Advances in the diagnostics and management of congenital heart diseases

Havasi Kálmán
Advances in the diagnostics and management of congenital heart diseases.
Doctoral thesis (PhD), University of Szeged.
(2017) (Unpublished)

[thumbnail of Havasi PhD thezis.pdf]
Preview
PDF (thesis)
Download (1MB) | Preview
[thumbnail of Havasi PhD összefoglalo angol.pdf]
Preview
PDF (booklet)
Download (434kB) | Preview
[thumbnail of Havasi PhD összefoglalo magyar.pdf]
Preview
PDF (booklet)
Download (641kB) | Preview

Abstract in Hungarian

A felnőtt kardiológiai gondozásban egyre nagyobb számban jelentkeznek olyan fiatal felnőttek, akiket korábban a gyermekkardiológián gondoztak különböző szívfejlődési rendellenességekkel. A felnőtt kardiológusok számára kihívást jelenthet ezen betegek gondozása, tekintettel a késői speciális hemodinamikai és/vagy aritmológiai szövődményekre. A dextro- vagy teljes nagyér-transzpozíció (TGA) a leggyakoribb cianózissal járó veleszületett szívfejlődési rendellenesség, mely a kongenitális vitiumok 5-7%-át teszi ki. A veleszületett TGA esetén az aorta a jobb kamrából (JK-ból), az artéria pulmonalis a bal kamrából (BK-ból) ered. Ennek megfelelően két, egymással nem kommunikáló vérkör van jelen, mely csak akkor egyeztethető össze az élettel, amennyiben közöttük valamilyen összeköttetés áll fenn. A fentieknek megfelelően a TGA kezelésének lényege az, hogy korai csecsemőkorban, a két vérkör kommunikációjának fenntartása érdekében először palliatív műtétet végeznek, majd a gyermek súlygyarapodását követően rekonstrukciós eljárásokkal helyreállítják a keringést. Az 1960-s évektől az 1990-s évekig az általánosan elterjedt helyreállító műtét a pitvari szintű rekonstrukciós (switch), terelőcsatornák képzésén alapuló műtéti eljárások voltak (Mustard- és a Senning-féle technikák). Az 1990-es évektől ezeket az eljárásokat felváltotta az artériás switch műtét, mely során a két nagyeret (az aortát és az artéria pulmonálist) a koszorúerek eredése felett átvágják és felcserélik, majd a pulmonális artériát a JK-ra, az aortát a BK-ra, majd a coronáriákat az aortába szájaztatják. Evidenciák hiányában joggal vetődhet fel a kérdés, hogy a kétféle pitvari szintű rekontrukción alapuló műtéti technika alkalmazását követően van-e különbség a várható túlélésben, szövődményekben, életminőségben. A több évtizedes továbbkövetéses vizsgálatunk sikeraránya 74%-nak bizonyult (63/85 eset). A Senning-műtöttek esetén az utánkövetés sikeresebbnek bizonyult, mely tény azzal magyarázható, hogy a Mustard-műtéteket régebben végezték, így a dokumentáció és a rendelkezésre álló adatok hiányosabbak a Senning-műtöttekéhez képest. A túlélési görbe analízise alapján elmondható, hogy a két betegcsoport mortalitása között nem volt szignifikáns különbség. A két betegpopulációban összesen egy-egy alkalommal merült fel terelőfolttal kapcsolatos lényeges szövődmény. Az utánkövetések során az átlagos New York Heart Association (NYHA) stádium és a II. NYHA stádium gyakorisága a Mustardműtöttekben magasabbnak bizonyult, de nem érte el a statisztikailag szignifikáns mértéket. Eredményeink értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy kis esetszámot vizsgáltunk, és a Mustard-műtöttek átlagos életkora és a továbbkövetési ideje lényegesen magasabb volt a Senning-műtöttekéhez képest. A két betegcsoport összehasonlításakor nem találtunk különbséget az aritmia és pacemaker beültetések gyakorisága tekintetében. Az aritmia típusa minden esetben pitvarfibrilláció, vagy pitvari flutter volt, a Senning-műtét után három alkalommal, míg a Mustard-műtöttek esetén négy alkalommal történt sikeres radiofrekvenciás abláció. A pacemaker-beültetések indikációja valamennyi esetben atrioventricularis blokk vagy sinus csomó betegség volt. Több esetben az aritmia szubsztrátum eléréséhez transbaffle punkcióra volt szükség. A Senning-műtött betegek nagyobb arányban értek el magasabb iskolai végzettséget és többen tudnak végezni fizikai munkát. Az életminőség egyéb jellemzői közül mind a vizuális analog skála, mind az EQ-5D-5Q és Baecke-kérdőív értékei szignifikánsan kedvezőbb értékeket igazoltak a Senning-műtött betegcsoportban, mely kedvezőbb egészségi állapotot és funcionális kapacitást jelez ezeknél a betegeknél a hosszútávú továbbkövetés során...

Item Type: Thesis (Doctoral thesis (PhD))
Creators: Havasi Kálmán
Hungarian title: Előrelépések a kongenitális szívbetegségek diagnosztikájában és gondozásában
Supervisor(s):
Supervisor
Position, academic title, institution
MTMT author ID
Nemes Attila
egyetemi tanár, PhD, SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ
10012589
Forster Tamás
tanszékvezető egyetemi tanár, PhD, SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ
10010124
Subjects: 03. Medical and health sciences > 03.02. Clinical medicine
Divisions: Doctoral School of Clinical Medicine
Discipline: Medicine > Clinical Medicine
Language: English
Date: 2017. June 09.
Item ID: 4009
MTMT identifier of the thesis: 3346635
doi: https://doi.org/10.14232/phd.4009
Date Deposited: 2017. May. 30. 08:09
Last Modified: 2020. Jul. 16. 14:53
Depository no.: B 6240
URI: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/4009
Defence/Citable status: Defended.

Actions (login required)

View Item View Item