Investigation of Herpes simplex-1 latency in vivo and in vitro

Dr. Dósa Sándor
Investigation of Herpes simplex-1 latency in vivo and in vitro.
Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem.
(2016)

[img]
Előnézet
PDF (disszertáció)
Download (5MB) | Előnézet
[img]
Előnézet
PDF (tézis)
Download (119kB) | Előnézet
[img]
Előnézet
PDF (tézis)
Download (490kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

Munkánk során két szempontból vizsgáltuk a humán herpesz szimplex-1 (HSV-1) által létrehozott látens (lappangó, rejtett) fertőzést; in vivo és in vitro modell rendszerekben. A Herpesviridae család nagy és változatos csoportot alkot, a csoport tagjai a főemlősöktől a halakig bezáróan okoznak betegségeket. Biológiai tulajdonságaik alapján a Herpesviridae családot további három alcsaládra lehet osztani; Alphaherpesvirinae, Betaherpesvirinae és Gammaherpesvirinae. Az orvosi szempontból jelentős HSV-1 és HSV-2 az Alphaherpesvirinae alcsaládba tartozik. Közös jellemzőik, hogy viszonylag rövid reprodukciós ciklusra képesek, gyorsan terjednek sejttenyészetben, hatékonyan elpusztítják a fertőzött sejteket és képesek létrehozni látens fertőzést elsősorban, de nem kizárólag, az érző idegdúcokban. A herpeszfertőzés a sérült bőr vagy nyálkahártya hámsejtjeiben megy végbe, az elsődleges fertőzés gyakran a korai gyermekkorban történik. A vírus a hámsejtekben szaporodik, a fertőzés gyakran tünetmentes, de előfordulhat, hogy hólyagok jelennek meg a nyálkahártyán, melyek végül fekélyekké alakulnak a fertőzés területén. Az elsődleges fertőzést követően, mely a hámsejtek pusztulásával jár, a vírus az érzőideg-végződésekbe jut, majd az idegnyúlványokon keresztül a gerincvelő hátsó gyöki ganglionjaiban telepszik meg, ahol lítikus (a sejt pusztulásához vezető) vagy látens (élethosszig tartó lappangás) virális génexpresszió következik be. A látens fertőzés alatt az idegdúcban kevés a kimutatható virális fehérje, a virális genomról történő átírás korlátozódik a látencia-asszociált transzkriptumokra (LATs). Nem ismert, hogy a látens HSV-1 fertőzés maga, vagy az ismételt reaktivációs események és az ehhez kapcsolódó gyulladásos válasz áll-e az idegdúcok károsodása mögött. A trigeminális ganglionokban található látens HSV-1 fertőzés a kor előrehaladtával egyre elterjedtebb és érinti a felnőttek többségét. A HSV-1 fertőzés járványtanilag kapcsolható számos idült neuropszichiátriai és neurodegeneratív betegséghez. Kísérleti körülmények között a HSV-1 fertőzés egerekben vezethet idült viselkedési és idegrendszeri károsodáshoz, illetve krónikus fájdalomhoz. Míg az idegsejtek károsodása jól dokumentált következménye a fertőzés heveny szakaszának, a látens fertőzés patológiás következményei kevésbé ismertek. Kutatásunk célja annak megállapítása volt, hogy a látens HSV-1 fertőzés okozhat-e idegsejt károsodást az egerek trigeminus idegdúcaiban. Felnőtt BALB/c egerekből származó trigeminális idegdúcokat vizsgáltunk 1, 12 és 31 héttel a szaruhartyán keresztüli HSV-1 fertőzést követően. Vizsgáltuk a fertőzés produktív vagy látens jellegét, illetve azt, hogy milyen változások történtek a neuronok méretét, sűrűségét és számát illetően. A látens HSV-1 fertőzés során, 12 és 31 héttel a szaruhártya vírusfertőzését követően fokozódó csökkenést tapasztatnunk az idegsejtek átmérőjében, az idegsejtek sűrűségében illetve az idegsejtek számában a kontroll idegdúcokhoz képest. Megfigyeléseink azt mutatják, hogy látens HSV-1 fertőzéshez progresszív idegsejt károsodás társul, ez hozzásegíthet a HSV-1 fertőzések krónikus neurológiai betegségekben betöltött szerepének jobb megértéséhez. A HSV-1 ezen felül egy ígéretes jelölt a vírus közvetített onkolitikus (daganat pusztító) terápia területén. Az onkolitikus HSV-1 terápia függ a vírus szaporodásától a daganatsejtekben, illetve fokozza a szervezet vírusellenes - és ez által daganatellenes - immunválaszát. Annak ellenére, hogy jelentős előrelépések történtek, a vírus közvetített onkolitikus terápia a mai napig kihívásokkal néz szembe. Bár kísérleti körülmények között, hagyományos egyrétegű, kétdimenziós daganatsejt-tenyészeteket használva hatékonyan lehet HSV-1 vírusokkal sejttenyeszeteket megsemmisíteni, elő szervezetben a tumor sejtek elpusztítása gyakran nem teljes. Ezen jelenség okai a mai napig nem tisztazottak. Azonban számos megfigyelés azt sugallja, hogy a potenciális problémák közé tartozik többek között az extracelluláris mátrix gátló hatása a daganatsejtek közötti vírusterjedésre, illetve a virális receptorok csökkent kifejeződése a különböző daganatsejt populációkban. Munkánk második részben a HSV-1 által közvetített onkolízist vizsgáltuk két melanoma (rosszindulatú festéksejtes daganat) sejtvonal (OCM1 és C918) tanulmányozásával. Hogy bővebb betekintést nyerjünk a melanoma sejtek HSV-1 által közvetített onkolízissel szembeni ellenállásának folyamatába, egyrétegű/kétdimenziós és extracelluláris mátrixot tartalmazó háromdimenziós sejttenyészeteket fertőztünk meg egy módosított HSV-1 vírus törzzsel, mely replikációja során zöld fluoreszcens fehérjét fejez ki. Bár a kétdimenziós sejttenyészetek a HSV-1 fertőzés után néhány napon belül teljesen elpusztultak, a háromdimenziós sejtkultúrákban életképes és GFP-negatív tumor sejtek maradtak megfigyelhetőek a HSV-1 fertőzést követően. Azon tumor sejtek, melyek fokozott ellenállást tanúsítottak a HSV-1 fertőzéssel szemben, jellegzetes növekedési formákat mutattak, úgynevezett vasculogenezist utánzó növekedési mintázatot követtek, illetve több sejtből álló gömböcskéket(spheroidok) formáltak. Háromdimenziós környezetben a tumor sejtek túlélését a következő mechanizmusok segíthetik elő: a vírus terjedésének csökkenése az extracelluláris mátrixban, illetve az extracelluláris mátrix által kiváltott vírusszaporodás gátlása. Megfigyeléseink azt mutatják, hogy a HSV-1 látens fertőzést hozott létre néhány spheroidban és ez a látens fertőzés produktív formát öltött, mikor a daganatsejtek növekedési mintázata megváltozott. Eredmények azt mutatják, hogy a háromdimenziós tumorsejt-tenyészetek jól használhatók különböző, látens HSV-1 fertőzést tartalmazó tumorsejt-populáció azonosítására, illetve annak további vizsgálatára, úgymint az extracelluláris matrix milyen mechanizmusokkal befolyásolja az onkolitikus vírus terápia hatékonyságát.

Mű típusa: Disszertáció (Doktori értekezés)
Doktori iskola: Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola
Tudományterület / tudományág: orvostudományok > elméleti orvostudományok
Magyar cím: Herpes simplex-1 látencia vizsgálata in vivo és in vitro módszerek segítségével
Idegen nyelvű cím: Investigation of Herpes simplex-1 latency in vivo and in vitro
Témavezető(k):
Témavezető neveBeosztás, tudományos fokozat, intézményEmail
Dr. Endrész Valériatudományos főmunkatárs, PhD, SZTE ÁOK Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézetendresz.valeria@med.u-szeged.hu
EPrint azonosító (ID): 3175
Publikációban használt név : Dr. Dósa Sándor
A mû MTMT azonosítója: 3195217
doi: 10.14232/phd.3175
A feltöltés ideje: 2016. nov. 07. 10:54
Utolsó módosítás: 2017. márc. 02. 16:19
Egyebek (raktári szám): B 6094
URI: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3175
Védés állapota: védett

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet