Assessment of memory and executive function in major neuropsychiatric disorders using eye-tracking and neuromodulation

Preview	PDF (thesis) Download (1MB) | Preview
Preview	PDF (booklet) Download (455kB) | Preview
Preview	PDF (booklet) Download (522kB) | Preview

Abstract in Hungarian

Az alkoholbetegség és a major depresszió olyan mentális betegségek, amelyek világszerte súlyos népegészségügyi problémát jelentenek. Vizsgálataink során célunk az volt, hogy az alkoholbetegség és a major depresszió olyan kognitív komponenseit vizsgáljuk, amelyek nehézségeket okoznak a betegek mindennapi életében, és amely funkciók javulása adott esetben pozitív hatással lehet a kezelés sikerességére és a relapszusok megakadályozására nézve. Az alkoholbetegek gátláskontrollja mögött álló neuronális folyamatok és ezek szerepe az absztinencia fenntartásában további kutatásokat igényelnek. Hasonlóan releváns terület a szermentesség fenntartása szempontjából az affektív tünetek vizsgálata. A depressziós és szorongásos tünetek negatívan befolyásolhatják a kognitív teljesítményt és növelhetik egy jövőbeli relapszus esélyét. Vizsgálatunk eredményei szerint az alkoholbetegek az előhívás során nem voltak képesek az egészségesekhez hasonló mértékben legátolni memória előhívási folyamatokat. A vártnak megfelelően a tanulás során többször kellett az ingerpárokat megnézniük ahhoz, hogy a kontrollszemélyekhez hasonló pontossági szintet érjenek el. Az alkoholbetegek depressziós és szorongásos tünetei és impulzivitás szintje negatívan befolyásolták az asszociatív memória feladaton nyújtott teljesítményüket. klinikai tünetek végrehajtó funkciókra gyakorolt hatása kihat a páciensek mindennapi életére, ezeknek a folyamatoknak a pontosabb ismerete a betegeket és hozzátartozóikat is segítheti abban, hogy a terápia célzottabb és specifikusabb legyen. Ezenfelül a betolakodó emléknyomok legátlásának képessége alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó ingerek esetén kulcsfontosságú lehet a hosszútávú absztinencia fenntartásában. Az alkoholbetegséghez hasonlóan major depresszióban is jellemző a kognitív deficit előfordulása. A kognitív aspektusok közül kiemelendő a jutalmazás/büntetés feldolgozása, amely korábbi kutatások alapján összefüggést mutat a tünetek súlyosságával és egy újabb depressziós epizód bekövetkeztével. A major depresszióval diagnosztizált páciensek hipotézisünknek megfelelően kevesebb elemet tudtak helyesen felidézni az asszociatív memóriafeladat előhívási szakaszában a kontrollszemélyekhez képest. Az érzelmi arckifejezések és az arcokhoz kapcsolt virtuális jutalom/ veszteség a vártaknak megfelelően különbözőképpen befolyásolta a válaszadásban a depressziós pácienseket a kontrollszemélyekhez képest. A páciensek esetében a jutalmazással társított arcok hosszabb idejű fixálása és a szomorú arcok kevesebb ideig történő fixálása nem támasztotta alá a várt hangulatkongruens hatást. Összességében a szemmozgás-követés változói további információval szolgálhatnak a major depresszió kognitív tüneteinek vizsgálatában. A TMS egyre szélesebb körben alkalmazott kezelési mód elsősorban a depressziós tünetek csökkentésében. Kutatásunk során 600 impulzus iTBS egyszeri alkalmazása a DLPFC területe felett facilitáló hatással bírt a munkamemória működésre az ingerlés oldalától függetlenül. A jobb DLPFC iTBS-sel és cTBS-sel történő ingerlése ellentétes hatást gyakorolt a konfliktus detekcióra a proszakkádok hibázási arányára (az iTBS javította, a cTBS rontotta a teljesítményt). A TMS hatásának vizsgálata a normál kognícióra segítheti az eljárás neuropszichiátriai kórképekre gyakorolt hatásának megértését, a lehetséges hatás pontosabb bejóslását, a még biztonságosabb alkalmazást. Ezen felül egyre több kutatás célozza akár az alkoholbetegek kezelését is a TMS módszerével az absztinencia fenntartásának reményében.

View Item