A magyar országgyűlési választási rendszer földrajzi torzulásainak vizsgálata

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (9MB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (746kB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (826kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

A demokráciákban aktuális kérdés, hogy a különböző típusú választási rendszerek hogyan alakítják át a szavazók által leadott voksokat képviselői helyekké. A földrajzi tér politikai reprezentációra gyakorolt hatása azokban az országokban fontos, ahol valamilyen területi beosztásban adják le a szavazatokat, ami a többségi és a vegyes választási rendszerekre jellemző. Magyarországon a rendszerváltozás során létrehozott vegyes választási rendszerben a választókerületek szavazóinak száma nagy egyenlőtlenségeket mutatott.Ez az egyenlőtlenség a demográfiai és migrációs folyamatok jóvoltából tovább nőt és ezért szükségessé vált a választási rendszer korrekciója. 2011 óta az új feltételek átírták a választások kereteit és a parlamenti képviselők számát 386-ról 199-re változtatták. Az átalakítások magukban foglalták az egyéni választókerületek számának 176-ról 106-ra történő csökkentését és a határok teljes átrajzolását egyaránt. Az előzőekből adódóan a doktori disszertáció arra a fő kérdésre keresi a választ, hogy milyen földrajzi torzulások jellemezték a magyar választási rendszert 2002 és 2018 között? Ezen fő kutatási kérdés megválaszolásához több részkérdésen keresztül vezet az út. A disszertáció társadalmi, demográfiai és választási adatokat felhasználva matematikai, statisztikai és térinformatikai elemzéseken alapul. A dolgozat rávilágít az országgyűlési választások alapján, hogy 2002 és 2018 között a földrajzi torzulások (gerrymandering, malapportionment, reactive malapportionment) hogyan alakították az egyenlőtlenségeket. A dolgozat kimutatja, hogy a kerületek átrajzolása mellett a politikai reprezentációt a választópolgárok is dinamikusan formálják és a térbeli mintázat idővel átalakul. Ebből adódik, hogy a választókerületek időtállóbb kialakításánál a települési és a nagyvárosokon belüli demográfiai és választási földrajzi folyamatokat is figyelembe kell venni, hogy ne sérüljön az egyenlő szavazat elve.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

In modern democracies it is a vital issue how different electoral systems convert the votes cast by the voters to parliamentary seats. The effects of geography on political representation is of high importance especially in those countries where the votes are cast within some territorial framework which is especially the case in majority based or mixed electoral systems. The relevance of this Ph.D. dissertation is that in the mixed electoral system having been applied in Hungary since the change of regime, the number of the voters in the constituencies has shown great inequalities. This inequality has further grown due to demographic changes, therefore, the correction of the electoral system became necessary. After 2011 the new law transformed the framework of the elections and reduced the number of MPs from 386 to 199. The changes have involved the reduction of the number of individual constituencies from 176 to 106 and the complete rearrangement of the borders. Therefore during my research primarily I wanted to answer the following question: what type of electoral bias did characterize the Hungarian electoral system between 2002 and 2018? In order to answer this main research question, I have had several partial questions to be answered. The dissertation based on mathematical, statistical and Geographic Information System analysis using social, demographic and election data. Based on Hungarian parliamentary elections the dissertation highlights that the geographical bias (gerrymandering, malapportment, reactive malapportionment) how shaped the inequalities between 2002 and 2018. It is important to emphasize that political representation is dynamically formed by the voters and the spatial pattern countinuously changes over time. Therefore, the demographical and mobility processes taking place in the rural and urban areas also have to be taken into consideration when drawing the boundaries of constituencies so that the principle of equal voting should not be violated.

Tétel nézet