Mixed Media to Build a New Interpretation of the 1965–1966 Massacre in Indonesia from the Victim’s Point of View in W.J.T. Mitchell’s Perspective

	PDF (disszertáció) Download (2MB)
	PDF (tézisfüzet) Download (219kB)
	PDF (melléklet) Download (93kB)

Magyar nyelvű absztrakt

ABSZTRAKT A kép jelentősége középponti vitatéma volt az elmúlt évtizedekben mind az egyetemi szférában, mind pedig a közéleti kultúrában. W. J. T. Mitchell „képi fordulatnak” nevezi ezt a változást, hogy jelezze a nyelvi fordulathoz képest történt eltérést. A képi fordulat természetesen kihatással van a népirtást és tömegmészárlást érintő tanulmányokra is. Jelen kutatás középpontja a kevert média (mixed media), pontosabban egy grafikai narratíva, amelynek címe: Sejarah Gerakan Kiri Indonesia untuk Pemula [The History of the Indonesian Left Movement for Beginners]. A kevert média ezen megnyilvánulása egy olyan erőteljes eszköz, amely lehetővé teszi az 1965-1966-os indonéziai mészárlásoknak az áldozatok szempontjából megalkotott, új – Mitchell elméletének perspektívájában megfogalmazott – interpretációját. Az 1965-1966-os indonéziai tömegmészárlásban több, mint 500 000 embert öltek meg, és több mint egymillió embert tartóztattak le jogi eljárás nélkül. A mészárlás elsősorban az Indonéziai Kommunista Párt (Partai Komunis Indonesia, PKI) tagjait, vagyis a partizánokat célozta. Ehhez járult még az, hogy az állam sokféle kulturális terméket, mint például filmeket és emlékműveket, használt a történtek elfedésére, a történelem torzítására. Erre a helyzetre való reakcióként, számos túlélő és művész az 1965-1966-os mészárlások alternatív elbeszéléseit hozta létre a média különböző területein. Az áldozatok szempontjából készített egyik narratíva az az 527 oldalas illusztrált könyv, amelynek a címe The History of the Indonesian Left Movement for Beginners (2016), és amit az illusztrátorok egy csoportja publikált, Yayak Yatmaka koordinálásával. Ez a kutatás Mitchell kulcsfontosságú fogalmait (képi fordulat /pictorial turn/, metakép /metapicture/, biokép /biopicture/, kép és szöveg viszonya, a képek ereje) alkalmazza annak érdekében, hogy megvizsgálja a kevert médiát (mixed media), és annak erejét az 1965-1966-os indonéziai mészárlások új interpretációjának kialakítása tekintetében. A kutatások eredményeként megszületett disszertáció azt mutatja, hogy a kevert média (mixed media) nagyon erőteljes eszköz lehet az 1965-1966-os indonéziai mészárlások bemutatásában. Különösen az elkövetőket bemutató azon metaképek, amelyek az állatokként való ábrázolás képi metaforáját alkalmazzák, illetve a tömeges erőszak mértéktelenségét kifejező metaképek. Ez a kutatás arra is rámutat, hogy az 1956-1966-os indonéziai mészárlásokat bemutató kép (image) egyúttal olyan biokép (biopicture) is, amely mindig transzformálódik más médiákba, annak ellenére, hogy az indonéz állam betiltotta az áldozatok szempontjából készült narratívákat. A mészárlásokat befogadók megértésének elősegítése érdekében, az illusztrált könyv olyan vizuális narratívát használ, ami támogatja a szöveges narratívát. Az áldozatok nézőpontjából készített ezen kevert média alkotás, vagyis az illusztrált könyv, alkalmazza a „kép a kép ellen” stratégiáját is, hogy szembe helyezkedjen, illetve hárítsa az állami, vagyis a mester narratíva képeinek hatását.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

ABSTRACT   The significance of the image has been a central topic of discourse both in the academic sphere and public culture in recent decades. W.J.T. Mitchell calls this change the “pictorial turn” to mark a shift from the linguistic turn. The pictorial turn also impacts genocide and massacre studies. Images are not only tools for illustrating, but are also the main elements that contribute to knowledge formation of tragedy and memory transmission. The central concern of this research is mixed media, a graphic narrative entitled Sejarah Gerakan Kiri Indonesia untuk Pemula [The History of the Indonesian Left Movement for Beginners]. This mixed media work is a powerful instrument to build a new interpretation of the 1965–1966 massacre in Indonesia from the victims’ point of view, based on Mitchell’s perspective.  The 1965–1966 massacre in Indonesia killed more than 500,000 and arrested more than one million people without trial. The massacre targeted the members or partisans of the Indonesian Communist Party [Partai Komunis Indonesia] (PKI). In addition, the state used many cultural products, such as films and monuments, as means of indoctrination. In reaction to the situation, many survivors and artists have created alternative narratives of the 1965–1966 massacre in various media. One of the victim narratives is a 527-page illustrated book entitled The History of the Indonesian Left Movement for Beginners (2016), published by a group of illustrators, coordinated by Yayak Yatmaka.  This research employs Mitchell’s key concepts, such as the pictorial turn, metapicture, biopicture, the relationship of image and text, and images’ power, to examine mixed media and its power to build a new interpretation of the 1965–1966 massacre in Indonesia. This study suggests that mixed media can be a powerful instrument to represent the 1965–1966 massacre in Indonesia, primarily through its metapicture of perpetrators in animal visual metaphors and metapicture of mass violence in visual excess. This study also finds that Indonesia's 1965–1966 massacre image is a biopicture that always transforms into other media, despite the Indonesian state’s banning of the victim narrative. To enhance the viewers’ understanding of the massacre, the illustrated book employs a visual narrative to support the verbal narrative. The victim narrative mixed media also uses the “image against image” strategy to counter the master narrative’s images.

Tétel nézet