Az iskolai és iskolán kívüli zenei nevelés egyéni, családi és társadalmi megítélése általános iskolás és gimnáziumi tanulók, szülők és tanárok körében

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (8MB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (903kB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (251kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Empirikus vizsgálatom célja, hogy meghatározza a zene fontosságát és presztízsét a tanulók életében, valamint feltárja a diákok ének-zenéhez fűződő negatív hozzáállásának okait (Pintér, 2018, 2020; Pintér & Csíkos, 2020). Ezenkívül ez a tanulmány lehetőséget kínál arra, hogy megvizsgálja és megértse a diákok attitűdjeiben és nézeteiben bekövetkező változásokat az általános iskolából a középiskolába való átmenet folyamán a zene és nem zenetagozatos osztályokban (Pintér, 2021). A zene társadalmi megítélését 11 megyei jogú városban működő iskola, zenetagozatos és nem zenetagozatos osztályokba járó általános iskolás tanulói és gimnazistái (N=1550), valamint szülei (N=1550), illetve az ének-zene tantárgyat tanító tanárok (N=15) körében vizsgáltam. A vizsgálat a tanulók és szüleik körében kérdőíves kikérdezés, míg a tanárok körében interjú-módszer segítségével történt. Az eredmények azt mutatták, hogy a zene meghatározó szerepet tölt be a diákok életében. Azonban az eredményekből kirajzolódott, hogy a tanulók énekórákhoz fűződő attitűdjét számos tényező befolyásolja, melyek között kulcsfontosságú szerepet játszik a tanulók énekléshez és énektanárukhoz fűződő attitűdje, valamint a zenetanulás fontosságáról és hasznosságáról alkotott nézetei. A megkérdezett tanulók elsősorban a hangulatszabályozás és a szociális interakciók kapcsán hallgattak zenét szabadidejükben, ugyanakkor némely diák körében a zene (különösen a popzene) háttérzeneként történő hallgatása is jellemző volt. Az eredmények rávilágítottak arra is, hogy a zenetagozatos osztályokba járó tanulók szignifikánsan jobban kedvelték a zenét az iskolán belül és kívül, mint a nem zenetagozatos társaik. Ugyanakkor mindkét tagozaton felfedeztünk az énekórákhoz fűződő negatív attitűdöket, különösen a 6. és 10. évfolyamokon. A nem zenetagozatos tanulók magasabb arányban kifogásolták a népzenei és klasszikus zenei szemelvények és a szolmizáció tanulását, mint a zenetagozatos tanulók. Ugyanakkor a tanulók többsége fokozott érdeklődést tanúsított a könnyűzene iránt mindkét tagozaton. Az eredmények azt mutatták, hogy a tanulók elsősorban a hangulatszabályozás céljából hallgattak (könnyű)zenét szabadidejükben, amely részben magyarázatot ad a diákok ének-zeneórai tevékenységekhez fűződő elvárásaival kapcsolatban.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The purpose of this dissertation was to determine the importance and prestige of music in students’ lives and to reveal the reasons for students’ negative attitudes toward school music (Pintér, 2018, 2020; Pintér & Csíkos, 2020). Furthermore, this study offers the opportunity to investigate and understand the changes in attitudes and beliefs of students through the transition from elementary to secondary school in music and non-music classes (Pintér, 2021). The aim of this study is to explore the aim and importance of music education among students, parents and teachers. Participants were recruited from 11 Hungarian county towns by selecting music class and general class students (N=1550), as well as their parents (N=1550) by a questionnaire. Furthermore, music teachers (N=15) were interviewed to share their beliefs and experience about the aim and state of school music. Findings showed that music has considerable prestige in students’ lives. However, students ’attitudes toward school music are influenced by a number of factors, including students’ attitudes toward singing, judging the singing teacher, and their views on the importance and usefulness of learning music (Pintér, 2018). Music was primarily used for mood management and social interactions, but many students also listened to music as a background activity, particularly pop music. On the other hand, those students who learned music in special music classes preferred music significantly within and out-of-school as compared to students who received music 1 or 2 lessons per week. At the same time, we discovered negative attitudes toward music lessons in both types of classes, especially in grades 6 and 10. Non-music students were more likely to object to learning folk and classical music excerpts and solmization than music students. At the same time, the majority of students showed an increased interest in light music in both departments. The results showed that students listened to (popular) music in their spare time primarily for mood control, which partly explains students ’expectations for singing and music lesson activities.

Tétel nézet