive lipids and fatty acid biosynthesis in Candida Parapsilosis virulence
Témavezető(k):
Témavezető neveBeosztás, tudományos fokozat, intézményEmail
Dr. Gácser Attilatudományos főmunkatárs, Ph.D., SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszékgacsera@gmail.com
Dr. Hamari Zsuzsannaegyetemi docens, Ph.D., SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszékhamari@bio.u-szeged.hu
EPrint azonosító (ID): 2505
Publikációban használt név : Grózer Zsuzsanna Barbara
A mû MTMT azonosítója: 2994639
doi: 10.14232/phd.2505
A feltöltés ideje: 2014. dec. 08. 10:49
Utolsó módosítás: 2017. jún. 23. 15:10
Egyebek (raktári szám): B 5860
URI: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2505
Védés állapota: védett

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet