New approaches for the prevention of radiation lung damage in breast cancer

Varga Zoltán
New approaches for the prevention of radiation lung damage in breast cancer.
Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem (2000-).
(2010) (Kéziratban)

[thumbnail of Varga_Zoltán_-_Thesis_ENG.pdf]
Előnézet
PDF (disszertáció)
Download (1MB)
[thumbnail of Varga_Zoltán_-_Thesis_HUN_summary.pdf]
Előnézet
PDF (tézisfüzet)
Download (236kB)

Magyar nyelvű absztrakt

Bevezetés: Az utóbbi években a konformális sugárterápia standard része lett az emlőrák komplex kezelésének. Azonban a sugárkezelés korai vagy késői mellékhatásokat is okozhat, mint pl. radiogén pneumonitist és fibrosist a tüdőben. Mivel a tüdőkárosodás kialakulásának egyik rizikófaktora a tüdőt ért dózisterhelés, fontos olyan besugárzási technika alkalmazása, amely jelentősen csökkenti a besugárzott tüdővolument. Egy ilyen lehetőség az emlő sugárkezelése hason fekvő pozícióban, ami a gyakorlatban is jól tolerálhatónak bizonyult. Betegek és Módszerek: 1. 2001 és 2008 között klinikánkon posztoperatív sugárkezelésben részesült emlődaganatos betegeket vizsgáltunk. Minden beteget a helyi protokollnak megfelelő 3D konformálisan tervezett besugárzásban részesítettünk 25x2Gy (+ boost) dózissal és hagyományos tangenciális mezőkkel valamint a dózishomogenitást javító almezők alkalmazásával. A szisztémás kezelésnek a tüdőkárosodásra gyakorolt hatásának analizálásához a betegeket a terápia alapján 4 csoportba soroltuk. A tüdőkárosodás mértékét 3 hónappal és 1 évvel a sugárterápia befejezése után készült CT-sorozatok elemzésével, ambuláns megjelenéssel, illetve az említett CT-felvételeken történt denzitás-méréssel vizsgáltuk. Az életkornak, a tüdőterhelésnek és a szisztémás kezelésnek a tüdőszövődményekre gyakorolt önálló és együttes hatását egy- illetve többváltozós regressziós modell alapján elemeztük. 2. A hason fekvő emlőbesugárzás vizsgálatahoz emlőmegtartó műtéten átesett posztoperatív sugárkezelést igénylő korai emlődaganatos betegek dozimetriai és kezelési paramétereit elemeztük. A vizsgálat első fázisában csak a besugárzási terveket készítettük el mindkét betegpozícióban, míg a második fázisban randomizált kezeléseket végeztünk hason illetve háton fektetésben. A sugárterápia a fent említett dózissal illetve technikával történt. Mindkét esetben speciálisan a célra kialakított betegrögzítő rendszert használtunk, háton fekve maszkrögzítéssel, míg hason fekve maszk nélkül. A hason fekvő pozícióban, az első tapasztalataink alapján, a második fázisban nagy gondot fordítottunk az ellenoldali emlőnek a sugármezőkből való kimozdítására, ékpárna alkalmazásával. A gyakorlati kivitelezhetőséget, azaz a repozícionálási pontosságot minden kezelt beteg esetében heti 3 alkalommal, verifikációs felvételek alapján rögzített adatok elemzésésével vizsgáltuk. Eredmények: 1. A tüdőkárosodás és rizikótényezőinek elemzéséhez 328 beteg adatai álltak a rendelkezésünkre. A betegek 41,8%-ában fordult elő radiogén grade I pneumonitis, míg 5,8%-ban gyenge tünetek is jelentkeztek. Radiogén grade I fibrosis pedig az esetek 30,4%-ában fordult elő, míg tünetet egy esetben sem tapasztaltunk. Szignifikáns összefüggést találtunk a grade I pneumonitis és a grade I fibrosis kialakulása közt (p<0,001, McNemar-teszt). A legerősebb rizikófaktornak a beteg életkora bizonyult mind a korai (OR=1,030; 95% CI: 1,009-1,.051; p=0,004), mind a késői (OR=1,054; 95% CI: 1,029-1,.081; p<0,001) mellékhatás esetén. Hasonlóan erős összefüggés volt a tüdőt terhelő átlagdózis és a grade I pneumonitis (OR=1,080; 95% CI: 1,027-1,135; p=0,003), valamint a grade I fibrosis (OR=1,156; 95% CI: 1,091-1,224; p<0,001) előfordulása között. Habár a szisztémás kezelés és a CT elváltozások kapcsolata nem szignifikáns trendet mutatott, a korral és a tüdőterheléssel együtt – többváltozós regressziós modellben – vizsgálva, azt tapasztaltuk, hogy grade I fibrosis kialakulásának a Tamoxifen-terápia független rizikófaktora (p=0,010). 2. A vizsgálat első fázisában 20, míg a második, kivitelezhetőségi fázisban 41 beteg adatait elemztük. A céltérfogaton belüli dózishomogenitást jellemző V95%-107% átlaga (±SD) 85,1±4,2% illetve 89,2±2,2% volt a hason illetve háton készült tervek esetében (p<0,001). Emellett viszont a besugárzott tüdővolumen (V20Gy) és az átlagos dózis a tüdőben (MLD) drámaian alacsonyabb volt a hason fekve tervezett betegeknél. A szív dozimetriai paraméterei, valamint – a túloldalon az ékpárna bevezetését követően – az ellenoldali emlő dózisterhelése nem mutatott jelentős különbséget a kétféle pozícionálást összevetve. A szükséges beteg elmozdításokat elemzve azt tapasztaltuk, hogy a kezelések ugyanolyan arányában (20,3%) volt szükség korrekcióra mindkét fektetési mód esetében, viszont a korrekciók átlagos nagysága szignifikánsan magasabb volt hason (8,06±4,66mm), mint háton (6,60±3,05mm). A repozícionálás pontossága összeségében jobbnak bizonyult a háton kezelt esetekben (p=0,061), de a hason sugarazott betegeknél egyértelműen javuló tendenciát mutatott, ami az egyre nagyobb tapasztalattal magyarázható…

Mű típusa: Disszertáció (Doktori értekezés)
Publikációban használt név: Varga Zoltán
Magyar cím: Új törekvések az emlődaganatos betegek radiogén tüdőkárosodásának megelőzésére
Témavezető(k):
Témavezető neve
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
MTMT szerző azonosító
Kahán Zsuzsanna
egyetemi tanár, PhD, habil., SZTE ÁOK Onkoterápiás Klinika
NEM RÉSZLETEZETT
Szakterület: 03. Orvos- és egészségtudomány > 03.02. Klinikai orvostan
Doktori iskola: Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola
Tudományterület / tudományág: Orvostudományok > Klinikai orvostudományok
Nyelv: angol
Védés dátuma: 2010. november 18.
EPrint azonosító (ID): 612
A mű MTMT azonosítója: 30736836
A feltöltés ideje: 2010. nov. 17. 10:04
Utolsó módosítás: 2020. júl. 16. 11:35
Raktári szám: B 4814
URI: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/612
Védés állapota: védett

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet