Mezőgazdasági és klinikai szempontból jelentős aflatoxin-termelő Aspergillus izolátumok jellemzése és genetikai variabilitásának vizsgálata

	PDF (thesis) Download (4MB)
Preview	PDF (booklet) Download (515kB) | Preview
Preview	PDF (booklet) Download (540kB) | Preview

Abstract in Hungarian

Az Aspergillus nemzetség Flavi szekciójának tagjai mind mezőgazdasági, mind pedig klinikai szempontból igen fontosnak tekinthetők. Napjainkban az Aspergillus fajok egyre gyakrabban okoznak gombafertőzéseket (mikózisokat) legyengült immunrendszerű betegekben. Ennek hátterében a modern immunszuppresszáns terápiák elterjedése, illetve a szervátültetések növekvő száma állhat (Cohen és mtsi. 1993). Az Aspergillus fumigatus után az Aspergillus flavus az invazív aszpergillózis második leggyakoribb előidézője, illetve a felületi fertőzések leggyakoribb okozója (Hedayati és mtsi. 2007). A fertőzés legtöbbször a légzőszervrendszerben jelentkezik, de gyakran okoz szemfertőzést (keratitisz) és fülfertőzést (otitisz) is. Az Aspergillus fajok a gombák által okozott keratitisz egyik leggyakoribb előidézői szubtrópusi, illetve trópusi területeken. A fertőzés egyik leggyakoribb forrása a növényi részek által okozott sérülés a mezőgazdasági munka során. Az Aspergillus fajok közül főként az A. fumigatus, A. flavus, A. terreus és A. niger jelentős mint opportunista humán patogén (Latgé 1999). Az Aspergillus fertőzések megfelelő kezeléséhez nagyon fontos a klinikai Aspergillus izolátumok fajszintű meghatározása, ugyanis a különböző fajok eltérő mértékben lehetnek érzékenyek gombaellenes szerekre. Az A. flavus jelentős mezőgazdasági kártevő, súlyos hozamveszteségeket okoz világszerte, emellett az egyik leggyakrabban előforduló aflatoxin-termelő faj. Az aflatoxinok a legjelentősebb mikotoxinok közé tartoznak, melyek termelésére az Aspergillus nemzetségen belül közel 20 faj képes. Az aflatoxinok a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC 2012) által meghatározott besorolás szerint az 1. csoportba, azaz az emberekre bizonyítottan rákkeltő anyagok csoportjába tartoznak. A számos ismert aflatoxin forma (aflatoxin B1, B2, G1, G2, M1) közül az aflatoxin B1 rendelkezik a legerősebb rákkeltő hatással. Az aflatoxin-termelő gombák előfordulásának kedvező környezeti feltételek a nedvesség és a magas hőmérséklet, ezért az A. flavus elsősorban a melegebb, trópusi és szubtrópusi területeken képes aflatoxinokat előállítani (Varga és mtsi. 2009). A közép-európai országokban, melyek a mérsékelt éghajlati övben helyezkednek el, a mezőgazdasági termékek aflatoxin-szennyezettsége eddig nem jelentett komoly egészségügyi kockázatot. A globális felmelegedés által előidézett megváltozott klimatikus viszonyok azonban jelentős változásokat okoztak az utóbbi években. Számos tanulmány foglalkozott az éghajlatváltozás hatására megjelenő aflatoxin-termelő gombákkal és az aflatoxinok élelmiszerekben történő előfordulásával (Cotty és Jaime-Garcia 2007, Miraglia és mtsi. 2009, Paterson és Lima 2010, Tirado és mtsi. 2010, Baranyi és mtsi. 2015b). A legújabb vizsgálatok alátámasztották, hogy az aflatoxin-termelő gombák megjelenése egyben maga után vonta a mezőgazdasági termékek aflatoxin-szennyezettségének növekedését is. Mindezek alapján szükségesnek láttuk, hogy vizsgálatainkat minél szélesebb izolálási körből származó Aspergillus izolátummal végezzük el, melyek alapján nyomon követhetjük az aflatoxin-termelő gombák közép-európai elterjedését. Munkánk során ezért számos klinikai és mezőgazdasági forrásból származó Aspergillus izolátum vizsgálatát tűztük ki célul. Elvégeztük az izolátumok fajszintű azonosítását és meghatároztuk az aflatoxin-termelő képességüket. Vizsgáltuk továbbá a különböző forrásból származó izolátumok genetikai variabilitását UP-PCR és mikroszatellit-analízis alkalmazásával, ezenkívül megállapítottuk a klinikai izolátumok gombaellenes szerekkel szembeni érzékenységét.

View Item