Ionotropic glutamate antagonism in the 4-aminopyridine rat convulsion model: the morphological and functional aspects of the acute seizure

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (2MB)
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (366kB)

Magyar nyelvű absztrakt

1. BEVEZETÉS Az idegsejt-tevékenység kóros mértékűen fokozott szinkronizációja, valamint a serkentő és gátló tényezők közti egyensúlyzavar tekinthető a központi idegrendszeri görcstevékenység kórélettani alapjának. Míg a hagyományos terápiás protokollok a gátló neurotranszmisszió megerősítésére fókuszálnak, az excitátoros válaszok gátlása kurrens kutatások tárgya, bár az eredmények jelentős része az NMDA-receptorok közvetítette jelenségekre korlátozódik. A K+-csatorna-blokkoló 4-aminopriridin (4-AP) generalizált tónusos-klónusos görcstevé-kenységgel (GTCS) együtt járó konvulziók kiváltására alkalmas vegyület in vivo állatmodellben. A fenntartott, ismétlődő, szinkronizált idegsejt-kisülés, az ún. “burst firing” alapjelensége a központi idegrendszeri konvulzióknak. Az elhúzódó neuronális depolarizáció elősegíti mind a gátló, mind a serkentő neurotranszmitterek felszabadulását, kiváltképp a glutamátét (GLU). Az azonnali korai gének (IEG) közé tartozó c-fos egy indukálható transzkripciós faktor, amely fontos szerepet játszik számos sejtmagi regulációs folyamatban. A c-fos mRNS transzkripció szoros korrelációt mutat az elektrofiziológiailag igazolt sejtaktivitással, ezáltal a sejtmagban megjelenő Fos protein a fokozott neuronális aktivitás szenzitív markerének tekinthető. Többek között az NMDA- és AMPA-receptorok közvetítette jelátviteli folyamatok indukálják a c-fos transzkripciót. Az astrocyták perikapilláris végtalpainak duzzadása a görcstevékenység egyik legkorábbi megfigyelhető neuropatológiai elváltozása. A görcstevékenység farmakológiai gátlása csökkenti az agyödémát számos kísérletes modellben. A nagy affinitású nyitott csatorna blokkoló NMDA-receptor antagonista MK-801 (dizocilpin maleát) potens antikonvulzív vegyület, neuroprotektív a görcstevékenységhez társuló károsodásokkal szemben. A GYKI 52466 egy szelektív, nem-kompetitív, valószínűleg alloszterikus antagonistája az AMPA-altípusú ionotróp glutamát-receptoroknak, igazolt antikonvulzív, antinociceptív, neuroprotektív hatásokkal. Az agykéreg és a hippocampus szinapszisai általában NMDA- és AMPA-receptorokat egyaránt tartalmaznak. Korábbi vizsgálataink szerint a 4-AP akut konvulziós modellben előkezelésként alkalmazott NMDA-receptor antagonisták szignifikánsan csökkentették a c-fos expressziót a vizsgált neo- és allocorticalis területeken, valamint szignifikánsan csökkentették a GTCS megjelenési arányát vagy megnövelték kialakulásának látenciáját. 2. CÉLKITŰZÉSEK A. Veronai kooperációs partnereink előzetes tapasztalataira alapozva, olyan tanulmányt terveztünk, amely fMRI segítségével írja le a 4-AP-modellt, különös tekintettel a regionális agyi vérátáramlásra (rCBF) és a víztereket jellemző látszólagos diffúziós együtthatóra (ADC). B. Az AMPA-receptor antagonizmus célja az volt, hogy leírjuk a GYKI 52466 hatását a 4-AP modellben, valamint a parvalbumin-pozitív gátló sejtpopuláció aktivációjában bekövetkezett változásokat megfigyeljük. C. Az NMDA-antagonista MK-801 szignifikánsan csökkentette a görcstevékenységhez társuló astrocyta-duzzadást az agykéregben, így összehasonlíthatjuk az NMDA- és az AMPA-receptor antagonizmus hatását a perikapilláris ödémára és a neuronális aktivációra...

Tétel nézet